Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...2019. január 1-jétől hatályos előírásai azokat a cégeket, amelyek munkavállalóik részére béren kívüli juttatásokat, illetve egyes meghatározott juttatásokat biztosítottak, számolgatásokra kényszeríti, és elgondolkoztatja, hogy biztosítják-e ezeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Okostelefon jutalomként

Kérdés: Az ügyvezető elhatározta, hogy a forgalom növelése érdekében a nagyobb összegű vásárlók között havonta jutalmat sorsolunk ki. Ez kezdetben 1-2 darab okostelefon lenne. Milyen jogszabályok vonatkoznak a jutalomsorsolás szervezésére, lebonyolítására, engedélyezésére? A kisorsolni tervezett ajándék vásárlását hogyan könyveljük? Az áfát vissza tudjuk igényelni? Az ajándék átadását hogyan kell dokumentálni? Milyen adók, járulékok terhelik az ajándékot?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó jogszabályok: a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény, az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet.A kérdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Magáncélú telefon költségvetési szervnél

Kérdés: A Számviteli Levelek 146. számában a 2976. kérdésre adott válaszban az olvasható, hogy a tételes kigyűjtéssel megállapított magáncélú használat esetén, amennyiben a magánszemély(ek) részére kiszámlázott ellenérték eléri vagy meghaladja az adott telefonszámla teljes összegének 30 százalékát, akkor az adóalany a felszámított áfa teljes összegét levonásba helyezheti, ha egyébként csak adóköteles tevékenységet végez. Költségvetési szervünk részéről az a kérdés merült fel, ha alaptevékenységünk tárgyi adómentes, és mellette van adóköteles tevékenységünk (azonban nem kell alkalmaznunk az arányosítás szabályait), akkor nem helyezhetjük levonásba a magánhasználat utáni áfát?
Részlet a válaszából: […] ...ezt az arányosítást esetükben nem kellalkalmazni.) Ezt követően kell nézni az adóköteles és tárgyi adómentestevékenység meglétét, vegyes tevékenység esetén a 38. § (3) bekezdése szerintiarányosítást a "maradék" áfaösszegre kell elvégezni. (Leveléből nem derül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Cégtelefon utáni munkaadói járulék

Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] ...összefüggésben 3 százalék munkaadói járulékot fizetni. Az Flt. szabályainak alkalmazásakor rendkívül lényeges azegyes fogalmak tartalmának pontos ismerete. A munkaviszonynak minősülőjogviszonyok ismerete a leglényegesebb, mivel a munkaadói és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Magáncélú telefonhasználat számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 140. számában több helyen is azt közlik, hogy a magáncélú telefonhasználat miatt a magánszemélynek kiszámlázott díj nem közvetített szolgáltatás. Az e tárgyban kiadott PM-APEH tájékoztató egyértelműen rögzíti, hogy a továbbszámlázás közvetített szolgáltatás. Milyen tényekre alapozzák véleményüket?
Részlet a válaszából: […] ...fel. Ez esetben a hívásnapló és arészletes számla egybevetése alapján – a különbözet tételei alapján -állapítható meg az egyes magánszemélyek telefonhasználata.Az üzleti és amagáncélú beszélgetések eltérő kódolásán alapuló kigyűjtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés: A vezetékes telefon esetében társaságunknál egy kód segítségével elkülöníthető a magánbeszélgetés, illetve egyes területeken kézi nyilvántartás (önbevallás) alapján. Ezt a beszélgetést kiszámlázzuk a dolgozók részére. Az új szabályozás értelmében a juttatás összegének megállapításához a nem forgalomarányos kiadásokat is meg kell osztani, és azt figyelembe kell venni a juttatás összegénél. Ez azt jelenti, hogy mivel csak a beszélgetések díját számlázzuk ki a dolgozóknak, a nem forgalomarányos költségek magáncélú hányada után keletkezik adófizetési kötelezettségünk? A nem forgalomarányos kiadások között szerepelnek olyan kiadások is, amelyekhez nem kapcsolódhat magáncélú felhasználás (pl. PTT, adapter). Ezeket is meg kell osztani? Ha nincs részletes számlám, és a 20%-kal határozom meg a juttatás összegét, csak akkor mentesülök az adófizetési kötelezettség alól, ha legalább ezt az összeget kiszámlázom? Ha ennél kevesebb kerül kiszámlázásra a dolgozók felé, ezt ebben az esetben nem vehetem figyelembe a juttatás összegének megállapításánál? Ha rendelkezem részletes számlával, akkor viszont igen?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. szerint a magáncélú használat értéke a kifizetőtterhelő forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével, és a nemforgalomarányos kiadásokból a forgalomarányos kiadásoknak a magáncélúhasználatra jutó értékével határozható meg. Ha nincs tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.