Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mindösszesen egy rendelkezésében, a 3. §-ának (5) bekezdésében tesz említést a felsőoktatási intézményről. E szerint az állam által alapított vagyonkezelő által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény nem tartozik a törvény, a helyi adók hatálya alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előtti eredmény megállapítása során az eredménylevezetésben számításba kellett vennie, és így csökkentette a társasági adó alapját. Valójában ezt az adóalap-csökkentést ellentételezi az egyéb bevételként történő beállítás. Ezért indokolt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Ingatlannal rendelkező egyesület társaságiadó-alapja

Kérdés: Cél szerinti tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nem közhasznú, nincs a fordulónapon köztartozása, és a 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele) társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni, hogy az adott ingatlan támogatásból valósult meg, így van halasztott bevétele, amely az Szt. szerint elszámolt ÉCS figyelembevételével került meghatározásra mint egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] Az egyesületnél mint civil szervezetnél az ingatlan megszerzése cél szerinti (alap) tevékenységnek min ő sül az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek m ű ködésér ő l és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil-tv.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Reklámadó (adó, adóelőleg)

Kérdés: Cégünk elsősorban reklámmegrendelő, illetve saját célú reklámközzétevő. A reklámszerződéseket leginkább magyar sportegyesületekkel kötöttünk és kötünk, akik a sportpályákon kihelyezett táblákon, illetve a játékosok mezein megjelenítik cégünk logóját és nevét. A 2014. augusztus 20-án benyújtandó bevallással és adóelőleggel kapcsolatban kérdezem: Előleget saját célú reklámközzétevőként kell fizetnünk a közzététellel kapcsolatban 2013-ban felmerült közvetlen költségek alapján? A reklám megrendelőjeként előleget 2014 augusztusában és novemberében nem kell fizetnem (valamint a december 20-i feltöltésnél sem)? Úgy gondolom, a közzétevő az árbevétele alapján az előleget köteles megfizetni. A közzétevő 2013. évre nyilatkozatot nem állít ki (vagy az előleg megállapítása és fizetése miatt ez kérhető vagy kérni kell?), így arról nincs információnk, hogy átvállalja az adófizetési kötelezettséget vagy sem. Ha nyilatkozat hiányában mint megrendelő köteles lennék a havi 2,5 M Ft-ot meghaladó rész után adózni, jelen esetben az előleget megfizetni, akkor előfordulhat kétszeres adóztatás. Cégünk kapcsolt vállalkozás. A kapcsolt vállalkozásoknak a reklámbevételből, a saját célú reklámból és reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját kell összeadni? A megrendelőre eső adóalapot nem kell bevonni a közös adóalapba, azt mindenki "maga rendezi"?
Részlet a válaszából: […] ...nem mentesíti a közzétevőt az őt terhelő adó megfizetése alól. Ez azonban csak részben kétszeres adóztatás, mivel más-más az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: A látványcsapatsport-támogatásból megvalósuló beruházás elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Önkormányzat tulajdonában levő ingatlanon sportegyesület létesítményt kíván létrehozni, amelyhez a szakszövetségtől nagy összegű támogatást kapott. Az önkormányzat egy közszolgáltatással vegyes hasznosítási szerződésben azt kívánja rögzíteni, hogy hasznosítási díjuk teljesítését az idegen eszközön végzett beruházásnak könyv szerinti értéken történő átruházása jelenti. A hasznosítási díjról az önkormányzat, tulajdonjogának bejegyzésétől kezdve, minden a tárgyhónapot követő hó 5-ig számlát állítana ki. Jogos-e az elszámolás tervezett módja, megvalósítható-e a hasznosítási díj ellenében a beruházás átruházása az egyesület részéről, tekintettel a Tao-tv.-ben megfogalmazott 15 éves hasznosítási követelmény fenntartására? Amennyiben igen, hogyan könyvelendő a sportegyesületnél az egész konstrukció, ideértve a sportegyesület által kapott támogatást is?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. a sportcélú ingatlanra irányuló, építési engedélyhez kötött tárgyieszköz-beruházás, felújítás esetén a támogatási igazolás kiállításának feltételeként fogalmazza meg – többek között – a következőket:A támogatás igénybevételére jogosult szervezetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Horgászegyesület vállalkozási tevékenysége

Kérdés: Társaságiadó-alapba beszámító bevételnek minősül a horgászegyesület tagdíjbevétele és a horgászengedély ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] ...horgászegyesület mint társadalmi szervezet alanya atársasági adónak. Az adó alapja az egyesület vállalkozási tevékenységénekadózás előtti eredménye, módosítva a Tao-tv. 9. §-ában foglaltakkal, továbbá haaz egyesület nem minősül közhasznú vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Sportegyesületi tagdíj

Kérdés: A kft. a sportegyesület részére pártolótagi tagdíjat fizetett. A kft. ingyenesen használhatja a sportegyesület helyiségeit. A sportegyesület a tagdíjról áfamentes számlát ad. Hogyan számolható el a kft. könyveiben, illetve milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerült költségnek kell tekinteni. (Ha asportegyesület az ingyenes használat tényleges költségeivel növeli a társaságiadó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményét, és asportegyesület ezt írásban a kft.-nek igazolja, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Szponzorálás, reklám

Kérdés: Vállalkozásunk szerződést kíván kötni egy sportegyesülettel, melynek keretében ellenérték fejében az egyesület a cégünk nevét több helyen (mezeken, pályán stb.) feltünteti. Kötelező-e ennek a sporttörvény szerinti szponzorálási szerződésnek lennie, vagy lehet ez reklámszerződés? Ennek megfelelően a kifizetett összeg a társasági adó alapját módosítja-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása a sportról szóló 2004. évi törvényértelmezését indokolná, amelyre nem vagyunk illetékesek. Ettől eltekintve, ha aszponzor (természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nemrendelkező szervezet) arra vállal kötelezettséget, hogy pénz-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.

Költségtérítések sportszerződés alapján

Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.7. pontja alapjánadómentes juttatás az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országossportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzésvagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Adományok elszámolása, áfája, társasági adója

Kérdés: Értelmi fogyatékosoknak lakóotthont építő közhasznú egyesület ingyenes szolgáltatásként adományt kap. Hogyan kell könyvelni az adományt az adónál, illetve a kapónál? A szolgáltatás földmunka, amelynek 50 százalékát az adományozó ingyenesen adja, 50 százalékáról pedig számlát küld.
Részlet a válaszából: […] ...vagyis azon szolgáltatások után, amelyeket térítésmentesen nyújtanak, az adományozónál áfafizetési kötelezettség keletkezik. (Az adó alapja a nyújtott szolgáltatások áfa nélküli forgalmi értéke, és a tevékenységek tényleges elvégzése időpontjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 28.
1
2