Adományozás adózási következményei

Kérdés: Tájékoztatást szeretnék kérni adományozással kapcsolatosan. Cégünk egy alapítványnak nem pénzbeli adományt szeretne adni (könyvek, játékok). Milyen adózási követelményeknek kell megfelelni társasági adó és áfa tekintetében? Milyen igazolást kell kiállítani és hány igazolást? Az igazolásoknak milyen kötelező tartalmi elemei vannak? Milyen törvényi hivatkozásokat kell szerepeltetnie az igazolásokon?
Részlet a válaszából: […] ...jogállású alapítványnak történő adományozás esetén a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül "az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Létrehozott gép – elmaradt aktiválás

Kérdés: Egy társaság pályázat keretében létrehozott egy gépet. A megvalósítás során az elmúlt 4 év közvetlen költségeit elszámolta a költségek között. Dönthet-e úgy utólag, hogy mégis aktiválja ezeket a költségeket, és a 4. év végén beruházásként mutatja ki azokat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a gép előállítási költségeit az előállítás (létrehozás) befejezése időpontjával beruházásként kellett volna elszámolni, a pályázat keretében elnyert támogatást pedig csak az aktivált gép terv szerinti értékcsökkenési leírásával arányosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Beruházási kedvezmény uniós jogszabály alapján

Kérdés:

Egy mezőgazdaságitermék-feldolgozással, illetve mezőgazdaságitermék-forgalmazással foglalkozó társaság már nem jogosult a de minimis támogatást igénybe venni a 2022-es adóévre (értékhatár-túllépés miatt). Ezen társaság a Tao-tv. 12. § b) pontja értelmében saját elhatározása alapján (kis- és középvállalkozó lévén) válaszhatja az EU működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a de minimisen kívül még másik két jogcímen adóalap-csökkentést a 7. § zs) bekezdés megvalósulása esetén. A 2229 bevallás 02-01 lap "c" oszlop/5. sorába beállíthatjuk-e a tárgyévi beruházási összeget (új műszaki/meglévő ingatlanon végzett beruházás), és milyen egyéb feltételt kell esetleg még figyelembe venni ezen összeg érvényesítésénél (összegkorlát, egyéb...)?

Részlet a válaszából: […] A két uniós jogszabály, amelynek alapján a kedvezmény állami támogatásnak tekintendő, a 702/2014/EU vagy a 651/2014/EU rendelet.A 702/2014/EU rendelet alkalmazása esetén különösen a következőkre kell figyelemmel lenni:Meg kell felelni a 14. cikk (1) bekezdésében foglal­taknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Csoportmentességi és állami támogatás egyidejűleg

Kérdés:

A kft. adózás előtti eredményét csökkenheti a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontja 11–12. bekezdésében leírtak alapján az adóév utolsó napján a korábban még használatba nem vett tárgyi eszközök (beruházások) értékével, mely összeg nem haladhatja meg a kkv adóévi adózás előtti eredményét. Ha élni kívánunk ezzel a kedvezménnyel, akkor az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alapján (mg.-i termelést szolgál) a mezőgazdasági csoportmentességi rendeletben foglalt támogatásként vehető igénybe. Erre vonatkozó támogatásra a NAV kiadott egy állásfoglalást: "A kkv-k bizonyos feltételekkel a beruházáshoz kapcsolódó egyes adórendszeren belüli támogatásokat nem de minimisként, hanem az általános vagy a mg.-i csoportmentességi rendeletben foglaltak szerint is igénybe vehetik." Ennek a választásnak azért van jelentősége, mert az így igénybe vett támogatás összegét nem kell összeszámítani a de minimis rendeletben meghatározottak szerint, azonban a támogatási intenzitások területi mértékére mindenkor figyelemmel kell lenni [37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet Észak-Mo.-i régió 50%.] Ez a támogatás összeszámítandó az eddig megkapott támogatással (EMVA-támogatás, intenzitása 50%)? Mert ha igen, akkor társaságunk nem veheti igénybe.

Részlet a válaszából: […] A 702/2014/EU mezőgazdasági csoportmentességi rendelet (R.) 8. cikk (5) bekezdése szerint az R. III. fejezet 1., 2., illetve 3. szakasza alapján mentesített állami támogatások ugyanazon elszámolható költségek tekintetében nem halmozhatók az 1305/2013/EU rendelet (EMVA) 81. cikkének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Bértámogatás fogászati cégnél

Kérdés: Egy fogászati cég kiva szerint adózik. Tevékenységéhez a NEAK-tól általános támogatást és bértámogatást is kap. Kiva szerinti adózásnál a kapott bértámogatás befolyásolja a kiva alapját? A helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához milyen számviteli elszámolással járnak ezen általános (tevékenységre kapott) és bértámogatások? Milyen támogatás árbevétel, és milyen egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...pontja szerint személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás, amely a Tbj-tv. szerint járulékalapot képez az adóévben. A szakdolgozói bértámogatástól független az, hogy a dolgozó részére számfejtett bért bérköltségként kell elszámolni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetése

Kérdés: A társaság 2020. évben AM rendelet szerint baromfitartók részére nyújtandó állami támogatást kapott, amelyet egyéb bevételként számolt el. Az Államkincstár 2022-ben a 2021. évi mérlegkészítést és -beadást követően határozatban elrendelte a támogatás visszafizetését, mivel a társaság egy másik jogszabály alapján már 800.000 eurós támogatásban részesült, az AM rendelet szerinti támogatás már meghaladta a 800.000 eurót. A 2022-ben visszafizetett összeg csökkenti-e az egyéb bevételt, illetve szükséges-e a 2020. évi társaságiadó-bevallást önellenőrizni? Mivel a társaságnál ez nem minősül jelentős összegű hibának, kell-e növelni az adóalapot, vagy alkalmazható erre a Tao-tv. 8. §-ának (8) bekezdése? Esetleg, mivel a támogatás igénybevétele és elszámolása nem volt jogszerű, a visszafizetést egyéb ráfordításként kellene könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...8. §-ának (8) bekezdése, feltételezve, hogy a hiba valóban nem jelentős összegű, és a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalap (azaz a 2020. évi adóalap) meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.Emlékeztetőül: a hiba jelentős, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

De minimis támogatás igénylése

Kérdés: A de minimis támogatások törvényes igénybevételéhez, a három pénzügyi évre vonatkozó korlát helyes számításához kérem szakmai értelmezésüket. A Bizottság vonatkozó 1407/2013 EU rendeletének 3. cikk (2) bekezdése értelmében: "Bármely három pénzügyi év időszakában... a támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 EUR-t." Hogyan kell eljárni az adórendszeren belüli (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegének figyelembevétele vonatkozásában általánosságban? Illetve hogy konkretizáljuk is a kérdést az alábbi esetekben:
a) 2022. március 25-én (támogatói okirat kelte) odaítélt adórendszeren kívüli támogatás,
b) a 2021-es évről 2022. 05. 31-ig beadott taobevallásban érvényesíteni kívánt adórendszeren belüli támogatás igénybe vehető mértékének helyes meghatározása során.
Mely évek tartoznak a rendelet által hivatkozott három pénzügyi évet felölelő figyelési időszakba?
a) Az első esetben a támogatói okirat keltét magában foglaló időszakon kívül még a 2021. és a 2020. évek tartoznak a figyelési időszakba? Tehát a figyelési időszak 2020. 01. 01. – 2022. 03. 25-ig tart? Vagy 2019. 03. 26. – 2022. 03. 25-ig? Továbbá ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy ha a megkapott támogatást részletekben folyósítják, akkor értelemszerűen azt a rendelet értelmében az odaítélés napjára vonatkozóan kell diszkontálni. Ez azt jelenti, hogy az odaítélés napjára vonatkozó évben kell beleszámítani a keretbe akkor is, ha évek között áthúzódik annak kifizetése?
b) A második esetben a bevallás kitöltésekor hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi még az igénybe vehető de minimis keretem? Tehát a figyelési időszak (amely alatt kapott de minimis keretet csökkentő támogatási összegeket figyelembe kell venni), mivel a 2021. évről a bevallást 2022. 05. 31-ig kell beadni, és tegyük fel, ezen a napon kerül beadásra, 2020. 01. 01. – 2022. 05. 31-ig tart? Vagy a figyelési időszak 2019. 06. 01-től 2022. 05. 31-ig tart?
Részlet a válaszából: […] ...egyes új, de minimis támogatásra való jogosultságnál vizsgálni kell az érintett pénzügyi évben (adóévben), valamint az ezt megelőző két pénzügyi évben (adóévben) igénybe vett, igénybe venni kívánt de minimis támogatások együttes összegét.A de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Behajthatatlan követelések önellenőrzése

Kérdés: Adóellenőrzéssel lezárt adóévünkben (2019) van több olyan követelésünk, amelyek behajthatatlanok lettek. Viszont a felszámolás kezdete óta csak idén telt el a két esztendő. Erre az évre így is beadható áfás önellenőrzési bevallás ezen követelésekre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 259. § 3/A. pontjának c) alpontja szerint behajthatatlan követelésnek minősül többek között az olyan követelés, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Kkv-besorolás kiugró árbevétel mellett

Kérdés: Adott kft. kkv-nak minősül. Árbevétele a 2019-es beszámoló alapján 1,8 milliárd Ft volt, 2018-ban 2,9 milliárd Ft, az ezt megelőző években ennél alacsonyabb. 2020-ban egy kiugróan jelentős megrendelésnek köszönhetően a cég árbevétele 7 milliárd Ft-ra növekedett. A 2020. évi beszámoló elfogadásának időpontja 2021. 05. 26. 2021-ben visszacsökkent az árbevétel a szokásosnak mondható 2,2 milliárd Ft-os szintre. Kérdésünk az iparűzési adó kedvezményes, 1%-os mértékéhez kapcsolódik. Igénybe veheti-e a társaság a kedvezményes adókulcsot? Amennyiben igen, akkor csak 2021-re (2021. 01. 01-én csak a 2019-es beszámoló állt rendelkezésre), vagy mindkét évre, esetleg csak 2022-re? A kkv-besorolást a kiugró 2020-as év véleményünk szerint nem érinti, mert a Kkv-tv. 5. § (3) bekezdése alapján a besorolását csak a határértékek két egymást követő évben történő túllépésével veszítheti el a kft. Ez a kétéves szabály érvényes a 4 milliárd Ft-os, kedvezményes iparűzésiadó-mérték igénybevételére jogosító árbevételplafon esetében is? A mérlegfőösszeg egyik évben sem lépte át a 4 milliárd Ft-ot, annál mindig jóval alacsonyabb volt.
Részlet a válaszából: […] ...Htv. 51/L. § (1)-(2) bekezdése szerint:-a 2021. évben végződő adóévben azon vállalkozó esetén, amely azzal felel meg A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv-tv.) szerinti mikro-, kis-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Bérelt földterületen ültetvénytelepítés átadása a bérbeadónak

Kérdés: Egy kft. a saját tulajdonosának földterületén állami támogatással saját vállalkozásban ültetvényt telepített, mely már termőre fordult. A megváltozott gazdasági körülmények következtében a tulajdonos őstermelőként kívánja tovább folytatni e tevékenységét. Hogyan kell ezt jogszerűen kezelni, könyvelni, mi lesz a levont áfa sorsa stb.?
Részlet a válaszából: […] ...szempontjából az őstermelő átalányadózónak számít, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Az átalányadózást az adóévben a teljes őstermelői tevékenységre kell alkalmazni. Az átalányadózást abban az esetben lehet alkalmazni, ha az e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.
1
2
3
18