Kapcsolt vállalkozások között elengedett osztalék

Kérdés: Ha a jóváhagyott osztalékból származó követelését a gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) elengedi, akkor az osztalék miatti kötelezettség elengedett összegét az osztalékot megállapító társaságnak az elengedés időpontjával az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatnia. Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaságnál egyéb ráfordításra vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítására kell könyvelni? (A kérdés azért merült fel, mert a kapott osztalék előírása a pénzügyi műveletek bevételei között szerepel.)
Részlet a válaszából: […] ...társaságnál az osztalék miatti kötelezettség elengedése az eredménytartalék javára történő elszámolása mellett közvetlenül az adózás előtti eredményt nem érinti, az adóalapot emiatt módosítani nem kell.Az elengedett osztalékot a tulajdonos társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...az elengedett osztalékkal csak az eredeti állapot állítható helyre: T 479 – K 413. A tulajdonosnak a kft.-vel szembeni követelése csak az adózás utáni osztalék lehet, csak a nettó osztalékkal tudja kompenzálni a kölcsön miatti kötelezettségét (T 479 – K 361). Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Megismételt döntés az osztalékfizetésről

Kérdés: A társaság 2010-ben adózott eredménye és likviditási helyzete alapján osztalékfizetésről döntött, amelyet az alapítókkal szembeni kötelezettségként tart nyilván. A kifizetés időpontjában a társaság likviditási helyzetében váratlanul kedvezőtlen fordulat következett be, amely miatt az osztalék kifizetésére a belátható jövőben nincs remény. Jogszerűnek tekinthető-e, ha a társaság tulajdonosai a korábbi – osztalékfizetésről szóló – döntésüket egy újabb taggyűlésen úgy módosítanák, hogy mégsem kerül sor a korábbi döntés végrehajtására, azzal, hogy az előírt osztalékot az eredménytartalékba helyeznék?
Részlet a válaszából: […] ...osztalék miatti kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összegével a Tao-tv. 29/a §-ának (3) bekezdése alapján az adózás előtti eredmény csökkenthető. Ha magánszemély tagok engedik el az osztalék miatti követelésüket, a rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Jóváhagyott osztalék csökkentése

Kérdés: Társaságunk 30%-ban tulajdonos az A kft.-ben. A kft. 2011. évi beszámolóját 2012. november hónapban ismételten közzétette jelentős összegű hiba miatt. A 2011. év után 2012. április hónapban jóváhagyott osztalék 10 millió forint, amelyet 2012. november hónapban az önellenőrzés miatt csökkentettek 5 millió forintra. Társaságunknak hogyan kell könyvelnie az osztalékcsökkentést?
Részlet a válaszából: […] ...mint elengedett osztalék miatti követelést, a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolnia, annak összegével az adózás előtti eredményt növelni nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...254. számában az 5194. kérdésre adottválaszban!)Itt jegyezzük meg, a jóváhagyott, ki nem fizetett osztalékelengedésének társasági adózásával kapcsolatosan 2011. 09. 15-én megjelent egytájékoztató az APEH honlapján. A tájékoztató a Tao-tv. 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Korábban jóváhagyott osztalék elengedése

Kérdés: A betéti társaság 2004. évben osztalékfizetést hagyott jóvá. Gazdálkodása úgy alakult, hogy az osztalékot jelenleg sem tudja kifizetni. Van-e a ki nem fizetett osztaléknak elévülése? 2011. évben az elengedett osztalék után milyen adó-, illeték- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a társaságnak? Amennyiben a tagok elengedik az osztalékot, az visszakerül a saját tőkébe, amit végelszámolás esetén csak osztalékként lehetne kifizetni. Megszűnés esetén nem tudnák az osztalékot, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet kifizetni, mert nem tudják a jövedelem utáni adókat, járulékokat megfizetni. Van-e más megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...között elengedett kötelezettségként kellelszámolni (T 4792 – K 9893).Az elengedett kötelezettség miatt elszámolt rendkívülibevétel az adózás előtti eredmény része (növeli azt), és – pozitív adózáselőtti eredmény esetén – annak összegével 2010. január 1-jétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény vonatkozó előírása szerint rendkívülibevételként kell elszámolni, és mint ilyen, növeli az adózás előtti eredményt.És ha ez az adózás előtti eredménynövekedés több, mint az adózás előtti – enélküli – veszteség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...sajátos tartalmat ad a mérleg szerinti eredménynek. A mérleg szerinti eredmény nem a vállalkozási tevékenységnek az eredménye (ez az adózás előtti eredmény), hanem a vállalkozási tevékenységből származó adózott eredménynek az a része, ami módosítja a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: A kft. taggyűlése két évvel ezelőtt úgy döntött a mérleg elfogadásakor, hogy az adózott eredmény felét osztalékként kifizeti. A tagok az osztalékot nem vették fel. A kft. várhatóan veszteséges lesz. Ezért a tagok "szeretnék", ha ez a jóváhagyott osztalék visszakerülne az eredménytartalékba. Meg lehet ezt tenni?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni (T 476 – K 9893).A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja és (8) bekezdésének a) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti "az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.