Főzőfesztiválon nyújtott szolgáltatások minősítése

Kérdés: Egy gazdasági tevékenységet végző kereskedelmi kft. a lakosság, a közösség széles körét érintő (kb. 3000 fő), nem zárt körű, egységes részvételi feltételekkel szervezett főzőfesztiválon a helyben nyújtott ingyenes szolgáltatásokat (pl. dekoráció, fellépők díja, hirdetés, bérleti díj, színpadtechnika, szemétszállítás, elsősegélynyújtó hely stb.) hogyan kell elszámolni? Adózni kell utána? A fesztivál lebonyolításához az önkormányzat is nyújt a kft.-nek vissza nem térítendő támogatást, mivel a rendezvény sok turistát és vendéget is vonz a városba, városmarketing-értéke van. A fesztiválon a kft. által forgalmazott, reklámozott termékekből készülnek az ételek, a főzőcsapatoknak bérleti díjat (áfásan) kell fizetni a főzéshez kapcsolódó szolgáltatásokért, anyagokért (pl. padok, asztalok, tűzifa, műanyag evőeszközök). Megfelelő-e, ha ennek a rendezvénynek a költségeit reklám-, marketingköltségként számolja el a kft., vagy egyes meghatározott juttatásként kell elszámolnia azokat, és annak megfelelően kell adóznia?
Részlet a válaszából: […] ...elsősegélynyújtó hely, padok, asztalok, tűzifa, műanyag evőeszközök stb.) reklám-, marketingköltségnek minősülhetnek. Adózási szempontból azt kell vizsgálni, hogy a főzőverseny megfelel-e az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.35. pontban lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Értékcsökkenési leírás az eredménylevezetésben

Kérdés:

Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója eredménykimutatásának melyik sorában kell szerepeltetni az egyesület tárgyi eszközei után elszámolt tárgyévi értékcsökkenési leírást, amit a könyvelésben nem szerepeltethetünk, mivel az nem pénzforgalmi tétel?

Részlet a válaszából: […] ...tehát ebbe a sorba kell beírni a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenési leírást. Mivel ezek nem pénzforgalmi tételek, az adózás előtti eredmény megállapítása során a nem pénzben realizált eredmény részeként kell számításba venni (csökkentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Időbelileg el nem határolt támogatások

Kérdés:

Egy sportegyesület társaságiadó-támogatásának könyvelésével és elszámolásával kapcsolatban a következő kérdések merültek fel. A Számviteli Levelek 334. számában a 6808-as sorszámú kérdésre adott válaszban az szerepel, hogy az egyesület könyvelésében a pénzügyileg rendezett (megkapott) társaságiadó-támogatás költséggel nem ellentételezett részét időbelileg el kell határolni. Az egyesület 2022. évi költségszámláinak egy részét a 2019–2020. évi támogatás terhére számolta el. Az egyesület könyvelését a 2022. évben vettük át, a 2021. évi zárómérlegben a különböző támogatások költséggel nem ellentételezett részei időbelileg nem kerültek elhatárolásra. Jól értelmezzük a 6808-as kérdésre adott választ, miszerint ezeket a költségeket el kellett volna az egyesület könyvelésében időbelileg határolni? Mit tehetünk, ha az elhatárolást az előző könyvelési szolgáltató elmulasztotta? Jól értelmezzük-e, hogy a számviteli törvénynek való megfelelés érdekében a könyvekben támogatásonként kell bemutatni, hogy a bevételeket milyen kiadásokra fordították, és ami nem kerül felhasználásra, azt időbelileg el kell határolni? Így a NAV által kiutalt céges társaságiadó-támogatások esetében is elkülönítetten, a felajánlást tevő cégenként külön kell nyilvántartani az adott cégtől kapott támogatást és a támogatásra elszámolt költségeket?

Részlet a válaszából: […] ...időpontjától, és önellenőrzés keretében kell a helyes­bítést évenként elvégezni. Ilyen jellegű helyesbítésekkel – adózási szempontból – a 2017. évben folyósított támogatásokig indokolt visszamenni.Ha a támogatást a költségek fedezetére kapták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Egyesület támogatása szponzori szerződéssel

Kérdés: A Tao-törvény által biztosított jogunkkal élve társasági adónk egy részével egyesületet támogatunk. Alapesetben a cég és az egyesület között három szerződés jön létre: együttműködési megállapodás, együttes kérelem és kiegészítő támogatási szerződés. A felajánlott társasági adót a felajánló átutalja a NAV-nak, amely az ellenőrzést követően az alábbi bontásban utalja a befolyt összeget:
86,5% – Egyesület részére támogatás formájában;
1% – Hatósági díjak (EMMI és szakszövetség);
12,5% – Egyesület részére kiegészítő sporttámogatásként.
A felajánlott teljes összeget a felajánló levonhatja az adójából (támogatás, hatósági díj, kiegészítő támogatás). A86,5%-ra vonatkozóan adójóváírást eszközöl a NAV attól függően, hogy mikor történt a felajánlás (7,5, illetve 2,5%). Abban az esetben, ha a támogató nem normál támogatási szerződést köt a kiegészítő sporttámogatásra vonatkozóan, hanem szponzori kiegészítő sporttámogatási szerződést, akkor ez hogy jelentkezik a könyvelésben? A kiegészítő támogatási szerződés (szponzori) díjáról ilyenkor számlát kell kiállítania az egyesületnek. Ez költségként leírható a támogatónál? Ha van áfatartalma, az visszaigényelhető? Társasági adózás szempontjából ez ugyanúgy 100%-ban levonható az adóból?
Részlet a válaszából: […] A látványcsapatsport adófelajánlással történő támogatása esetén a felajánlott összeget az adóelőleg, adó részeként kell teljesíteni, azt nem külön kell utalni, így nem is vonható le a fizetendő adóelőlegből, adóból. A támogatás a rendelkező nyilatkozat beadásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...Jogos a kérdés, lehet-e valamelyik bevételi tétel az előbbiek közül társaságiadóalap-módosító tétel?A Tao-tv. 7. §-a szerinti adózás előtti eredményt csökkentő tételek között azonban ilyen jogcímen tételt nem találunk. De nincs csökkentő tétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Ingatlannal rendelkező egyesület társaságiadó-alapja

Kérdés: Cél szerinti tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nem közhasznú, nincs a fordulónapon köztartozása, és a 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele) társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni, hogy az adott ingatlan támogatásból valósult meg, így van halasztott bevétele, amely az Szt. szerint elszámolt ÉCS figyelembevételével került meghatározásra mint egyéb bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...összeggel növelni, az elszámolt költséggel, ráfordítással csökkenteni kell a gazdasági, vállalkozási tevékenységb ő l származó adózás el ő tti eredményt. E módosító tételek részeként az Szt. szerinti értékcsökkenéssel csökkenteni és növelni is kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 11.

Alapítvány által adott tárgyak utáni adózás

Kérdés: Az alapítványt irodalmi díj alapítása céljából hozták létre. Az alapítvány kuratóriuma az írók munkássága alapján választja ki a díjazottakat. A díjazottak a pénzbeli jövedelem mellett – egyéb jövedelemnek tekintjük – a díj nevét adó költőt ábrázoló szobrot kapnak, illetve gravírozott tollat, amelyen a díj elnevezése szerepel. Milyen adózási szabályok vonatkoznak e kétféle tárgyra? Változik-e a megítélés, ha más is kap gravírozott tollat? Változnak-e az adózási szabályok, ha a fenti juttatásokat közhasznú egyesület adja, amelynek alapító okiratában a konkrét díj elnevezése nem szerepel, de a magyar irodalom képviselete, népszerűsítése igen?
Részlet a válaszából: […] ...b) pontja], mivel az alapítvány cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült juttatásnak nehezen képzelhető el.A fentiek szerinti adózási szabály önmagában azért, mert azokat közhasznú egyesület adja, nem változik. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Vadászati jog haszonbérbe adásának adózása

Kérdés: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászati jog – mint vagyoni értékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a földtulajdonost illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja értelmében, amennyiben a földtulajdonos a földjét bérbeadás útján hasznosítja, és a bérleti szerződés időtartama az 5 évet eléri, a termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes. Ha a termőföld bérbeadása során a föld bérlője és a vadászati jog bérlője nem ugyanazon természetes vagy jogi személy, akkor is adómentes a vadászati jog bérbeadás útján történő hasznosításából származó bevétel, az 5 évet elérő szerződés esetén?
Részlet a válaszából: […] A válasz első felében az 1996. évi LV. törvény – ide vonatkozó – legfontosabb előírásait ismertetjük:A vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat ... a termőföld-hasznosítására ... vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
Részlet a válaszából: […] ...összhangban a közhasznú cél szerint címzett magánszemélynek nem pénzben adott juttatás értéke (korlát nélkül).A személyi jövedelemadózás szigorú szabályai mellett indokolt az ingyenétkeztetésben részesülőkről is nyilvántartást vezetni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Egyesület létrejötte

Kérdés: Az egyesület adózási és számviteli szempontból milyen időponttól "létezik"? Ha például október 1-jén megalakul a törvényes kellékek meglétével az egyesület, azt október 2-án beadják a bíróságra, de csak november 3-án születik meg a bíróság bejegyző határozata, akkor az eltelt egy hónapban a civil szervezet vállalhat-e kötelezettséget, szedhet-e tagdíjat, írhat-e alá szerződéseket a saját nevében? Milyen időponttal kell megnyitni az egyesület könyvviteli nyilvántartásait?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget, nem szedhet tagdíjat,nem írhat alá a képviselője szerződéseket.Az előbbiekből következik az is, hogy az egyesület adózásiés számviteli szempontból is csak a bírósági bejegyzés időpontjától létezik, abírósági határozat birtokában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 27.
1
2
3