37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Behajthatatlan követelés visszaigényelt áfája
Kérdés: A behajthatatlan követelés miatt a NAV-tól visszaigényelt áfát a behajthatatlan követelés csökkentéseként vagy egyéb bevételként kell elszámolnia a kettős könyvvezetést vezető társaságnak?
2. cikk / 37 Felszámolt megrendelővel szembeni követelés leírása
Kérdés: Fuvarozást működtető kft.-nél vevőköveteléseket tartunk nyilván, amit a megrendelő nem fizetett ki. A megrendelő céget felszámolással megszüntették, maradt 3 millió forint a vevőkövetelésen. Milyen módon lehet ezt kivezetni a nyilvántartásból?
3. cikk / 37 Késve bejelentett követelés felszámolásnál
Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
4. cikk / 37 Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra
Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
5. cikk / 37 Elszámolt értékvesztés megszüntetése
Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
6. cikk / 37 Behajthatatlan követelés a kötelezettnél
Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
7. cikk / 37 Ügyvezetővel szembeni követelés
Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
8. cikk / 37 Elengedett követelés utáni adófizetés
Kérdés: Az elengedett követelésnél, ha az elengedő társaság veszteséges a tárgyévben, akkor is elengedheti-e a követelését (adott kölcsön)? Értelemszerű, hogy pozitív eredmény igazolása nem lehetséges. Az elengedett követelés rendkívüli ráfordításként kerül elszámolásra, melynek további vonzata a társaságiadó-alap növelése ezzel az összeggel. A két társaság nincs kapcsolt vállalkozási viszonyban.
9. cikk / 37 Takarékszövetkezet felszámolásakor kapott összeg
Kérdés: A takarékszövetkezet felszámolásakor kaptunk egy levelet, mely szerint az OBA-kártalanítás bruttó összege: tőke 2 000 000 Ft, kamat 5000 Ft. Hogyan könyveljük? A folyószámlán lévő pénzösszeget átvezetjük a Takszöv.-vel szembeni követelésre, az OBA-tól kapott összeget pedig követeléscsökkenésként rögzítjük, a kamat kamatbevétel lesz? Vagy a Takszöv.-nél lévő tőkeösszeget rendkívüli ráfordításként, az OBA-tól kapott összeget rendkívüli bevételként számoljuk el? A gondot az okozza, hogy a felszámolás során a követelésre kapott összeg csak a követelést csökkenti. Itt is felszámolásról van szó, de belép az OBA, amelyik kártalanítást fizet. Melyik a helyes megoldás? Hogyan befolyásolja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapját?
10. cikk / 37 Bérleti díj elengedése
Kérdés:
A kft. ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytat. A bérlők 90%-a magánszemély, akik nem egyenlítik ki a bérleti díjról szóló számlát. Felszólításainkra (tértivevényes levél, telefon) az volt a reakció, hogy akkor sem tudnak fizetni, ha bepereljük őket. Mit tudunk tenni? Leírhatjuk a követelést behajthatatlanként? Milyen adóvonzata lehet?