Mérlegkészítés időpontja utáni számla

Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a cég a számviteli törvény előírásai nem megfelelő alkalmazásával járt el, és így önellenőrzés (önellenőrzés hiányában adóellenőrzés) keretében a feltárás évét megelőző év(ek) könyvelt adatait kell módosítania. A módosítást mindig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...történő kivezetésének nincs hatása (sem növelő, sem csökkentő) az adózás előtti eredményre. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy adóellenőrzés a lízingszerződés értelmezése kapcsán helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a terven felüli értékcsökkenést nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Helytelen teljesítési időpont a számlán

Kérdés: A társaság a folyamatos szolgáltatásról (bérbeadásról) szóló számlán a teljesítési időpontot minden hónapban helytelenül tüntette fel: helytelen időpont: 2017. 06. 10., a helyes időpont: 2017. 05. 17.; helytelen időpont: 2017. 05. 10., helyes időpont: 2017. 04. 17. és így tovább. Mi a pontos eljárás a számlakiállító részéről? Kell-e ellenőrizni minden hónapra (havi bevalló)? A befogadó cégnél van-e tennivaló? A kérdések a NAV által a közelmúltban közzétett iránymutatás kapcsán merültek fel.
Részlet a válaszából: […] ...lényegében egy hónappal később). Az áfafizetési kötelezettség késedelmes teljesítését viszont korrigálni kell (önellenőrzés vagy adóellenőrzés keretében). Mivel a számla adattartalma (a teljesítés időpontja) eltér a törvényi előírástól, a számlát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Külföldinek térítés nélküli átadás

Kérdés: Belföldi társaság 2011. évben külföldi jogi személynek térítésmentesen adott át egy eszközt. A társaság az átadásra tekintettel az eszközt a könyvekből kivezette. A kivezetés során, azzal összefüggésben azonban semmilyen ráfordítást és költséget nem számolt el, és a társaságiadó-alapja megállapításakor sem alkalmazott semmilyen, a Tao-tv. 7-8. §-aiban meghatározott csökkentő vagy növelő tételt. Az eszköz – fentiek szerint történt – térítésmentes átadására tekintettel keletkezhet-e a társaságnak társaságiadó-nemben adókötelezettsége, illetve állapítható-e meg a terhére társaságiadó-nemben adókülönbözet egy esetleges adóellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen!Először is a számviteli előírások megsértése miatt. A kérdésben nincs szó arról, hogy a társaság milyen eszközt adott át a külföldi jogi személynek. Az azonban feltételezhető, hogy a térítés nélkül átadott eszköznek volt a könyvekben –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Pótbefizetés részvénytársaságnál

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...törvény követelménye nem teljesül, a pótbefizetés címén átutalt összeg nem tekinthető pótbefizetésnek, a pótbefizetést egy adóellenőrzés – az előbbiekre tekintettel – joggal minősítheti végleges pénzeszközát­adásnak, amelyet az átadónál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Pótbefizetés önkéntesen?

Kérdés: Az új Ptk. hatálya alatt működő kft. társasági szerződése nem jogosítja fel a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A veszteség fedezetére a tagok önkéntesen, saját elhatározásból teljesíthetnek-e pótbefizetést, függetlenül attól, hogy a társasági szerződésben ilyen előírás nincs?
Részlet a válaszából: […] ...előírhat pótbefizetési kötelezettséget. Másrészt azért nem, mert az új Ptk.-tól való eltérés nehezen magyarázható meg, például egy adóellenőrzés során, amelynek az eredménye az lehet, hogy az önkéntes pótbefizetést végleges pénzeszközátadásnak minősítik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Új első fokú adóhatósági eljárás

Kérdés: Az adóhatóság 2013-ban a 2010-es év néhány hónapjára áfaellenőrzést tartott. A jogerős másodfokú határozatot – jogorvoslati eljárásban – hatályon kívül helyezték, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezték. Időközben a cég az adóhiányt és a késedelmi pótlékot megfizette. El kell számolni az adóhiányt és a szankciókat? A befizetett összeget az adóhatósággal szembeni követelésként kell kimutatni? Amennyiben ennek ellenére el kell számolni (2010. évre jelentős hiba), indokolt a nem vizsgált időszakokra önellenőrzést is végrehajtani, vagy várjuk meg az új eljárás eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 19. §-a (3) bekezdésében foglaltakból egyértelműen következik, hogy ha az adóellenőrzés az előző üzleti év(ek) számviteli beszámolójában elkövetett hibát állapított meg, és a másodfokú határozat jogerőre emelkedett, akkor azt a jogerőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszából: […] ...elvére hivatkozással nem fogadja el a megkifogásolt támogatási szerződés szerinti adózás előtti eredményt, amelyet önellenőrzés vagy adóellenőrzés keretében kell korrigálni. (Az első évben adóhiány megállapításával!) Ha van könyvvizsgálója a cégnek, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Társasági adó önrevíziója mikrogazdálkodónál

Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőnél az ellenőrzés (akár adóellenőrzés, akár önellenőrzés) megállapítása minden esetben nem jelentős összegű hibának minősül. Ezért nincs középső oszlop...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Evahiány a társasági adó hatálya alatt

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t számlaadás elmulasztása miatt megbírságolt az adóhatóság, emiatt visszakerült a társasági adó hatálya alá. Megállapítottak jelentős összegű evahiányt is. A határozat már a társasági adós időszakban készült el. Hova kell könyvelni a megállapított evahiányt, hogy szerepeljen a mérlegben, figyelembe véve, hogy a bevételi nyilvántartás időszakában nem kellett mérleget készíteni?
Részlet a válaszából: […] ...a Tao-tv. üzleti éve előttkövette el, amelyet a Tao-tv. üzleti éve alatt kell rendezni. Ebből következőenúgy kell eljárni, mint ahogyan adóellenőrzés, önellenőrzés során: a határozatjogerőre emelkedésének időszakában könyvelni kell az evahiányt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.
1
2