Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...A becsült árbevételt és a vele azonosan kezelendő tételeket a társaságiadó-alapot módosító tételek között kell számításba venni.Az adóellenőrzés megállapításainak következményeit: az adóbírságot, a késedelmi pótlékot, a társaságiadó-hiánnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Külföldinek térítés nélküli átadás

Kérdés: Belföldi társaság 2011. évben külföldi jogi személynek térítésmentesen adott át egy eszközt. A társaság az átadásra tekintettel az eszközt a könyvekből kivezette. A kivezetés során, azzal összefüggésben azonban semmilyen ráfordítást és költséget nem számolt el, és a társaságiadó-alapja megállapításakor sem alkalmazott semmilyen, a Tao-tv. 7-8. §-aiban meghatározott csökkentő vagy növelő tételt. Az eszköz – fentiek szerint történt – térítésmentes átadására tekintettel keletkezhet-e a társaságnak társaságiadó-nemben adókötelezettsége, illetve állapítható-e meg a terhére társaságiadó-nemben adókülönbözet egy esetleges adóellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!Először is a számviteli előírások megsértése miatt. A kérdésben nincs szó arról, hogy a társaság milyen eszközt adott át a külföldi jogi személynek. Az azonban feltételezhető, hogy a térítés nélkül átadott eszköznek volt a könyvekben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, egyéb társasági részesedésekért fizetett ellenérték (vételár). Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Pótbefizetés részvénytársaságnál

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...törvény követelménye nem teljesül, a pótbefizetés címén átutalt összeg nem tekinthető pótbefizetésnek, a pótbefizetést egy adóellenőrzés – az előbbiekre tekintettel – joggal minősítheti végleges pénzeszközát­adásnak, amelyet az átadónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Bíróság előtt megtámadott II. fokú határozat

Kérdés: Bíróság előtt megtámadott II. fokú adóhatósági határozatban szereplő tételeket rögzíteni kell-e a nyilvántartásokban?
Részlet a válaszából: […] ...II. fokú adóhatósági határozat az adott üzleti évet követő mérlegkészítés időpontjáig jogerőre emelkedett.Ha például a helyszíni adóellenőrzés az Art. szerint 2013. december 31-ig befejeződött, az adóhatósági határozat, illetve a II. fokú adóhatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Könyvelő, könyvvizsgáló utólagos felelőssége

Kérdés: A kft. rövidesen könyvelőt és könyvvizsgálót vált. Milyen utólagos felelőssége van a könyvelőnek és a könyvvizsgálónak abban az esetben, ha egy jövőbeni adóellenőrzéskor valami súlyosabb hibát, adóhiányt stb. találnak? Milyen törvény szabályozza a felelősségüket?
Részlet a válaszából: […] ...egy adóellenőrzés adóhiányt állapít meg a kft.-nél, akönyvelő felelőssége a számviteli szolgáltatásra megkötött szerződésfeltételeitől függ. Amennyiben a könyvelő az adóbevallások tekintetében teljeskörű felelősséget vállalt, akkor a jogszabályoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Az ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...támogatást helyesbíteni, az adóhatóság pedig ellenőrzi az adózással kapcsolatos jogszabályok megtartását. (Ez utóbbit hívjuk adóellenőrzésnek.) Az Art. nem ad fogalmi meghatározást sem az önellenőrzésre, sem az adóellenőrzésre.Az új Szt. 2001. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.