Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...el.Ha a lakáscélú munkáltatói támogatás részben vagy egészébenadóköteles, ideértve az adóhatóság által megállapított adóhiány esetét is, azadó és más jogkövetkezmények a magánszemélyt terhelik (Szja-tv. 1. számúmellékletének 9.3. pontja).2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Személygépkocsi-használat kiküldetésnél

Kérdés: Szaklapban olvastam, hogy a kiküldetési rendelvény alkalmazásának egyik feltétele a saját tulajdonú személygépkocsi. Ha viszont útnyilvántartás alapján számolják el a személygépkocsi-költségtérítést, elfogadható a szívességi használatba kapott vagy bérelt személygépkocsi is, azonban ilyenkor nem lehet elszámolni a 9 Ft/km összegű normaköltséget, és meg kell fizetni a cégautóadót is. Helyes-e ez az állítás?
Részlet a válaszából: […] ...lízingbe vevőt köteles írásban értesíteni. Ha ezt anyilatkozattételt elmulasztja, akkor egy esetleges adóvizsgálat általmegállapított adóhiányt a használó köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel

Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
Részlet a válaszából: […] ...2007-ben levonható, ha azáfalevonás egyéb feltételei is teljesülnek. A levonást nem önellenőrzéskeretében kell elvégezni, mivel nem adóhiányról van szó. Tekintettel arra, hogy a készpénzes számlákat több mint négyévvel ezelőtt állították ki, indokoltnak látszik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Üdülési csekk

Kérdés: A tűzoltóság költségvetése terhére (jutalom, illetve bérmegtakarítás) a dolgozók, és egy hozzátartozója részére lehetséges-e adómentes üdülési csekk juttatása?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőre vonatkozóan előírt határidő lejártáig.Ha az adóhatóság az üdülési csekkre vonatkozó adómentességgel összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a kifizetőnek kell megfizetnie, aki nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...igényelhette volna (számíthatta volna be) a megfizetett és az Egyezmény szerinti adó különbözetét. Ha ezt nem tette meg, akkor az adóhiányt önellenőrzéssel helyesbítheti. (Ennek késedelmipótlék-vonzata is van, méghozzá külön az osztalékelőleg utáni adóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Üdülési csekk adható-e személyenként?

Kérdés: A cég dolgozója és családtagjai részére (feleség, 3 gyermek) üdülési csekket szeretnénk adni, személyenként 20 ezer forint értékben. Ez alapján az igénybe vehető kedvezmény alatt személyenként értendő a 20 ezer forint? Vagy csak a dolgozónak adott 20 ezer forintra vonatkozik az adókedvezmény?
Részlet a válaszából: […] ...Art.-ban a kifizetőre vonatkozóan előírt határidőig.Ha az adóhatóság az üdülési csekkre vonatkozó adómentességgel összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt – ha a kifizető nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizetőnek meg kell fizetnie. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.