Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...törzstőke leszállítása utáni mértékét, és a törzstőke-leszállítás indokát (tőkekivonás). A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.A törzstőke leszállításáról hozott határozatot két alkalommal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Egyszeres könyvvitel egyesületnél

Kérdés: Kérdezem, hogy az a közhasznú egyesület, amelyik egyszeres könyvvitelt, pénztárkönyveket, naplófőkönyvet vezet, miként könyvelje a nem adóköteles bevételt? Mivel nem végez vállalkozási tevékenységet, kiadásai is csak nem adókötelesek lehetnek? 2009-ben veszteséges lett, a veszteség ilyenkor a Tartalék soron szerepel negatív előjellel? Mikor beszélhetünk tőketartalékról egyesületnél? Ha az egyesület végez vállalkozási tevékenységet, hogyan kell kiszámítani az adóját?
Részlet a válaszából: […] ...közhasznú egyesület is az Szt. hatálya alá tartozik, ésmint ilyen, ha egyszeres könyvvitelt vezet, az Szt. előírásait kell figyelembevennie. A számviteli előírások szerint a közhasznú egyesületnek is az üzleti (anaptári) év végével egyszerűsített mérleget és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 15.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...kell kamatbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben. Amennyibenév közben változott a jegybanki alapkamat, akkor minden egyesalapkamat-változáskor meg kell állapítani az aktuális kamatösszeget, és akamatbevételt el kell számolni az aktív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Gázfűtésre áttérés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában álló két épületben átállt a gőzfűtésről a gázfűtésre. Meg kell-e bontani a bekerülési értéket a kazán, a gázóra, a radiátorok bekerülési értékére, illetve a tervezés, a csövek, a szerelvényezés – mint az épületen végzett felújítás – bekerülési értékére? Milyen mutatók alapján kell elkülöníteni azon tételeket, amelyek egy összegben merültek fel? (Az építési szerződés mellékletét képező költségvetés alapján lehetőség van az egyes tételek számszerűsítésére.)
Részlet a válaszából: […] ...és teljes cseréje felújításnak minősül. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával az épület egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével (ilyennek tekintendő a gőzfűtésről gázüzemű fűtésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei

Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
Részlet a válaszából: […] ...sportegyesület a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a Ptk. előírása alapján működő egyesület. Az egyesület mint társadalmi szervezet – egyéb szervezetként – alanya a számviteli törvénynek. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben megfogalmazottakhoz hasonló – problémák, felvetések, igények fogalmazódtak meg, amelyeknek csak további részletező, illetve egyes területeken mentesítést is tartalmazó szabályozással lehetne megfelelni. Ezért célszerűbbnek tűnt a szabályozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.