Követelésvásárlás ingatlanfedezettel

Kérdés: A társaság megvásárolja a banktól 100 egységért annak hitelezésből származó adós társasággal szemben fennálló követelését, amelynek értéke 200 egység. A követelés fedezete egy ingatlan megvásárlására – a bank és az adós társaság között – megkötött opciós szerződés, amely a követeléssel együtt a társaság tulajdonába került. Az opciós szerződés szerint az ingatlan fedezeti ára 150 egység. A társaság él az opciós jelleggel, és megvásárolja az ingatlant. Hogyan kell elszámolni a fen­tieket?
Részlet a válaszából: […] ...(és feltételezhetően a levonható) áfát megállapítania. Az adós társaságnak az ingatlan eladását 150 egységen kell számláznia, akár adómentesen, akár fordítottan adózik. A kérdező társaság könyvelése a számla alapján: T 161 – K 455, 150 egység.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.

Beruházás tervezési költségeinek kivezetése

Kérdés: A társaság 2008-2009-ben egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amelyet adóköteles bérbeadással akart hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint, mint tervezési és engedélyezési díj, elszámolásra került (az áfát levontuk, visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe). A válság miatt az építkezés a korábbi terveknek megfelelően nem valósult meg. Ismételten előtérbe került a fogászati centrum megvalósítása (ugyanazon a területen, de más tervekkel és egy másik céggel közös beruházásként). Kérdés, hogy a korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat – a fentiekre tekintettel – elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […] ...a jogszerűen visszaigényelt áfát nem kell megfizetnie.Meg kell azonban jegyezni, különösen annak ismeretében, hogy más ingatlanait adómentesen adta bérbe, ha döntését az állami adóhatósághoz előzetesen nem jelentette be, akkor a visszaigényelt áfát –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Beruházási tervek leírása

Kérdés: A társaság 2008-2009. években egy fogászati centrum építését kívánta megvalósítani, amit adóköteles bérbeadással szeretett volna hasznosítani. A beruházás értékeként több millió forint – mint tervezési és engedélyezési díj – elszámolásra került (az áfát levontuk és visszaigényeltük, annak ellenére, hogy a visszaigénylés időszakában más épületeket a társaság tárgyi adómentesen adott bérbe, azzal az indokkal, hogy az új épületet adókötelesen kívánja majd hasznosítani). A válság miatt az építkezés nem valósult meg. 2012-től újra előtérbe került a fogászati centrum építése, ugyanazon a területen, de más tervekkel és más céggel közös beruházásként. A korábbi években elszámolt tervezési és engedélyezési díjakat elszámolhatja-e a társaság terven felüli értékcsökkenésként, adóalap-korrekció nélkül? A korábban levont és visszaigényelt áfával van-e valamilyen teendő?
Részlet a válaszából: […]  Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tervenfelüli értékcsökkenést kell elszámolni a beruházásnál is akkor, ha értéketartósan lecsökkent, mert a beruházás feleslegessé vált. A konkrét beruházástervezési és engedélyezési díját a felmerüléskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Tagokra, munkavállalókra kötött életbiztosítás

Kérdés: Egy bt. 1997. évben életbiztosítási szerződéseket kötött egy biztosítótársasággal. A szerződések szerint a szerződő fél a bt., a biztosítottak a cég tagjai és munkavállalói, a kedvezményezett ugyancsak a szerződést kötő társaság. A szerződés szerinti elérési idő a dolgozók 65 éves kora. A társaság könyveiben az eddig befizetett összeg követelésként szerepel. 2011. évben a biztosítottak többsége eléri a 65 éves kort, így a szerződés lejár, és a biztosítási díjat a biztosító a bt.-nek fogja átutalni. Kérdésünk a következő: Amennyiben az elérési időt követően a biztosító átutalja az egy-egy biztosítottal kapcsolatos összeget a bt.-nek, kifizethetjük-e adómentesen a biztosítottak részére? Amennyiben igen, a teljes árfolyamnyereséggel növelt, pénzügyileg rendezett összeget, vagy csak a bt. által befizetett értéket? Ha a biztosítottak a szerződő bt. beleegyezésével a lejárat előtt a szerződést úgy módosítják, hogy a biztosító részükre fogja (nyilatkozata szerint adómentesen) kifizetni a biztosítási összegeket, lehet-e adóalap-korrekció nélkül kivezetni az eddig követelésként nyilvántartott összeget, terheli-e a bt.-t mint munkáltatót bármilyen adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a bt. az elérési időt követően – mintkedvezményezett – a biztosítótól járó biztosítási díjat megkapja, avisszakapott összeget követeléscsökkenésként kell elszámolnia, az azt meghaladóösszeget pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 8.

Beruházási adóalap-kedvezmény, fejlesztési tartalék

Kérdés: Egy cég 2006-ban és 2007-ben is nyereséges volt, és társaságiadó-fizetési kötelezettsége keletkezett. 2006-ban fejlesztési tartalékot képezett, melynek felhasználásához négy év áll rendelkezésére. 2007-ben adóalap-csökkentő tételként beállított beruházási adóalap-kedvezményt, a tárgyévben (2007) beszerzett új műszaki gépek, berendezések alapján. Kérdés, hogy fejlesztési tartalékot fel lehet-e használni ugyanazon tárgyi eszközre (2007-ben beszerzett eszközre), mint amire beruházási kedvezményt is igénybe vett az adózó? Ha igen, akkor hol van erre vonatkozó törvényi hivatkozás?
Részlet a válaszából: […] ...alapon többfélejogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előttieredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét,azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve ha a törvény valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Panzió értékesítése

Kérdés: A bt. épített egy panziót, amelyet működtetett, az bevételt termelt. Az építés során az áfát visszaigényelte 2004-ben. 2007. 01. 01. napjától alanyi adómentességet választott. 2008-ban a bt. el akarja adni a panziót. Kell-e áfát fizetnie és mi után? A panzió könyv szerinti értéke 25 millió forint, a forgalmi értéke – becsült – 60 millió forint, eladni 50 millió forintért lehet. Mi lesz ez esetben a társasági adó, a különadó alapja? Az egyik tag 30 millió forint összegű tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. Ezzel csökkentheti az eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódnak a kérdések. Vegyük sorbaazokat! Kezdjük az áfával! Az Áfa-tv. 188. §-a (3) bekezdésének aa) pontja alapján azalanyi adómentesség választására jogosító értékhatárba (az 5 millió forintba)nem számítandó be az adóalany vállalkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Ruházati költségtérítés, munkaruha-juttatás adó-, tb-terhei

Kérdés: A vállalat irodai dolgozói részére van-e lehetőség ruházati költségtérítésre vagy munkaruha-juttatásra adó- és társadalombiztosítási terhektől mentesen?
Részlet a válaszából: […] ...minősül, és nem mentesül a jövedelemadó-, a társadalombiztosítási- és a munkaadóijárulék-fizetési kötelezettség alól.Munkaruha adómentes juttatásának az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24. pontja szerint minősül, ha az a munkáltató által adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Munkahelyi étkeztetés adóztatása

Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
Részlet a válaszából: […] ...Minden más esetben a természetbeni juttatás növeli az adózás előtti eredményt.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.17. pontja alapján adómentes természetbeni juttatás a munkáltató által természetben nyújtott étkezés értékéből legfeljebb havi 2200 forint, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.