65 talált cikk az ATM , GYED kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft., amely saját egyedi termékeket hoz létre. A létrehozott termékekhez anyagot is felhasználnak. Egy 1 évvel ezelőtt létrehozott termékkel kapcsolatosan úgy dönt a cég, hogy átsorolja a tárgyi eszközök közé, és bemutató darabként fog üzemelni. Jelen tárgyi eszköz így saját vállalkozásban létrehozott beruházásnak minősül, aktiváláskor a fordított adózás szabályai szerint az áfa megfizetésre és levonásra kerül. A Htv. 52. § (37) bekezdése szerint nem számolható el anyagköltségként a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értéke. Az a kérdés, hogy a most tárgyi eszközzé átsorolt saját termelésű készlethez korábban kapcsolódó anyagköltséggel kapcsolatosan hogyan kell eljárni? Önellenőrizni kell az előző évi iparűzésiadó-bevallást? Vagy meg lehet tenni azt, hogy az idei bevallásban csökkentem az átsorolt eszközhöz kapcsolódó anyagköltséggel az összes anyagköltséget?

Kérdés: Egy ingatlanhasznosító társaság (már régóta) tulajdonában álló, bérbeadás keretében hasznosított nagy értékű épület esetében egy műszaki felmérést végeztetett, amelynek keretében a teljes épület alaprajzait digitalizálták, teljesen új tervdokumentáció készült. A legutolsó verziók még papíralapon készültek, viszont szükség volt egy digitális verzióra. A vállalkozó az egész épületet feltérképezte, átmérte, és az alapján készítette az új tervrajzokat, alaprajzokat (mérnöki programmal olvasható dwg-fájlok, illetve pdf-formátum).
A fentiek kapcsán felmerült költség az ingatlanra aktiválható (aktiválandó), vagy tárgyévi költségnek számolandó el?

Kérdés: Hogyan érvényesíthető a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és az örökbefogadói díj kedvezményéről szóló 2025. évi XVI. törvény szerinti kedvezmény? Hogyan értelmezhető a törvény átmeneti rendelkezése, amely alapján a kedvezmény a 2025. június 30-át követően folyósított ellátások tekintetében alkalmazható? Ez azt jelenti, hogy a júniusi ellátást nem érdemes júniusban kifizetni, mert az akkor még nem „adómentes”, viszont a korábbi időszakra utólag (július 1. után) történő kifizetésre érvényesíthető a kedvezmény?

Kérdés: A kft.-nek az alábbi mutatói voltak az elmúlt üzleti években: 2022-ben a mérlegfőösszeg 2.750.000 E Ft, árbevétel 2.350.000 E Ft, létszám 40 fő. 2023-ban a mérlegfőösszeg 2.900.000 E Ft, árbevétel 4.400.000 E Ft, létszám 41 fő. A kft. nem anyavállalat, nem konszolidálásba bevont vállalkozás, tehát csak egyedi mutatói alapján kell besorolni a beszámoló formáját. Milyen beszámolót állíthat össze a kft. 2024. üzleti évben a megváltozott értékhatárok alapján?

Kérdés: GINOP-os támogatás keretén belül kamatmentes hitelt kaptunk tárgyi eszköz vásárlására. A beruházás megvalósult, a tárgyieszköz-kartonon jelöljük a pályázat megnevezését. A bank felé havonta törlesztjük a hitel tőkeösszegét, kamat felszámítására nem kerül sor. Külön főkönyvi számon meg kell-e jelennie a tárgyi eszköznek az 1-es, az adott tárgyi eszközre elszámolt tárgyévi értékcsökkenésnek az 5-ös és a kamatmentes hitelnek a 4-es számlaosztályban? Vagy elegendő, ha csak az analitikus nyilvántartásban jelöljük külön, a főkönyvi kivonatban nem jelenik meg?

Kérdés: USA-székhelyű cég (LLC = korlátolt felelősségű társaság) létrehozott Magyarországon egy fióktelepet a köztük lévő keretmegállapodás alapján. A fióktelep az LLC részére tabletek és robbanásbiztos eszközök gyártását, fejlesztését, tanúsítását, értékesítését, továbbá vevőszolgálati tevékenységet végez. Az USA LLC mint anyavállalat menedzsmentszolgáltatást, értékesítési, marketing-, üzletfejlesztési és ügyfélmegtartás szolgáltatást nyújt a fióktelepnek. Az eredeti termék joga és a további fejlesztés eredménye az USA LLC tulajdona. Az USA LLC hozzájárul, hogy a fióktelep a gyártáshoz és szolgáltatáshoz szükséges jogokat megállapodás szerint használja, és ezért licencdíjat fizet. A fióktelep-finanszírozás – szükség esetén – kölcsön formájában működik, kamatfizetés mellett. A gyártási, fejlesztési tevékenységből származó kölcsönszámla-követelések, illetve a kölcsönügyletből származó törlesztési kötelezettségek kompenzálásáról a felek negyedévente egyeztetnek, és a beszámítást elvégzik. Az LLC és a fióktelep között létrejött keretmegállapodás alapján a teljes évi tevékenységgel kapcsolatban év végén elszámolnak egymással. Az elszámolás számla alapján történik. A számla tartalmazza a fióktelep részéről a kutatás-fejlesztés során elvégzett, elismert szolgáltatás ellenértékét, a gyártás-szolgáltatás ellenértékét, az értékesítési, a vevőszolgálat ellenértékét, az LLC részéről a licencdíjat, menedzsment-, értékesítés-, marketingdíjat. Az LLC és a fióktelep az egymással szemben elismert követeléseket számlázta. A tárgyévben a fióktelep veszteséges volt, mivel az új termék „tanúsítvány” hiányában nem volt értékesíthető. Az LLC az általa elfogadott felmerült költségek jelentős hányadának megfelelő összeget átadott a fióktelepnek a működés biztosítása érdekében, az LLC bevételi számlájában negatív előjellel. A fióktelep eredménye ezáltal mindenképpen javul, és eredményes lesz. Ezen negatív összeget hogyan kell kezelni a számvitelben? A feleknek ezen összeggel kapcsolatban van szerződéskötési kötelezettségük? A szerződés lehet kölcsön, véglegesen átadott pénzeszköz, illetve támogatás is a működési költségek fedezete céljából? A fentiek függvényében mi a helyes könyvelés, ha nincs szerződés a felek között, illetve kölcsön vagy végleges pénzeszközátadás, illetve támogatási szerződés esetén?

Kérdés: Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?

Kérdés: Vállalatunknál napelempark építése van folyamatban. Műszaki átvétel és megfelelőség érdekében az egyik dolgozónk kiküldetésben volt, amellyel kapcsolatban kifejezetten a repülőjegyet és a taxiköltséget a vezetőség szeretné a projektre terhelni, vagyis beruházásként kezelni, majd az elkészült napelempark bekerülési értékeként elszámolni. Érzésünk szerint ez nem helyes, kiküldetési költségként kellene elszámolnunk?

Kérdés: A társaság a bérbeadás útján hasznosított irodaépület teljes körű felújításába kezdett. Ennek során az épület cca. 70%-a lebontásra kerül, gyakorlatilag csak a főfalak maradnak meg. A felújítás előreláthatólag 2025. I. negyedévében fog befejeződni, addig az épület használhatatlan, bevételt nem termel. A bontás befejezésekor a lebontott, arányos rész terven felüli értékcsökkenésként lesz kivezetve. Megtehetjük, hogy a bontással arányos rész kivezetése után fennmaradó könyv szerinti értéket átvezetjük a beruházások közé, és a felújítást követően egyben aktiváljuk az épületet? Mivel az épület hasznosítási iránya nem változik, ezért nem akarjuk a készletek közé átvezetni.

Kérdés: Amennyiben a készlet 10 évig sem kerül selejtezésre, az annak alapját képező bizonylatokat meddig kell megőrizni? A selejtezés végéig vagy a megőrzésre előírt jogszabályi háttér szerinti ideig (8 év)?