21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Mérlegkészítés időpontja
Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?
2. cikk / 21 Becsléssel megállapított árbevétel következményei
Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
3. cikk / 21 Befektetési jegyek év végi értékelése
Kérdés: Adott egy gazdasági társaság, amely 2019. 02. 20-án zárt végű hitelviszonyt megtestesítő befektetési jegyeket vásárolt. A bekerülési értéke 100 egység, 2019. 12. 31-én az alap által megadott nettó eszközérték 160 egység. Milyen módon kell és szükséges átértékelni a befektetési jegyeket?
4. cikk / 21 Nem nevesített támogatási előleg
Kérdés: A társaság a tulajdonosi joggyakorlón keresztül a 2018. évi működésének finanszírozása céljából támogatásban részesült. A támogatott tevékenység megvalósításának időtartama 2018. üzleti év, a támogatás terhére 2018. 01. 01. – 2018. 12. 31. közötti időszakban felmerülő költségek számolhatók el. A támogatási szerződésben a társaságot a támogatás felhasználásáról beszámolási, szabálytalan felhasználás esetén visszafizetési kötelezettség terheli. A támogató a támogatás felhasználásának elfogadásáról vagy elutasításáról a beszámoló benyújtását követően dönt, és a döntésről, illetve az esetleges visszafizetésről értesíti a társaságot. A támogatás teljes összegét a szerződés megkötését követően még 2017-ben átutalták. A támogatási szerződés az egy összegben folyósított összeget támogatásként nevesíti, az előleg szóhasználat nem szerepel. A támogatásként folyósított összeget hogyan kell a 2017. évi beszámolóban kimutatni? Időbelileg elhatárolt támogatásként? Vagy támogatási előlegként?
5. cikk / 21 Jelentős összegű hiba könyvelése
Kérdés: Hogyan kell könyvelni a jelentős összegű hibákat?
6. cikk / 21 Késedelmi kamat könyvelése
Kérdés: Társasházunk gépi programmal könyvel. A program által készített mérlegben a követelések megbontva szerepelnek: közösköltség-tartozás, ez bontódik jelzáloggal terhelt és nem terhelt tartozásra, késedelmikamat-tartozásra. Véleményem szerint a késedelmi kamat nem kerülhet be a követelések közé.
7. cikk / 21 Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam
Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
8. cikk / 21 Eltérés a számviteli törvény előírásaitól
Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?
9. cikk / 21 Elengedett osztalék illetékfizetése
Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
10. cikk / 21 Adóhiányra, adóbírságra tartalék képzése?
Kérdés: Az adóhatósági ellenőrzés során az elsőfokú határozat már megszületett, jelentős összegű megállapításokkal: adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék. Nagy valószínűséggel a másodfokú határozat fenn fogja tartani az elsőfokú határozat megállapítását. Ebben az esetben a társaság mindenképpen bíróság elé kívánja vinni az ügyet. Felmerült a tartalékképzés lehetősége (kötelezettség). Kérdés, hogy ezt mikor kell megtenni? És milyen formában?