Követelésre 100%-ban értékvesztés, adóalap-csökkentés

Kérdés: Egy magyar gazdasági társaság több évig üzleti kapcsolatban állt egy német céggel, aki a vevője volt. Folyamatosan csúszásban állt a számlák kiegyenlítésével, de egy megállapodás alapján, ha a magyar cég benyújtott egy számlát, akkor a legrégebbit kiegyenlítette. 2023 májusában ezek a kiegyenlítések is elmaradtak, így további számlák beadása nem történt, a fennálló tartozások (2021-2023 közöttiek) behajtására pedig egy nemzetközi behajtócéghez fordult. A behajtócég semmilyen fórumon nem tudta velük a kapcsolatot felvenni, ezért részletes hiteljelentést kért, ami alapján kiderült, hogy a legrosszabb hitelminősítéssel rendelkezik a német cég, és 13 végrehajtási eljárás szerepel vele szemben, így sikeres végrehajtásra nincs esély. Ezek alapján a követelés teljes összegére 100% értékvesztést számolt el a magyar gazdasági társaság 2023. év végén, amivel az adóalapot megemelte. Lehetősége lesz-e a 2024-es taobevallásban a követelések 20%-át adóalap-csökkentő tételként beállítani? Ha igen, melyik értéknek kell a 20%-át venni? (Egyes követelések már többször is átértékelésre kerültek az adott üzleti évek végén.) Mivel a hitelező nem bízik abban, hogy bármekkora összeg is megtérül, nem kíván további lépéseket tenni, a felmerülő költségek miatt. Ebben az esetben elévüléskor kivezetheti-e (összevezetve a vevőkövetelést az értékvesztéssel) a könyvviteli nyilvántartásból a követeléseket? Keletkezik-e további adóvonzata az összevezetésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a behajthatatlanság az előzőek szerint nem támasztható alá, akkor az értékvesztéssel növelni kell az adóalapot, és ez esetben a 2024. adóévtől a Tao-tv. 4. § 4/a) pontja szerinti követelés (a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt

Kérdés:

Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?

Részlet a válaszából: […] ...szerinti feltétel az, hogy az átlagos statisztikai állományi létszám – az adózó kapcsolt vállalkozásaival együttesen számítva – az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. E rendelkezés egy megalapozott várakozást jelöl, így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása

Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
Részlet a válaszából: […] ...külön fel kell számítani: T 552 – K 467.Az Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem, amelynek – az adott esetre jellemző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...1,18-szorosa után kell megállapítania a kifizetőnek az Szja-tv. 72. § (2) bekezdése szerint. Az adót a kifizető vallja be és fizeti meg adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára.(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Kiva veszteségleírása

Kérdés: 2018. évben kivaalanyként nagy értékű eszközberuházást valósítottunk meg, melynek összegével – a személyi jellegű kifizetések terhére – csökkentettük adóalapunkat, tekintettel a korábbi években még ta-alanyként keletkezett, nyilvántartott veszteségünkre. A beruházást hitelből finanszíroztuk. Csökkenthettük-e a teljes vételárral az adóalapot? Amennyiben csak az adóévben törlesztett összeget vonhattuk volna le, hol találjuk az erre vonatkozó jogszabályrészletet?
Részlet a válaszából: […] ...Katv. 20. § (7) bekezdése szerint a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkenthető az adóév és a következő adóévek adóalapja a beszerzett, előállított-a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközre (beruházásra), szellemi termékre, kísérleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Hitelmoratórium esetén az adókedvezmény

Kérdés: A veszélyhelyzet miatt több cég élt a hitelmoratórium lehetőségével. A felfüggesztett hitelkamat több szakmai fórum állásfoglalása szerint a 2020-as üzleti évet terheli, így azt elő kell írni a 872 Fizetendő kamatok és kamat jellegű ráfordítások megnevezésű főkönyvi számlán. A Tao-tv. 22/A. § (2) bekezdése viszont "fizetett" kamatot nevesít. Akérdés tehát az, hogy erre az általunk lekönyvelt és meg nem fizetett kamatra is jár-e az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 22/A. § (2) bekezdése szerint az adókedvezmény a feltételeket teljesítő hitelre az adóévben fizetett kamattal egyezik meg. Tekintettel arra, hogy a felfüggesztés miatt nem volt kamatfizetés, így az adókedvezmény nem érvényesíthető. Az majd akkor vehető igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Vevőtalálkozó költségeinek elszámolása

Kérdés: A nagykereskedő cég a vevő vállalkozásainak képviselőit vevőtalálkozóra hívja meg. A vevőtalálkozón a résztvevők részére ételt, italt szolgálnak fel, vendégművészek lépnek fel, szakmai előadásokat tartanak. A vevőtalálkozón nagyobb értékű eszközöket – tévé, okostelefon, műszaki cikkek, italcsomagok – adnak át sorsolás keretében. Hogyan kell ezeket elszámolni? Az áfa levonható? Milyen személyijövedelemadó-, illetve társaságiadó-vonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a kizárólag erre szóló utalvány).]Az Szja-tv. 70. §-ának (4) bekezdése szerint: egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti a kivezetett (részben kivezetett) részesedés következtében az adóévben elszámolt bevétel, csökkentve a kivezetett részesedés könyv szerinti értékével (valójában akkor, ha az átvett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Számlavezető bank végelszámolása

Kérdés: 2018. év végén cégünk számlavezető bankjának likviditási problémái miatt a bankszámláinkat befagyasztották, majd 2019. évben megindult a bank végelszámolása. A devizás számlák egyenlegét adott napi árfolyamon forintra átszámították, ebből kifizetésre került az OBA által biztosított 100.000 eurónak megfelelő forintösszeg, az ezután fennmaradt összeget a végelszámoló betétkövetelésként nyilvántartásba vette. A bank végelszámolása várhatóan több évig is eltarthat. A végelszámoló által visszaigazolt betétkövetelést kimutathatjuk a továbbiakban is a pénzeszközök között, vagy át kell vezetni a követelések közé? Az év végén elszámolandó értékvesztést a pénzügyi műveletek ráfordítása vagy az egyéb ráfordítások között kell elszámolni? A társasági adónál növelni kell-e az adóalapot az elszámolt értékvesztés összegével?
Részlet a válaszából: […] ...értékvesztését lehet elszámolni.A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege. A már nyilvántartott (a korábbi években elszámolt) értékvesztésből a 7....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Könyvvizsgálat járulékos költségei

Kérdés: A könyvvizsgáló céggel kötött megállapodásunk értelmében kötelesek vagyunk a könyvvizsgálati díjon felül megfizetni a kapcsolódó járulékos költségeket is – szállás, utazás, étkezés. A számlán ezeket "Járulékos költségek" megnevezéssel, a főtevékenység áfakulcsával számlázza felénk a könyvvizsgáló. Adóvizsgálat során az ellenőrök bekérették ezen költségek részletezését – korábban ezt a könyvvizsgáló nem mellékelte a számlához, mi sem kértük, ő egy Excel-táblázatban vezette – és az étkezésre jutó részt természetbeni juttatásnak minősítve adóhiányt szándékoznak megállapítani. Véleményünk szerint jelen esetben az étkezés elvesztette önálló tevékenység jellegét; mi nem étkezést rendeltünk meg és biztosítottunk a magánszemélyek számára. A szerződés tartalma a könyvvizsgálatról szólt, a járulékos költségeket is könyvvizsgálati díjként kezeltük és könyveltük. Cégünk sem munkáltatóként, sem kifizetőként nem áll kapcsolatban az étkezési szolgáltatást igénybe vevő magánszemélyekkel. Az Art. szerint ugyan kifizető az is, aki nem közvetlenül, hanem megbízottja útján nyújtja az adóköteles szolgáltatást, de ott megbízottként a postát és hitelintézetet nevesíti a törvény. Mi étkezési szolgáltatást nem rendeltünk meg, és nem "bíztuk meg" ennek megrendelésével a könyvvizsgálót sem. Szakmai véleményüket szeretnénk kérni a fenti ügyben: adóköteles természetbeni juttatást fizettünk, vagy könyvvizsgálati díjat?
Részlet a válaszából: […] ...szólt volna, hogy társaságuk köteles a partner cég munkavállalóinak étkeztetését biztosítani.A kérdésben nem szerepel, hogy melyik adóévet érinti az ellenőrzés, illetve hogy az adóhivatal az Szja-tv. mely rendelkezése szerinti jogcímen minősítette béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
1
2
3
12