Egyszerűsített végelszámolással megszerzett ingatlan

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással szeretne egy 30 éve működő, két nyugdíjas taggal rendelkező, évek óta vegetáló, folyamatosan a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisban szereplő betéti társaság megszűnni. Amennyiben a bt.-nek sem követelése, sem kötelezettsége nincsen, de van egy több mint tíz éve vásárolt ingatlana, amelyet szerződéssel jelenleg bérbe ad, milyen teendői vannak? A beltag magánszemély - a vagyonfelosztási javaslat szerint - megtartaná az ingatlant, és folytatná a bérbeadást. A bt.-nek legkésőbb mikor kell felmondania az ingatlanára vonatkozó bérleti szerződést, ha a beltag magánszemély folytatni szeretné a jelenlegi szerződővel az ingatlan bérbeadását? Amennyiben az ingatlan piaci értéke eltér a könyv szerinti értékétől, akkor hogyan kell a piaci értéket megállapítani, illetve igazolni? A vagyonfelosztási javaslatban nevesített 68 éves, már 5 éve nyugdíjas magánszemélynek - az ingatlan tekintetében - az szja-n kívül - milyen egyéb kötelezettségei (pl. szocho, tb-járulék, illeték stb.) lesznek, és ezen kötelezettségei mely időponttal válnak esedékessé? Fenti kötelezettségeket a bt. mint kifizető állapítja és fizeti meg? A nyugdíjas magánszemélynek a bt. felé kell-e az esedékes tartozásait rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözetet a bt.-nél egyéb bevételként kell elszámolni, és így része lesz az adózás előtti eredménynek (a társasági adó alapjának). Természetesen a piaci érték megállapításakor feltételezni kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Haszonélvezetijog-alapítás ellenértékének adózása

Kérdés:

Két magánszemély 2020 januárjában örökölt egy 1465 m² területű ingatlant. Az ingatlan hagyatéki értéke 136 millió Ft. Még ebben az évben a két tulajdonos határozott idejű (2025. 12. 31-ig érvényes) szerződést kötött az egyik távközlési szolgáltatóval az ingatlanon lévő kb. 50 m²-es terület bérbeadására. A bérlemény célja bázisállomás létesítése, távközlési célú hasznosítása. 2023-ban elfogadásra került a bérlő ajánlata a tulajdonosok részéről, miszerint ennek fejében 30 évre haszonélvezeti/építményi jogot szerez az állomás alatti területre, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel. Az állomás üzemeltetésére, illetve az állomáshoz való bejutásra vonatkozna a jog. A kérdésünk az, hogy haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak járó ellenérték után mekkora személyijövedelemadó-fizetési kötelezettségük adódik, hogyan kell számítani az adóalapot?

Részlet a válaszából: […] A haszonélvezeti jog alapítása esetén a tulajdonosoknak a járó ellenérték után 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége keletkezik. Az adóalap a 23 millió forintos ellenérték, a kapott bevétel, amely csökkenthető a magánszemélyeket terhelő igazolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Szövetkezeti taggal történő elszámolás II.

Kérdés: Kapcsolódóan a Számviteli Levelek 410. számában a 8003. kérdésre adott válaszhoz: A szövetkezet valóban nem képzett 2016. 10. 16-ával közbenső mérleget. A mi esetünkben kötelező közbenső mérleget készíteni, vagy csak ajánlott? A 2015. évi beszámoló elfogadásakor, a szövetkezet összegszerűséget nem említve, határozat formájában döntött a 2016. évre vonatkozó fejlesztési tartalék képzésének a szándékáról. Mivel a tag kilépése dátumával nem készült közbenső mérleg, milyen adatot kellene figyelembe venni? Ebben az esetben a 2016. évi beszámoló értékei elfogadhatók bázisadatnak, amit az osztalék számításának időpontjára azonosítunk?
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem gazdasági esemény, így azt könyvelni nem lehet, nem lehetett a 2015. évi beszámolóhoz kapcsolódóan sem.A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Nyilvántartás a szokásos piaci árról

Kérdés: "A" Kft. és "B" Kft. tulajdonosa (részesedése 90%) "X" Kft. "A" Kft. "X" Kft. ingatlanait, objektumait bérli. "A" Kft. "B" Kft. alvállalkozója "B" Kft. több szerződött munkájában. Kérdés: 1. Kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni? 2. Ellenőrzött ügyletek-e a fenti esetek? Ha igen, kell-e a szokásos piaci ár megállapításához külső független ügyleteket keresni, melyek az összehasonlítás alapjául szolgálnának? (Véleményünk szerint – ismerve a fenti cégek tevékenységét – ilyet nem tudnánk találni a szabad piacon!) 3. Egy esetleges adóhatósági ellenőrzéskor kérhetik a transzferár-nyilvántartást? Ha igen, akkor milyen paramétereket kell minimálisan dokumentálni? 4. Valamelyik kapcsolt vállalkozásnak kell-e társaságiadó-alapot növelnie?
Részlet a válaszából: […] ...piaci ár eltér az alkalmazott ártól. A növelés feltétele továbbá, hogyaz alkalmazott ellenérték következtében az adózó adózás előtti eredményekisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna. A csökkentés feltételepedig, hogy– az alkalmazott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 21.

Szlovák cég magyar tulajdonosának adózása

Kérdés: Magyar belföldi illetőségű magyar állampolgárnak Szlovákiában működik fuvarszervezéssel foglalkozó 100 százalékos tulajdonában lévő, Szlovákiában belföldi illetőségű cége. Kérdés, hogy a magyar állampolgár tulajdonosnak kell-e adót fizetnie Magyarországon a fenti társaságától kapott osztalék után (Szlovákiában nincs osztalékadó), ha igen, mennyit? A magyar állampolgár a tulajdonában álló cég egyik ügyvezetője, és annak tevékenységében kereskedelmi igazgatóként részt vesz. Mi a konkrét feltétele annak, hogy az osztalék után ne kelljen Magyarországon adóznia, vonatkozzon rá az 1996. év C. tv. 10. cikk 4. pontja? Mit értünk az alatt, hogy "az érdekeltség, amelynek alapján az osztalékot fizették, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik"?
Részlet a válaszából: […] A Szlovákiában illetőséggel rendelkező társaságtól kapottosztalék után Magyarországon 25 százalék mértékkel kell az osztalékadótmegfizetni az Szja-tv. 66. §-ának (8) bekezdése alapján.A Szlovák Köztársasággal a kettős adóztatás elkerülésérekötött, 1996. év C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Külföldi előadó díjazásának adóztatása

Kérdés: Előadás előadójának fizetett megbízási díjnak mi az adókötelezettsége EU-ból érkezés, ill. nem EU-ból érkezés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...viszonosság alapján aMagyar Köztársaságban adóztatható bevételére terjed ki. A nemzetközi szerződés(ilyennek minősülnek a kettős adózás elkerülése tárgyában megkötöttegyezményeink, az ún. adóegyezmények) előírását kell alkalmazni, ha az azSzja-tv.-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 22.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő mellékletben kell bemutatni és elemezni.Az összehasonlíthatóságot biztosító átcsoportosítások után sem változhat meg az adózás előtti eredmény, és természetesen az utána következő tételek sem.Az eredménykimutatás tételeinél – mivel az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.