Tovább nem számlázott autópályadíjak áfája

Kérdés: A befogadott számlán több gépjármű éves autópályadíja szerepel, amelyekből néhányat továbbszámláz a kft., amelyek áfáját levonja. A tovább nem számlázott autópályadíjak le nem vonható áfáját 52-re vagy 86-ra kell könyvelni? Az áfamegosztást a számlaösszérték szintjén vagy tételenként kell értelmezni?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az úthasználati szolgáltatás áfája az Áfa-tv. 124. §-a (2) bekezdésének f) pontja alapján nem vonható le, az egyedi autók autópályadíját, így áfáját sem kell megosztani, így a le nem vonható áfát az igénybe vett szolgáltatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Beruházás bekerülési értékébe beszámítható-e a repülőjegy?

Kérdés: Vállalatunknál napelempark építése van folyamatban. Műszaki átvétel és megfelelőség érdekében az egyik dolgozónk kiküldetésben volt, amellyel kapcsolatban kifejezetten a repülőjegyet és a taxiköltséget a vezetőség szeretné a projektre terhelni, vagyis beruházásként kezelni, majd az elkészült napelempark bekerülési értékeként elszámolni. Érzésünk szerint ez nem helyes, kiküldetési költségként kellene elszámolnunk?
Részlet a válaszából: […] ...bekerülési értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig ... felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető tételek együttes összege.Az eszköz megszerzése érdekében felmerült tétel lehet a külföldi cégtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Számviteli szétválasztási szabályzat

Kérdés: Társaságunk intézményi hulladékgyűjtési, szállítási, tárolási, előkezelési szolgáltatási szerződés keretében a MOHU-nak mint megrendelőnek végez tevékenységet. E szerződés szerint a társaság intézményi szolgáltatónak minősül. A Ht. tv. 50. §-a szerint: A társaság beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A kötelezett - a számviteli politika részeként - olyan szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást. Az elkülönült nyilvántartás a (3) bekezdés szerint:
a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében
aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység.
Ennek a szétválasztási szabályzatnak milyen módon tudunk megfelelni, milyen kötelező elemeket kell, hogy tartalmazzon? Az elkülönítés az általános költségek tekintetében magával hozza az önköltségszámítás módszertanának a módosítását is. Elegendő-e az utókalkuláció során megállapított általános költségfelosztás során eleget tenni a teljes körű szétválasztásnak, a közvetlen költségek azonnali szétválasztása mellett? Miként értelmezzük a "hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység"-et? A MOHU-val kötött szerződés gyűjtést és szállítást tartalmaz, ezért erre a kettőre különítettük el a könyvelést, mely biztosítja a közvetlen költségek évközi elválasztását. Helyes-e ez a gyakorlat? Ha egy hulladéktörvénnyel érintett tevékenységből nincs árbevétel, annak a költségét át lehet csoportosítani másik tevékenységhez?
Részlet a válaszából: […] ...osztott tétel.A számviteli előírások szerint sem az eszközök, sem a források nem választhatók szét tevékenységenként, csak legfeljebb egyedileg rendelhetők a tevékenységhez (pontosabban: egy tevékenységhez).Az eszközök egyedileg kezelendők, tehát nem oszthatók fel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Szoftverek számviteli elszámolása

Kérdés: A társaság új könyvelési szoftvert vezet be, melynek használatáért a szerződés alapján egyéves intervallumra havonta licencdíjat fizet. A szerződés évente megújításra kerül, amíg a szoftvert a társaság használja. A társaság a havonta számlázott és fizetendő licencdíjat az igénybe vett szolgáltatások között számolja el. A társaság a beszállító partnertől a szoftver bérletén túl egyéb, a bevezetéshez kapcsolódó szolgáltatásokat is igénybe vesz (például rendszer-implementáció támogatása, kezdeti paraméterezések (testre szabás), egyedi funkciók, riportok fejlesztése stb.). Elfogadott szakmai álláspontok szerint az immateriális javak (pl. szoftver) esetén is igaz, hogy a kapcsolódó beruházás jellegű tételek kimutathatók, mint bérelt eszközön végzett beruházás. Milyen ismérvek alapján, milyen körülményeket vizsgálva indokolt eldönteni, hogy mely igénybe vett szolgáltatások számolhatók el a vagyoni értékű jogok között a bérelt szoftverhez kapcsolódóan, és melyek azok, amelyeket költségként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a felmerüléskor költségként kell elszámolni. A számviteli törvény 16. § (1) bekezdésének az előírásából következik az egyedi értékelés elve, így a két egymást követően megkötött szerződést a használati idő elbírálása tekintetében nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

eÁFA-bevallás

Kérdés: 2024. január 1-től a NAV elindította az eÁFA rendszert. Az lenne a kérdésem, hogy januárról már kötelező ezen a felületen keresztül beadni a bevallást? Milyen szabályok vonatkoznak erre az adóbevallási módra?
Részlet a válaszából: […] ...nyomtatványalapú bevallás alternatívájaként használhatják. A havi bevallásra kötelezettek első alkalommal január hónapról, a negyedéves bevallók az első negyedévről, az éves bevallók pedig 2024. évről nyújthatják be elő­ször a bevallásaikat az új módszerrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Havi záráshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Társaságunk a havi számviteliidőszak-zárás gyakorlatát szeretné megvalósítani annak érdekében, hogy a már lezárt időszak adatai és az arra épülő riportok tartalma ne változzon. A jelenlegi gyakorlatunkban azonban nem látjuk pontosan, hogy ezt hogyan tudjuk jól megvalósítani. Gyakran találkozunk késve érkezett szállítói számlával (ami a tárgyhónapot megelőző hónapokat érinti), és az is előfordul, hogy a vevőink részére nem tudunk időben számlát kiállítani. A jelenleg alkalmazott gyakorlat szerint a késve érkezett szállítói/alvállalkozói számlákat a tényleges teljesítés időpontjára könyveljük, azaz pl. a szeptemberi teljesítésre vonatkozó alvállalkozói számlát megkapjuk november 20-án, akkor a könyvelésben alvállalkozói teljesítésként és szállítói kötelezettségként ez a számla szeptemberre kerül könyvelésre. Hasonlóan a vevői oldalon: az előbb említett alvállalkozói számla továbbszámlázása november 21-én van, viszont a könyvelésbe vevőkövetelésként és árbevételként szeptemberi teljesítéssel. (A konkrét kérdéseket – az ismétlések elkerülése érdekében – a válaszban ismertetjük.)
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.
Részlet a válaszából: […] ...megküldeni. Ha a bizonylat kiállítása a teljesítést követően történt, akkor is a teljesítés napjára, időszakára (hónapjára, negyed­évére) kell könyvelni. A kiállított bizonylat a teljesítés dokumentuma.(Kéziratzárás: 2023. 12....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Társasházi tulajdonosok – új csatlakozási pont kiépítése

Kérdés: Társaságunk ingatlanja egy olyan telepen helyezkedik el, amely társasházként működik. Kilenc tulajdonos van. (Döntő többségben társaságok.) Jelenleg a megfelelő áramszolgáltatás igénybevétele problémás, ezért új csatlakozási pont kiépítéséről döntöttek a társasházi tulajdonosok, mely során majd minden tulajdonos saját mérőórával fog rendelkezni. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes szolgáltató csak egy tulajdonossal köt szerződést, ő a meghatalmazott. A 9 tulajdonos akként állapodott meg, hogy társaságunk lesz a lebonyolítója a folyamatnak, a szükséges csatlakozási pont kiépítésének terheit pedig közösen viselik. A csatlakozási pontot kiépítő elosztói engedélyes részére a csatlakozási alapdíjat, vezetékdíjat áfával növelt összegben előre kell a szolgáltató részére átutalni, két részletben. A megrendelői szerződés aláírása után 10%-ot a tervezési feladatok megkezdéséhez, 90%-ot a kivitelezés megkezdése előtt. A többi tulajdonos előre átutalta a szerződéskötéskor az elosztói engedélyessel szerződő tulajdonos felé az őket érintő teljes ellenértéket. A beérkezett összegeket a csatlakozási pont létesítésére adott előlegnek tekintettük, előlegszámlákat állítottunk ki. Helyesen gondoltuk-e, hogy a többi tulajdonos felé áfát is tartalmazó előlegszámlát kellett kiállítanunk, mivel az ellenérték átutalásra került? Ha igen, akkor az elosztói engedélyes által számlázott 10%-os, illetve 90%-os díj megfizetésekor keletkezik-e részarányos közvetített szolgáltatás továbbszámlázási kötelezettség részarányos előleg jóváírásával részünkről (projektelszámolás?), vagy csak a kivitelezés befejeztével kell végszámlát kiállítani? Természetesen ebben az esetben a már megfizetett díjakat társaságunk könyveiben készletként tartjuk nyilván. A 2023. gazdálkodási év zárásakor társaságunknak hogyan kell szabályosan kezelnie számviteli nyilvántartásaiban a gazdasági eseményeket?
Részlet a válaszából: […] ...által számlázott összegeket beruházásként kell kimutatnia, azt nem lehet közvetített szolgáltatásként továbbszámláznia.Az egyedi értékelés számviteli alapelvből következik, hogy az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Ingatlanok piaci értéken történő értékelése

Kérdés:

Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Részlet a válaszából: […] ...érték mínusz elszámolt terv szerinti értékcsökkenés) értékét. A törvényi előírást nem kell megismételni, az értékhelyesbítés egyedi eszközönkénti kimutatására vonatkozóan sem.Az értékhelyesbítést összegszerűen évenként kell meghatározni. Ennek a módszere...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Fürdőbelépők értékesítése online

Kérdés: Megbízóm fürdőbelépőket szeretne értékesíteni online módon. Az online vásárláskor a sikeres fizetést követően a számlázz.hu program használatával a vevők számlát kapnak. A belépőt 90 napon belül használhatják fel a vevők, amikor a kapott QR-kód beolvasásával igénybe vehetik a szolgáltatást. Magánszemély vevők esetében csoportosan történne a számlák könyvelése árbevételre. Adószámlával rendelkező vásárlók esetében minden számlát egyedileg könyvelnénk árbevételként. Véleményünk szerint ez a gyakorlat megfelel a számviteli előírásoknak. Mivel a belépőjegyek 90 napig válthatók be, az év utolsó hónapjaiban vásárolt jegyek felhasználása átcsúszhat a gazdasági évet követő évre. A beléptetőrendszer adatai alapján nyomon követhető, hogy mennyi az eladott belépőjegyekből a felhasznált belépőjegyek száma és értéke, illetve év végén mennyi a fel nem használt belépőjegyek száma és értéke. Időbeli elhatárolással le kell-e könyvelni azoknak a belépőjegyeknek az értékét, amelyeket megvásároltak év végéig a vevők, de a fürdőszolgáltatást nem vették igénybe az adott évben?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz elsődlegesen tisztázandó, ki üzemelteti a fürdőt? A megbízó társaság maga, vagy egy másik szervezet által üzemeltetett fürdő belépőjegyeit kívánja-e értékesíteni a megbízó társaság.Ha a megbízó társaság üzemelteti a saját tulajdonában (könyveiben)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Saját termelésű készlet megosztása

Kérdés: A társaság társasház építését kezdte meg 2022-ben. A társasház építésének a költségeit saját termelésű készletként vette a mérlegfordulónapi értékelés keretében állományba, mivel a társasházban lévő lakásokat értékesíteni fogják. Az elmúlt hónapban (szeptemberben) a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az épülőfélben lévő társasház lakásainak túlnyomó részét nem adják el, hanem azokat bérbeadás útján fogják hasznosítani. A felmerült költségek megosztása a hasznos alapterület alapján történne. A tulajdonosok döntésének alátámasztása érdekében a társasház felmerült és a saját termelésű készletek között kimutatott költségei beruházások közé történő átsorolásának könyvelésére kérjük segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...valós összkép érdekében szükséges a számviteli alapelvek követelményeinek a megtartása (elsősorban a világosság, az összemérés, az egyedi értékelés elvére kell gondolni). Ebből egyértelműen következik, hogy az épülő társasház építésének közvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.
1
2
3
51