LPG/benzin üzemű gépjármű elszámolása

Kérdés:

LPG/benzin üzemű gépjármű elszámolással kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Kormányrendeletben előírtak szerint a 8,6 liter normát (1,328 cm³) felszorozzuk az előírt 1,2-es szorzóval (10,32 l/km). Jól gondoljuk, hogy az LPG-gáz NAV-norma szerinti árát vesszük figyelembe, nem a benzinét?

Részlet a válaszából: […] ...igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendeletben meghatározott fogyasztási normák figyelembevételével lehet megtéríteni és elszámolni. A Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése határozza meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...– a magánszemély választásától függően – kétféle módszerrel történhet: kilométerenként 15 forint általános személygépkocsi-normaköltség alkalmazásával, vagy üzemanyagköltség címén. Üzemanyagköltség költségtérítése címén csak a hivatalos célú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Le nem vonható áfa könyvelése

Kérdés: Adóköteles tevékenységet végző cégnél a le nem vonható áfát mikor kell 86-os egyéb ráfordításként és mikor kell költségként elszámolni? Pl. a telefon 30% le nem vonható áfarész, személygépkocsi-bérlés 50%-os le nem vonható áfa, jóléti eszközök (mikró) le nem vonható áfa?
Részlet a válaszából: […] ...eszközöket kizárólag a munkavállalók hasznosítják, akkor az előzetesen felszámított áfa a bekerülési érték része.Egy lényeges témakört nem említett a kérdező. Ez pedig az egyes meghatározott juttatásnak minősülő tételek, továbbá a béren kívüli juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél

Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...jogi személyiséggel nem rendelkező, gazdálkodási önállósággal felruházott olyan szervezeti egysége, amelyet önálló cégformaként a belföldi cégnyilvántartásban a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyeztek. A Fióktv. idézett rendelkezése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Ingatlan vagy műszaki berendezés?

Kérdés: A kft. egy társasházban ún. gépi beállót vásárolt. A gépi beálló négy gépkocsi beállására, tárolására alkalmas, ahol 2 db felső és 2 db alsó beálló van. Mellékeltem egy beálló fényképét. A tárolási szintek egy kulcs segítségével mozgathatók. A gépi beálló megvásárlása során a NAV ingatlanként kezelte a gépi beállót, és ennek megfelelően a teljes összegre illetéket szabott ki. (Mind a négy beállóra.) A számvitelben a gépi beálló ingatlan vagy műszaki berendezés, vagy annak értékét meg kell bontani két részre? Helyesen járt el a NAV, amikor a beálló értékét ingatlanként vette számításba?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítja.A kérdéshez mellékelt fénykép alapján a gépkocsi tárolására használható gépi beálló megfelel az épület fogalmaként leírtaknak. Van azonban egy lényeges kérdés, és erről a kérdező nem ír: hogyan került a gépi beálló a társasházba?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Nyílt végű pénzügyi lízing leírási ideje

Kérdés: A Számviteli Levelek 443. számában megjelent 8489. kérdésre adott válaszra hivatkozva a kérdésem az alábbi: A kérdésre adott válasz számviteli elszámolását értem, és egyetértek a leírtakkal. Egy vállalkozásnak azonban egy ügylet adójogi oldalát is figyelembe kell vennie a döntései meghozatalakor. A személygépkocsi nyílt végű lízingje nagy adókockázatot (áfa) rejt magában azáltal, hogy ha a társaság levonja a lízingdíj adóját (vagy annak egy részét, pl. útnyilvántartás nélkül 50%-át), akkor a NAV megkérdőjelezi az áfa levonását egy olyan esetben, amikor a lízing futamideje pl. 3 év, a könyvelésben pedig 5 évben határozzuk meg a hasznos élettartamot, és a lízing végén úgy dönt a társaság, hogy megvásárolja maradványértéken az autót. A NAV vélelmezi, hogy már a lízing megkötésekor az volt a szándék, hogy végül megvegye a cég a személygépkocsit, hiszen 5 évig tervezte használni már az elején, függetlenül a 3 éves lízingfutamidőtől. Átminősítik visszamenőleg zárt végű pénzügyi lízinggé, és az áfa levonását jogosulatlan levonásként állapítják meg. Nem célszerűbb ebben az esetben a lízingszerződés szerinti 3 évben meghatározni a hasznos élettartamot, hiszen "béreljük" (nyílt végű lízing) az autót, és eredetileg 3 évig tervezzük használni, ha már annyi időre kötöttük meg a szerződést, majd ráérünk a 3. év végén eldönteni, hogy megvesszük-e vagy sem? Számvitelileg ez helytelen, vagy védhető adott esetben? Az Szt. szerinti értékcsökkenés a Tao-tv.-nél úgy is növelő, az adótörvény szerinti értékcsökkenést pedig be lehet állítani 20%-ra. Így társaságiadó-hiány sem állapítható meg a nagyobb összegű (3 év alatt 5 év helyett) költségelszámolás miatt. Amaradványértékkel kapcsolatban ugyanez a kérdés. Pl. a 3 évre megkötött nyílt végű lízing esetén valószínűleg nem véletlen, hogy a 3. év végére mekkora összegben lett meghatározva a szerződésben a maradványérték (vélhetően ennyi lesz még az értéke a 3. év végén). Milyen indokkal tudom alátámasztani, hogy ennél több vagy kevesebb összegben határozza meg a társaság a maradványértéket? Hogyan jár el helyesen (hogyan tud helyesen eljárni?) a társaság a fenti, 3 évre kötött nyílt végű lízing kapcsán a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása esetén, ha nemcsak a számviteli előírásokat, hanem az adójogi kockázatokat is figyelembe veszi? Indokolható-e az Szt. előírásai alapján a 3 éves hasznos élettartam és a lízingszerződés szerinti maradványérték meghatározása a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzett tárgyi eszközt csak 2 évig kívánja használni, utána értékesíteni fogja. Nyilvánvalóan ezen eszköz hasznos élettartamaként nem két évet fog számításba venni, hanem az eszköz összes (teljes) hasznos élettartamát (tehát az értékesítés utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Szakorvos ügyvezető személygépkocsiköltség-elszámolása

Kérdés: Szakorvosi tevékenységet végző személy – aki egyszemélyes kft. ügyvezetője, társas vállalkozó 40 órás munkaviszony mellett – elszámolhat-e gépjármű- és üzemanyagköltséget, parkolási díjat a kft. esetében, amennyiben a személygépjárművet mint magánszemély vásárolta, és az nem jelenik meg a kft. tárgyieszköz-nyilvántartásában? Különösen arra tekintettel, hogy a kft. kereteiben végzett járóbeteg-ellátást kórházban, illetve más szervezet által fenntartott magánrendelőben végzi Budapesten, eltérő kerületekben, megbízási szerződés alapján, és ehhez a közlekedés elengedhetetlen. Amennyiben elszámolhatja, szükséges a költségeket megosztani útnyilvántartás alapján magán- és üzleti célra? Ha nem, akkor apportálnia kell a gépjárművet a kft.-be, és ez után elszámolhatók az ilyen jellegű költségek?
Részlet a válaszából: […] ...norma szerinti üzemanyag-mennyiség alapján számított üzemanyagköltség) és– minden másra kapott 15 Ft/km általános személygépkocsi-normaköltség.Ha az utazási költségek megtérítése mégis útnyilvántartás alapján történik, akkor a kapott költségtérítés az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Nyílt végű pénzügyi lízingnél az eszköz nyilvántartásba vétele

Kérdés: Személygépkocsi nyílt végű pénzügyi lízingjével kapcsolatosan hogyan kell tárgyi eszközként nyilvántartásba venni az értékcsökkenés alá eső részt: áfával vagy áfa nélkül? Ha a személygépkocsi áfáját nem igényli vissza, akkor az áfa is aktiválandó? Ha 2019. évtől az áfa 50%-át vissza szeretné igényelni, akkor azt hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásba venni sem áfával, sem áfa nélkül. A kérdésre adandó válasz megértéséhez indokolt azonban a legfontosabb fogalmakat és összefüggéseket megismertetni.Az Áfa-tv. nevesítetten nem foglalkozik a pénzügyi lízinggel. Az Áfa-tv. 10 §-ának a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Egyéni vállalkozó nyílt végű gépkocsilízingje

Kérdés: Egyéni vállalkozó nyílt végű lízing keretében személygépkocsit lízingel. Mivel elektromos a gépkocsi, a cégautóadót nem kell megfizetnie. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerült javítási, üzemanyag- stb. költségeket, a havonta fizetendő áfát és az értékcsökkenést hogyan számolhatja el?
Részlet a válaszából: […] ...Az üzemanyagköltségen kívül minden más költség (pl. fenntartás, javítás, felújítás) címén 15 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) elszámolása választható.A nyílt végű pénzügyi lízing az áfa szempontjából szolgáltatásnyújtásnak (bérlet) minősül....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: A munkába járás költségeinek elszámolásával az elmúlt években többször foglalkoztak. A vonatkozó jogszabályok alkalmazása során – az Önök válaszai ellenére – többször adódnak problémák. Ezért és az időközben bekövetkezett változásokra is tekintettel, kérem Önöket, térjenek vissza a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekre, azok számviteli elszámolására, bizonylatolására is.
Részlet a válaszából: […] A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről a – többször módosított (legutóbb 2017-ben) – 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet rendelkezik.A Korm. rendelet 2. §-ának a) pontja alapján munkába járás:– a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
1
2
3
6