Közhasznú alapítvány, egészségügyi dolgozók munkájának segítésére

Kérdés:

Egy állami fenntartású kórház egy adott osztályán dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók munkájának, munkakörülményeinek segítése, fejlesztése érdekében közhasznú alapítvány létrehozására és működtetésére került sor. Fő tevékenység megjelölése "9499. M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység", alapcél szerinti tevékenysége a kórházi keretek között biztosított egészségügyi ellátótevékenység fejlesztése, továbbá a műszerpark és eszközkészlet bővítése, korszerűsítése. Az alapítvány rendszeresen finanszírozza az adott osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzésének díjait, esetenként kiegészítő munkaruházatot, munkafelszerelést szerez be a részükre. Az alapítvány részéről a továbbképzések díjának finanszírozása az alábbiak szerint történik:
– főszabály szerint az alapítvány által közvetlenül, az alapítvány nevére kiállított számla és annak kiegyenlítése alapján;
– egyes esetekben az alapítvány által közvetetten, a dolgozók részére történő utófinanszírozás keretében, a továbbképzésen történt részvételről a dolgozók által bemutatott, a dolgozók nevére kiállított számlák és a dolgozók által történt kiegyenlítésről szóló kifizetési bizonylatok alapján.
Az alapítvány esetenként egy-egy orvosi műszert is vásárol a kórházi osztály műszerparkjának korszerű bővítése, kiegészítése érdekében. A kórházi osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók az alapítványnak nem tagjai, azzal nem állnak jogi kapcsolatban.
1. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére finanszírozott továbbképzések díját elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia – tekintettel a közvetlen finanszírozás és a közvetett, utófinanszírozás esetére is?
2. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékét elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia?
3. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által közvetlenül vagy közvetetten, utólagosan finanszírozott továbbképzési díjuk értéke után?
4. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által a részükre beszerzett munkaruházat, munkafelszerelés értéke után?

Részlet a válaszából: […] ...mint az alapcél szerinti tevékenység érdekében felmerült tételek.3–4. kérdések: A kórházi osztály dolgozóinak történő juttatások adókötelezettségével kapcsolatban az alapítványnak azt kell vizsgálnia, hogy e juttatások céljai az alapítvány alapító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Reprezentáció az egyetemen

Kérdés: Miként kell értelmezni a 7705-ös kérdésre adott válaszukat az Szja-tv. 70. § (2a) bekezdése tükrében. Válaszukban csak az 1. melléklet 8.35 szabályát értelmezték? Szerintem a 70. § (2a) pontja nem írja elő, ill. nem támaszt korlátot a "zártkörűségre" vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...7705-ös kérdés az egyetem által nyújtott reprezentáció adókötelezettségére/adómentességére vonatkozott.A reprezentáció teljes adómentességét tartalmazza az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.35 szabálya. Az egyetem esetében ez nem alkalmazható, mivel a lakosság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...díjak is az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenység bevételének minősülhetnek, és így társasági adó szempontjából nem merül fel adókötelezettség.Ha a részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Kiegészítő sportfejlesztési támogatás szponzori szerződéssel

Kérdés: Kérem szakmai állásfoglalásukat a sportegyesületeknél bevételként elszámolásra kerülő, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti kiegészítő sportfejlesztési támogatásra vonatkozóan, melyet szponzori szerződés keretében számláz a támogató felé.
1. Az alapcél szerinti tevékenység egyéb bevételének (támogatás), vagy árbevételének számít, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenység (reklám) árbevételének minősül?
2. A fenti besorolás milyen hatással van a sportegyesület társaságiadó-kötelezettségére?
3. Az 1-2. pont megítélése eltérő-e 2015. évben, ha a 2015. 01. 01-től hatályos szabályozás alapján, vagy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2015. 11. 28-ától érvényes előírásainak megfelelően történik a szponzori szerződés keretében kapott kiegészítő sportfejlesztési támogatás elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...közalapítvány, egyesület – és a működésére vonatkozó törvényi előírást figyelembe véve – a köztestület) a 2015. adóévi adókötelezettségénél (gyakorlatilag 2015. január 1-től) az új előírást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Társadalmi szervezet vállalkozási bevétele

Kérdés: Egy társadalmi szervezet cél szerinti és vállalkozási tevékenységet (ingatlan-bérbeadás) is végez. Ingatlanukat – melyet részben bérbeadási, részben cél szerinti tevékenységhez hasznosítottak – értékesítették. Hogyan alakul az ingatlanértékesítésből származó jövedelem adókötelezettsége? Az ingatlant a szervezet jogutódlással szerezte 1991-ben, és mindössze egy évig adta bérbe annak 20%-át.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 6. számú mellékletének A) fejezete határozza meg – többek között – azt, hogy az egyesületnek minősülő társadalmi szervezetnél mi nem számít vállalkozási tevékenység bevételének. Ezen előírás szerint nem vállalkozási tevékenységi bevétel a Tao-tv. 1...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Külföldi konferencián való részvétel

Kérdés: Közhasznú társaság, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Tudományos tevékenységet végez, tagjai tagdíjat fizetnek, de jelentős bevétel származik más cél szerinti tevékenységből is. 2009-ben a társaság kifizette az egyik tag utazását New Yorkba, ahol egy konferencián vett részt. A konferencia a társaság tevékenységéhez szorosan kapcsolódik, a tag kizárólag a konferenciára utazott ki, beszámolót készített az útról. Keletkezik-e a társaságnak a kifizetéssel kapcsolatban adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...és a szállásköltségek, az adott esetben a konferencián való részvételköltségei is, ezek megtérítése nem keletkeztet adókötelezettséget, így az ilyenkifizetéssel kapcsolatban adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége akifizetőnek nem keletkezik.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Adóellenőrzés az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az adóellenőrzés megállapításainak könyvelésével van problémám. Idézem – kivonatosan – az adóellenőrzés vonatkozó megállapításait. "Mivel az alapítvány társaságiadó-kötelezettséget eredményező vállalkozási tevékenységet nem végez, azonban saját tőkéjének része a céltevékenysége által elért tárgyévi alaptevékenység eredménye, a revízió a jegyzőkönyvben rögzítette a megállapítások tárgyévre gyakorolt hatását, de az idevonatkozó törvények szerint társaságiadó-alapot és adót nem állapított meg. Mivel az üzemanyagköltség tekintetében nem igazolt, hogy az az alapítvány cél szerinti tevékenységének közvetlen költségeként merült fel, így azt az adózó célja érdekében felmerült költségként nem számolhatja el, tehát az adózó céltevékenysége adózás előtti eredményét ezen összeggel növelem. Nem tekintettem a számlák kifizetését természetbeni juttatásnak, csak a nem alapítvány céljait szolgáló kifizetéssel növeltem az adózás előtti eredményt. A mobil-feltöltőkártyákra kifizetett összegeket természetbeni juttatásnak minősítettem. Mivel sem a természetbeni juttatások, sem az utána a revízió által megállapított adókötelezettségek nem szolgálják a cél szerinti tevékenységet, a kettő együttes értéke növeli az alapítvány cél szerinti tevékenységének az eredményét. Ezért az adózó cél szerinti tevékenysége adózás előtti eredményét xy forinttal csökkentem (ez az szja és eho összegei), és a vz forinttal növelem (ez pedig az szja, eho és a mobilkártyák együttes összege). A hiba és a hibahatások lényegesek. Egyszeres közhasznú beszámolót készítünk, a megállapításokat a középső oszlopban szerepeltetjük, de hogyan kell a könyvelést helyesbíteni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést azért, hogy az arra adandóválasz mások számára is egyértelmű legyen. Az adóellenőrzés megállapításaikönyvelésére vonatkozóan – véleményünk szerint – az adóhatóságnak utalniakellett volna (nem a konkrét könyvelési tételek megadására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Társadalmi szervezettől kapott támogatás

Kérdés: Alapítványunk alapítója olyan társadalmi szervezet, amely szakmai érték-, érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervezet, célja többek között tagjai szakmai, jogi érdekvédelmének és érdekképviseletének érvényesítése, KSH-besorolás szerint főtevékenysége: 9133 máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi szervezet, gazdálkodási formája: 529 jogi személyiségű egyéb nonprofit szervezet, NOSZ-kategóriája: szakmai érdekvédelmi szervezet; alapszabálya nem tartalmaz önsegélyezésre vonatkozó utalást. Alapítónk évente bált rendez, melynek bevételéből támogatja alapítványunkat. Alapítványunk gazdasági tevékenységet is folytat. Támogatásaink idős kollégáinknak juttatott szociális segély, temetési segély és hasonló célú (cél szerinti tevékenységünkkel egyező) támogatás, adomány. A fentiekben megjelölt társadalmi szervezettől (alapítónktól) kapott bevételeket hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...forrásból, nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatásból,segélyből származik. Ha a számítás eredményeként adókötelezettség keletkezik,akkor az adót az adóévet követő év február hónapban kell a kifizetőnekmegfizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Közhasznú szervezet társaságiadó-kötelezettsége

Kérdés: A társadalmi szervezetet a bíróság 1998-ban közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. Cél szerinti tevékenységének egy része nem felel meg a Khsz-tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységnek. Kérdés, hogy a társadalmi szervezet nem közhasznú, cél szerinti tevékenysége működési költségeinek finanszírozására kapott állami támogatást I. hogyan kell könyvelni, II. mentesül-e e tevékenységének eredménye a társasági adó alól a Khsz-tv. 6. § (1) bekezdés a/1. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...bevétel hányadosával (két tizedes jegyre számítva), és ez után kell a társasági adót megállapítani. Példával szemléltetve az adókötelezettséget, ha a társadalmi szervezet adatai:Jogcímek ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...a megrendelő tudomására kell hoznia az étkezés ellenértékét annak érdekében, hogy a megrendelő a természetbeni juttatás értékét az adókötelezettsége teljesítéséhez megállapíthassa. Ez történhet oly módon, hogy a bizonylaton (a számlán) feltünteti az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.