11 talált cikk az előtársaság , adóbevallás kifejezésre

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!

Kérdés: Egy általunk könyvelt 1996-ban alakult társaságnak 1997-ben jelentős vesztesége keletkezett, melyből a 2017. évi adóbevallás során a maximális lehetséges összeget igénybe kívánja venni. Egy szakmai kiadó által kiadott, 2017. évi társasági adóra vonatkozó kézikönyv az elhatárolt veszteség felhasználásáról az alábbiakat tartalmazza:
"Az elhatárolt veszteség – attól függően, hogy mikor keletkezett – különböző időszakok szerinti előírásokra figyelemmel érvényesíthető az adóalapnál. A felhasználásra nyitva álló határidőt tekintve a 2004-2014 közötti adóévek veszteségei 2025-ig írhatóak le, illetve 2004. 01. 01. előtt, valamint 2015. 01. 01-jétől (ismét) 5 adóéves időkorlátot tartalmaz a szabályozás. (A 2004 előtti szabályok körében – például a 2001-2003 adóévekben keletkezett veszteségre, ha az az alapítás éve vagy az azt követő 3 adóévi veszteség – korlátlan idejű leírás is szerepelt, amelynek érvényesítése felmerülhet akár 2017-ben is.) Ha a veszteség:
- 2015-ben vagy azt követően keletkezett, akkor a keletkezése adóévét követő 5 adóévben érvényesíthető [Tao-tv. 17. § (1) bek.];
- 2004-2014 között keletkezett, akkor a 2014. 12. 31-én hatályos előírások szerint írható le, utoljára a 2025. 12. 31-ét magában foglaló adóévben [Tao-tv. 29/A. § (6) bek.];
- 2001-2003 között keletkezett, akkor a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint érvényesíthető [Tao-tv. 29/F. § (2) bek.];
- 1997-2000 között keletkezett, akkor a Tao-tv. 17. § 2000. 12. 31-én hatályos rendelkezéseinek alkalmazásával használható fel [Tao-tv. 29/C. § (13) bek.];
- 1997 előtt keletkezett, úgy annak – a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvény előírásai szerint elhatárolt – összege az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le."

Kérdés: Meglepve olvastuk a 4454. számú kérdésre adott válaszukat. A kérdező azt kifogásolja, hogy korábbi könyvelője a bérszámfejtési programjának adatállományát automatikusan nem bocsátja megbízója rendelkezésére. Önök úgy foglaltak állást, hogy ez természetes kötelezettsége a könyvelőnek. Ezt nem tartjuk helytállónak. A megbízó a szerződés megszüntetésekor megkapja a lehetséges összes összegző kimutatást, listát, valamint a bérkartonokat. Minden olyan adat rendelkezésére áll, amely a törzsadatok létrehozásához és a további folyamatos munkához szükséges. Véleményünk szerint a szerződés ismeretében lehet az ügyben állást foglalni. Minden átadható, amire a megbízónak szüksége van, de ehhez megállapodás kell, minden körülményt, felelősséget rögzítve, továbbá az adatok átadásának díjazásában is közös nevezőre kell jutni. Kérjük válaszuk kiegészítését, mert ez a könyvelőtársaságok kiszolgáltatottságát csak tovább fokozza.

Kérdés: Kell-e társaságiadó- és helyiiparűzésiadó-bevallást benyújtani az előtársasági időszakról abban az esetben, ha a társaság az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján nem készít beszámolót az alapító okirat ellenjegyzésétől a cégbejegyzésig terjedő időszakról?

Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére? Kell-e egyáltalán beszámolót készíteni, vagy csak zárómérleget, vagyonfelosztást?

Kérdés: Ügyfelem előtársaságként nem végzett sem szolgáltatást, sem árbevételt elérő vállalkozási tevékenységet. Az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése szerint nem kell az előtársaságról külön beszámolót készíteni, ha a vállalkozó a vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő mérlegfordulónapjáig sor kerül. Ha csak költségei voltak a vállalkozási tevékenységnek, mentesül az előtársasági időszak beszámolókészítése alól? Hogyan tudom a beszerzések levonható áfáját arányosítani, amíg nem tudom, hogy melyik tevékenységből mennyi lesz a bevétel?

Kérdés: Az Áfa-tv. szempontjából adóalanynak minősül-e az a gazdasági társaság (bt.), amely hatósági engedélyhez kötött tevékenységet kíván végezni, és a cégbírósághoz benyújtotta a bejegyzési kérelmét? Jogosult-e az üzlet kialakításához, az árukészlet beszerzésének előzetesen felszámított áfáját visszaigényelni?

Kérdés: Az alkalmazásban állók számára járó bért az előtársasági időszakra elkülönítve kell-e számfejteni?

Kérdés: Melyek a társasági adó és az iparűzési adó megfizetésének időpontjai?