Egyéni vállalkozó leltárának adattartalma

Kérdés: Áfakörös egyéni vállalkozó kereskedőnek az Szja-tv. 5. számú melléklet II. rész 13. pontja szerint készítendő év végi leltárában a készlet nettó beszerzési értékét alátámasztó bizonylat számát fel kell-e tüntetni, ha igen, hol van ez az Szja-tv.-ben szabályozva? "Számlajelölés hiányában" az adott készlet a leltárban vissza sem azonosítható, ami akár tetszőleges (akár más készlethez tartozó) nettó eladási ár feltüntetését is lehetővé teszi, mivel cikkszám szerint, ill. egyéb beazonosítható módon sincs a készletre vonatkozóan megjelölve a leltárban (csak darabszám, általános megnevezés, pl. nadrág és érték). Az Szja-tv. fenti rendelkezése a leltárban rögzítendő adatok pontos tartalmára (pl. bizonylatszám, cikkszám rögzítése) nem tartalmaz rendelkezést, ami – ha egyéb jogszabályi rendelkezés a bizonylat feltüntetését az adott készlethez rendelve nem írja elő – akár visszaélésre is lehetőséget ad.
Részlet a válaszából: […] ...saját érdeke, hogy a leltárban minden olyan adatot szerepeltessen, amely az ellenőrizhetőséget biztosítja egy esetleges későbbi adóellenőrzés során. Egyebekben a nyilvántartások vezetéséről az Szja-tv. 10. § (3) bekezdésében foglaltak alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Behajthatatlan követelések önellenőrzése

Kérdés: Adóellenőrzéssel lezárt adóévünkben (2019) van több olyan követelésünk, amelyek behajthatatlanok lettek. Viszont a felszámolás kezdete óta csak idén telt el a két esztendő. Erre az évre így is beadható áfás önellenőrzési bevallás ezen követelésekre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a végleges határozattal lezárt ellenőrzés esetén ismételt ellenőrzésnek van helye. Az Air. 92. § b) pontja szerint az adóellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása során az alábbi adóalap-korrekciós tételeket rendeli alkalmazni.Az adózás előtti eredményt csökkenti az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...A becsült árbevételt és a vele azonosan kezelendő tételeket a társaságiadó-alapot módosító tételek között kell számításba venni.Az adóellenőrzés megállapításainak következményeit: az adóbírságot, a késedelmi pótlékot, a társaságiadó-hiánnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Önellenőrzés az adóellenőrzés alatt

Kérdés: Társaságunknál teljes adóévet érintő átfogó adóellenőrzés zajlik. Az ellenőrzés megkezdése óta bérszámfejtés során feltárásra került társaságunk által olyan hiba, mely az adóellenőrzéssel érintett évet érinti. A feltárt hiba és annak adóhatása átadásra került az ellenőr számára, aki által ez (is) határozatba foglalásra kerül majd az ellenőrzés lezárásakor. Mely időpontot kell a feltárás időpontjának tekinteni ez esetben, mikor kell könyvelni az érintett tételeket: a társaság általi feltárás időpontjában, vagy tekintettel a folyamatban lévő ellenőrzésre, a határozat alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alá vont adó és költségvetési támogatás – a vizsgált időszak tekintetében – önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az átfogó adóellenőrzés jellemzője, hogy több adónemet, költségvetési támogatást érint. Ebből az következik, hogy a kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Könyvvizsgáló felelőssége

Kérdés: A könyvvizsgáló által hitelesítő záradékkal ellátott beszámolóban a NAV átfogó adóellenőrzés során jelentős hibákat tárt fel. A cég ügyvezetőjeként kérdezem, hogy mi a könyvvizsgáló felelőssége, és hány évig felelős a munkájáért?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatok hiányosságaiért – szerintünk – nem tehető felelőssé. A teljes körű ellenőrzés hiányában előfordulhat, hogy az adóellenőrzés "találhat" olyan bizonylatot, amelyet nem könyveltek, vagy éppen kétszeresen is rögzítettek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Mérlegkészítés időpontja utáni számla

Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a cég a számviteli törvény előírásai nem megfelelő alkalmazásával járt el, és így önellenőrzés (önellenőrzés hiányában adóellenőrzés) keretében a feltárás évét megelőző év(ek) könyvelt adatait kell módosítania. A módosítást mindig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] ...amely kizárólag az adóalap-megállapítást szolgálja (például az anyagköltség fogalma esetén).Ennélfogva az adóhatóságnak az adóellenőrzése során legalább szúrópróbaszerűen vizsgálnia kell a nyilvántartásokba való bejegyzések bizonylatait (tipikusan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Kell-e könyvelni minden számlát?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] ...másik társaságnál termékbeszerzésként, igénybe vett szolgáltatásként elszámolásra kerüljön. Következik abból is, hogy kapcsolódó adóellenőrzés során biztosított legyen a kibocsátott számla tényének, helyességének az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...történő kivezetésének nincs hatása (sem növelő, sem csökkentő) az adózás előtti eredményre. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy adóellenőrzés a lízingszerződés értelmezése kapcsán helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a terven felüli értékcsökkenést nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
1
2
3
9