14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt
Kérdés:
Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?
2. cikk / 14 Nagyvállalati státusz megszűnése
Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
3. cikk / 14 Mikrovállalkozás létszámnövelési kedvezménye
Kérdés: A Tao-tv. alábbi bekezdését nem tudom értelmezni: "8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli...
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 – 6,27.
1. -2011 – 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 – 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 – 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 – 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 – 6,27.
1. -2011 – 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 – 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 – 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 – 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?
4. cikk / 14 Foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma
Kérdés: Az egyik szaklapban megjelent a 10%-os társaságiadó-kulcs alkalmazása miatti adómegtakarításra vonatkozó tájékoztató. A tájékoztató szerint a Tao-tv. 19. §-a (1) bekezdésének e) pontjában szereplő feltétel esetében az átlagos statisztikai állományi létszám számításánál a 4-6 órás részmunkaidős munkavállaló is egy egész főnek számít. Társaságunk nagyrészt részmunkaidős munkavállalókat foglalkoztat. Ez azt jelenti, hogy a napi négyórás munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében a minimálbér négyszerese után kell teljesíteni a nyugdíj- és egészségbiztosításijárulék-bevallási kötelezettséget ahhoz, hogy társaságunk a kedvezményes adókulccsal állapítsa meg társaságiadó-fizetési kötelezettségét, ha a törvényben előírt többi feltételnek egyébként megfelel a társaság?
5. cikk / 14 10 százalékos adókulcs
Kérdés: Kérdés, hogy 10%-os mértékű társaságiadó-kulcs alkalmazható-e az alábbi esetben? - Adóalap 50 M Ft alatti, de meghaladja a jövedelem minimum összegét az adóévben és az előző évben; - a bt. 1 beltagból (ügyvezető), 2 kültagból áll; - a beltagnak 2008. dec. 31-ig egy másik cégnél 36 órás munkaviszonya volt; - a társaságban személyesen, ügyvezetőként közreműködött; - a társaság nevében mellékszolgáltatásként tervezési, kivitelezési, tanácsadási, ellenőrzési feladatokat látott el; - 2008. egész évre vonatkozóan személyi kivét részére 1680 ezer Ft volt, ami meghaladja a minimálbér kétszeresét; - az 1680 ezer Ft összeg után a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék bevallása és pénzügyi teljesítése megtörtént; - a társasági szerződés az ügyvezető mellékszolgáltatását tartalmazza.
6. cikk / 14 Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége
Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
7. cikk / 14 Társaságiadó-mérték: 10 százalék
Kérdés: A Tao-tv. 19. §-ának (4) bekezdése szerint a 10 százalékos adókulcsot az az adózó alkalmazhatja, aki nem vesz igénybe e törvény alapján adókedvezményt, és az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, valamint az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér másfélszeresének – ha az adózó székhelye a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló kormányrendelet 3. számú melléklete szerinti kistérség, illetve 5. számú melléklete szerinti település valamelyikében van, akkor a minimálbér – adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot. Hogyan kell ezt a törvényhelyet értelmezni a bevallott járulék esetében a 2006-os adóévben, nem kedvezményezett térségben? Ha az átlagos állományi létszám 10 fő, a bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék összege 11 250 ezer forint? A bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékon csak a munkáltatót terhelő 18 százalék+11 százalékot kell érteni, vagy a 10 fő dolgozót terhelő (ha nem magán-nyugdíjpénztári tag) 8,5 százalék+6 százalékot (augusztus 31-ig 8,5 százalék+4 százalék) is figyelembe lehet venni? Ha nyugdíjpénztári tag is van a dolgozók között, a nyugdíjpénztári 8 százalékot is figyelembe lehet venni a számításnál?
8. cikk / 14 Mikro- és kisvállalkozások feltételei
Kérdés: Egy kft. 2001. évi adatai a következők: I. átlagos állományi létszám 43 fő; II. nettó árbevétel 756 245 E Ft; III. mérlegfőösszeg 415 264 E Ft. Tagjai kizárólag magánszemélyek. Érvényesítheti-e 2002-ben a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét, ha a többi feltételnek megfelel?
9. cikk / 14 Üzleti ajándék
Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
10. cikk / 14 Sportegyesület számvitele, adókötelezettségei
Kérdés: Milyen könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége van, illetve milyen adójogi szabályok vonatkoznak a sportegyesületre?
