13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Könyvelés a külföldi vállalkozás fióktelepénél
Kérdés: A fióktelep Magyarországon egy javítóműhelyt bérel, amelyben speciális járművek javításával foglalkozik. Rendelkezik néhány alkalmazottal, helyben ők végzik ezt a tevékenységet. Az egyes munkákban azonban gyakran közreműködnek a központ (anyavállalat) alkalmazottai is. Amennyiben anyag, alkatrész szükséges, akkor ezt a központ biztosítja. Biztosít továbbá eszközöket is a munkához (pl. személygépkocsikat a magyar munkavállalóknak). Jelenleg az anyavállalat és a magyar fióktelep között semmilyen elszámolás nincs. A számlákat a vevők felé a külföldi anyavállalat állítja ki. A megrendelők kivétel nélkül külföldi vállalkozások. A központ a fióktelep eredményét cost plus eljárással kívánja megállapítani, azaz a fióktelepnél elszámolt költségekből kíván kiindulni a fióktelepnél kimutatott árbevétel meghatározásakor. Azaz – értelmezésük szerint – a központ megrendelte ezeket a javításokat a magyar fiókteleptől, és értékesítette a megrendelő felé. Szabályos ez az eljárás? Amennyiben igen, hogyan kell eljárni, bizonylatolni? Vagy kötelezően a fióktelepnek kellene kiállítania a számlákat a megrendelők felé, és a központtal is el kell számolni költségoldalon? Melyik eljárás helyes? Esetleg mindkét eljárás alkalmazható? A két esetben hogyan kell kezelni (bizonylat- és áfaszempontból) a központ és a fióktelep közötti anyagmozgásokat és szolgáltatásokat?
2. cikk / 13 Adószám törlése, visszaállítása (számlák, áfa)
Kérdés: A bt. adószámát törölték be nem adott beszámoló miatt. A hiánypótlás után kértük az adószám visszaállítását, ami meg is történt. A törölt adószám hónapjai alatt érkezett számlák (közüzemi díj) és költségek (bankköltség) elszámolhatók-e költségként, az áfájuk levonásba helyezhető-e? A beszámoló időszaka teljes év, vagy csak az adószám visszaállításának dátumától kezdődik?
3. cikk / 13 Munkavállalói vásárlás ügyfélkártyával
Kérdés: Az online számla-adatszolgáltatás kiterjesztése kapcsán merült fel a következő Egy kft. bizonyos anyagokat egy áruházlánctól szerez be, a beszerzéskor a kft. kedvezményt kap, mert rendelkezik ügyfélkártyával. Előfordul, hogy a cég dolgozói is vásárolnak ennél az áruházláncnál saját célra, a számlát is saját maguk rendezik. A számlát viszont az áruházlánc – mivel a fizetéskor az ügyfélkártyát használják a dolgozók a kedvezmények elérésének érdekében – automatikusan a kft. nevére állítja ki. Erről a kft. sok esetben nem is tud, a készpénzes számlát a dolgozó kapja meg a helyszínen, rendezi az ellenértéket, és nem jelzi az ügyletet a kft. felé. A jövőben ezeknek a számláknak az adatai is továbbításra kerülnek a NAV felé. Hogyan kell kezelni ezeket az ügyleteket? Eljárhat úgy a kft., ahogyan eddig is, azaz hogy a könyvelésben egyáltalán nem veszi figyelembe ezeket a számlákat (hiszen jórészt nem is tudott a létezésükről)? Mi történik akkor, ha valaki a cég nevére vásárol valamilyen terméket vagy szolgáltatást, de a cég tudta nélkül? Mi történik akkor, ha valaki tévedésből a cég nevére kér számlát egy nem céges költségről, amelyet saját maga fizet ki?
4. cikk / 13 Értékesítési céllal lakóingatlan építése
Kérdés: A társaság 2003-2007 között értékesítési céllal lakóingatlanokat épített, amelyek közül egyet nem sikerült értékesítenie. A sikertelen értékesítési kísérletek közben az ingatlant a társaság bérbeadta, mely bérlet a mai napig fennáll, a bérlő rendszeresen bérleti díjat fizet. A társaság az ingatlan építése idején áfakörös volt, a beszerzések áfáját visszaigényelte, a bérbe adott ingatlanét is. A későbbi bérleti díjak után az áfát megfizette 2013. 12. 31-ig, miután alanyi adómentességet választott. Az értékesítési céllal, a készletek között nyilvántartott ingatlant a bérbeadás időpontjában át kellett volna minősíteni tárgyi eszközzé? Alanyi adómentessé váláskor az ingatlannal kapcsolatban volt-e áfaelszámolási kötelezettség? Ha igen, mekkora elmaradt áfafizetési kötelezettség áll fenn, ha a használatbavételkor, 2007. szeptemberben a visszaigényelt áfa összege 3750 E Ft?
5. cikk / 13 Sportegyesület sporttevékenysége és reklámszolgáltatása
Kérdés: Sportegyesület, mely versenyautóval rendelkezik, és autóversenyeken vesz részt, hogyan kezelheti az új Áfa-tv. szerint a versenyautóhoz kapcsolódó költségeit? A szponzorokkal olyan reklámszerződéssel rendelkezik, hogy a számlázott reklámszolgáltatást, melyet vállalkozói bevételként könyvel, úgy teljesíti, hogy a versenyautó a reklámhordozó.
6. cikk / 13 Étkezési költségtérítés elszámolása
Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
7. cikk / 13 Beruházás lakóhely és iroda célját szolgáló ingatlanon
Kérdés: Egy szoftverkészítéssel, számítógép-forgalmazással és számítástechnikai oktatással foglalkozó kft. riasztót kíván beszerelni a házába. A cég székhelye megegyezik a tulajdonosok lakóhelyével, az iroda is a lakásban van. Elszámolható-e az egész beruházás a cég beruházásaként, vagy csak törtrésze? Az áfát vissza lehet-e igényelni?
8. cikk / 13 Önkormányzati szennyvízberuházás támogatása
Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?
9. cikk / 13 Személygépkocsi-bérleti díj áfája és elszámolása
Kérdés: Nemzetközi fuvarozással foglalkozó kft. személygépkocsit bérel. A bérleti díj áfája visszaigényelhető-e? Elszámolható-e a bérleti díj költségként?
10. cikk / 13 Az áfa szerepe (eva)
Kérdés: Van-e, és ha igen, hol és mikor szerepe az áfának az evában?
