Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...jogviszonnyal összefüggő bejelentési, járulékfizetési és bevallási kötelezettséget az Air. szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő útján, ennek hiányában közvetlenül saját maga teljesíti. Ha a külföldi vállalkozás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Adóalapot növel-e a kamat, kártérítés?

Kérdés:

A társasági adóban növeli-e az adózás előtti eredményt a szállítók (általában közüzemi szolgáltatók) által felszámított kamat, kártérítési díj vagy egyéb jogcímen felszámított és egyéb ráfordításként elszámolt összeg (a közlés időpontjában könyvelhető a tétel)? Érvényes-e itt az a kivétel, miszerint: "Nem minősül bírságnak – így nem növelő tétel – a szerződéses kapcsolatban álló felek között felszámított kötbér, a Ptk. szerinti késedelmi kamat"?

Részlet a válaszából: […] ...8. § (1) bekezdés e) pontja szerint a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adóigazgatási rendtartásról, az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...középső oszlopában kell bemutatni. Ezen tételek csak könyvelt tételek lehetnek, amelyek meghatározzák a 2019. év módosításai szerinti adózás előtti eredményt. A becsült árbevételt és a vele azonosan kezelendő tételeket a társaságiadó-alapot módosító tételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Gyorshajtás miatti bírság elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában álló személygépkocsival az alkalmazott több esetben gyorshajtást követett el. Hogyan kell elszámolni a kiszabott bírság összegét? Keletkezik-e a bírság miatt bármilyen adó-, illetve járulékteher?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerült ráfordításnak. Ezért annak összegével a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint növelni kell az adózás előtti eredményt.Ha a társaság belső szabályzata szerint a magánszemélyt terheli a társaság személyautójával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Mulasztási bírság könyvelése

Kérdés: 2021 decemberében ügyfelemnél próbavásárlás során nyugtakibocsátás elmulasztása miatt eljárás indult. 2022. januárban megérkezett a határozat 150 ezer forint mulasztási bírságról. Ezt a bírságot melyik évre és hogyan könyveljük? 2021-re kötelezettség, vagy 2022-re, és elhatároljuk 2021-re?
Részlet a válaszából: […] ...képezzen a 2021. üzleti év terhére (T 8651 – K 421), amelynek összegével a társasági adó alapja meghatározása során növeli az adózás előtti eredményt.(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Fizetési kedvezmény könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság határozata szerint a társaságnak nagy összegű adóbírságot kell fizetnie. Atársaság az Art. 198. §-a alapján az adóbírság megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte, amelyet az adóhatóság határozat formájában engedélyezett. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem érinti, az a fizetési kedvezmény miatt nem változik. Így az adóbírság összegével a társasági adó alapja megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell, arra a fizetési kedvezmény nem vonatkozik.A fizetési kedvezményről szóló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Vámellenőrzés jogerős megállapításának könyvelése

Kérdés: A vámhatóság 2017-ben az előző éveket érintő vámellenőrzést tartott, és ennek eredményeként pótlólagos vámfizetésre kötelezte a társaságot. A vámhatósági határozat – fellebbezés után – 2017 decemberében jogerőre emelkedett. A vámhatósági határozatot, a hibahatásokat mikor kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...következményeit, például az eredményváltozáshoz kapcsolódó adókat) is. Az adott esetben a pótlólagos vámfizetés hatására csökken az adózás előtti eredmény, a társasági adó alapja, és emiatt a korábban már befizetett társasági adó visszaigényelhetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Adóalap-csökkentés az elhatárolt veszteséggel

Kérdés: Egy kft. adóalap-csökkentéseként figyelembe szeretné venni a korábbi évek felhalmozott elhatárolt veszteségéből a törvény által megengedett összeget. E sor c) rovatába az előző adóév(ek)ben keletkezett és még nem érvényesített elhatárolt veszteségből [az előző adóév(ek) adóalapjának negatív összegéből] az adóévben a Tao-tv. 17. §-a szerint, az e nélkül számított pozitív adóalapból annak 50 százalékáig levonható összeget kell beállítani.
1. Először tehát figyelembe kell venni az egyéb növelő-csökkentő tételeket (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.), és az így megkapott adóalap (tao-korrigált adóalap) 50%-áig állítható be csökkentő tételként a veszteség elhatárolásként?
2. Az eredménykimutatásban található adózás előtti eredmény 50%-át állíthatom be csökkentő tételként a veszteséget a többi csökkentő tétellel együtt?
Részlet a válaszából: […] ...17. § (2) bekezdésének el ő írása a 2004-t ő l keletkezett és az adóévi adóbevallásig fel nem használt elhatárolt veszteség az adózás el ő tti eredmény növel ő -csökkent ő tételekkel (écs, beruházásiadóalap-kedvezmény, bírság stb.) módosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 17.

Külföldinek térítés nélküli átadás

Kérdés: Belföldi társaság 2011. évben külföldi jogi személynek térítésmentesen adott át egy eszközt. A társaság az átadásra tekintettel az eszközt a könyvekből kivezette. A kivezetés során, azzal összefüggésben azonban semmilyen ráfordítást és költséget nem számolt el, és a társaságiadó-alapja megállapításakor sem alkalmazott semmilyen, a Tao-tv. 7-8. §-aiban meghatározott csökkentő vagy növelő tételt. Az eszköz – fentiek szerint történt – térítésmentes átadására tekintettel keletkezhet-e a társaságnak társaságiadó-nemben adókötelezettsége, illetve állapítható-e meg a terhére társaságiadó-nemben adókülönbözet egy esetleges adóellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti értéke nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak tekintendő, és annak összegével az adózás előtti eredményt növelni kell. Természetesen önellenőrzés keretében. Az adóhiányt egy esetleges adóhatósági ellenőrzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Kényszertörlés visszamenőlegesen

Kérdés: A Cégbíróság 2014. október 16-i végzéssel értesítette a cég beltagját, hogy 2013. 08. 07. napján a társaságot megszűntnek nyilvánítja, mivel a társaság kültagja meghalt. Ezt követően a Cégbíróság 2016. szeptember 7-i végzésében felszólította a betéti társaságot, a "kényszertörlési eljárást megelőző nappal mint mérlegfordulónappal számviteli beszámolót készítsen, majd azt a számviteli törvényben foglaltak szerint" letétbe helyezze és közzétegye. (A kényszertörlési eljárás kezdetének dátumát nem jelölte meg.) Nemteljesítés esetén szankciókkal fenyegetett. Ez a végzés 2016. 09. 15-én érkezett a bt. beltagjához. Majd a NAV 2016. december 13-án – e-mailben – közölte, hogy az 1608-as novemberi bevallást nem tudja feldolgozni, mivel a kényszertörlés jele nincs a bevallásban, valamint azt, hogy a kényszertörlés bejegyzése 2014. 11. 06. Ebből tudtam meg, hogy a bt. kényszertörlés alatt van. A fent leírtak – úgy gondolom – lehetetlenné teszik a bt. részéről a törvényes kényszertörlési eljárás lefolytatásához szükséges iratok, bevallások, mérleg stb. elkészítését. A bt. sértett-e törvényt, ami miatt a cégbíróság büntetheti? A Cégbíróság megszűntnek nyilvánította a céget, de a NAV-nál még adószáma van, és várja a bevallásokat. Hogyan lehetne az adószámot megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a beltag nem vette tudomásul a Cégbíróság 2014. október 16-i végzését, és nem tette meg a szükséges jogi, számviteli, adózási lépéseket a bt.-nek a cégjegyzékből való törlése érdekében. A bt. megszűntnek nyilvánítása még nem jelenti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.
1
2
3
5