Reklámhordozó óriásplakát önkormányzati adója

Kérdés: 2018. január 1-jétől az önkormányzatok építményadóval terhelhetik a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozót. Társaságunk rendelkezik olyan eszközzel (óriásplakáttal), mely a törvény szerinti reklámhordozó fogalomnak megfelel. Ezek közül néhányat megszüntettünk 2017-ben, ezért azok után nyilván nem kell adót fizetni. Kérdéses azonban, hogy mi a helyzet abban az esetben, ha a berendezést 2018-ban szereljük le? A Htv. szerint az adókötelezettség csak a reklámhordozó létesítését követő évtől keletkezik, ugyanakkor a leszerelendő óriásplakátot még korábban létesítettük. Ezért az évben leszerelt eszköz tekinthető-e olyannak, mint amelyik egyáltalán nem adóköteles, illetve csak akkor kellene utána adót fizetni, ha 2019-ben is meglenne? Miképp kell eljárni abban az esetben, ha az óriásplakáton az év egy részében nincs plakát, tehát az üres, figyelemmel arra, hogy reklámhordozónak csak az minősül, amely túlnyomórészt reklám közzétételére szolgál? Változtat-e a helyzeten az, ha január 1-jén nincs reklám a plakáton? Vannak továbbá olyan reklámeszközeink is, amelyek mindkét oldalára lehet reklámfeliratot elhelyezni. Ebben az esetben az eszköz mindkét oldala után kell építményadót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...az következik, hogy ezen "arány" meghatározásához a reklámcélú felület nagyságát kell alapul venni, s erre utal az is, hogy az adó alapja a reklámfelület területe. Tehát először azt kell megvizsgálni, hogy a reklám elhelyezését szolgáló létesítmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Ki nem vetett építményadó

Kérdés: Társaságunk 2011-ben nagy értékű ipari ingatlant vásárolt. Az ingatlan-nyilvántartásba a tulajdonjogot 2012. január elején bejegyezték. Az önkormányzat a 2012-re vonatkozó építményadót még a régi tulajdonosra vetette ki. Az ingatlan megszerzését az önkormányzatnak 2012 elején bevallottuk, ennek ellenére sem 2013-ra, sem 2014-re nem kaptunk építményadó-kivetést. A tulajdonosok nem szorgalmazzák, hogy egyeztetést kezdeményezzek az önkormányzattal. Kivetés hiányában szerepeltetni kell az építményadó-kötelezettséget a könyvekben?
Részlet a válaszából: […] ...aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Így a kérdés szerinti társaság 2013-tól az építményadó alanya. Az építményadó alapját az 1990. évi C. törvény 15. §-a, mértékét a 16. §-a határozza meg. A 14. § (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszából: […] ...amelymegfizetett összeget a lízingbe vevőnél rendkívüli ráfordításként kellelszámolni, és amelynek összegével a társasági adó alapja megállapításakor azadózás előtti eredményt növelni kell.Itt jegyezzük meg, a tartozás átvállalása nem tartozik azÁfa-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások továbbszámlázása

Kérdés: Bérelt ingatlanban végezzük a tevékenységünket. A továbbszámlázott közüzemi költségeket az anyagköltségek között kell kimutatni? Vagy a bérleti díjjal együtt szolgáltatásként kell könyvelni? A továbbszámlázott építményadó könyveléséről is kérünk tájékoztatást.
Részlet a válaszából: […] ...átvállalásként kezelendő, amelynek összegét arendkívüli ráfordítások között kell elszámolni, annak összegével a társaságiadó alapja megállapításakor az adózás előtti eredményt növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.