Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Társaságunk – zrt. – tulajdonosa ázsiós tőkeemelésről határozott, amelyet 05. 30-i alapító határozatban aláírtak, és ezen időpontban módosították az alapszabályt is. 06. 10-én a tőkeemelés megérkezett a társaság bankszámlájára, de a cégbírósági bejegyzés 07. 01-én történt meg 05. 30-i hatállyal. Hogyan kell könyvelni (jegyzett tőke, tőketartalék, egyéb követelés stb.), és mely időpontokban ezt a gazdasági eseményt? (100 M Ft tőkeemelés névértéke 30 M Ft, kibocsátási érték 70 M Ft.)
Részlet a válaszából: […] ...(a kibocsátási érték az ázsiót is magában foglalja), névértéke: 30 millió forint.Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése szerint az alaptőke felemelése miatt a jegyzett-tőke-változást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával, illetve ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] ...részvényosztályba tartozó részvényekkel rendelkező részvényeseket követően gyakorolható. A dolgozói részvényt a részvénytársaság alaptőkéjének felemelésével egyidejűleg, legfeljebb a felemelt alaptőke tizenöt százalékáig lehet forgalomba hozni. Az ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Közbenső mérleg készítésének kötelezettsége

Kérdés: A számviteli törvény milyen esetekben írja elő a közbenső mérleg készítésének a kötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...eltelt.A Ptk. 3:201. és 3:300. §-ai is tartalmazzák a hat hónapos szabályt. Így a jegyzett tőkének a jegyzett tőkén (törzstőkén, alaptőkén) felüli saját tőke terhére történő emelése esetén is csak akkor kötelező a közbenső mérleg készítése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Jegyzett tőke emelésével egyidejűleg a tőketartalék növelése

Kérdés: Az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja eltérően fogalmazza meg a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódó tőketartalékba helyezést. Tartalmilag is van eltérés? Lehet-e ezen tőketartalékba helyezés bizonylata a tulajdonosok nyilatkozata? Miért kell a tőketartalékba helyezésnek a jegyzett tőke emeléséhez kapcsolódnia? Más esetekben nem lehet a tőketartalékba helyezni? Mikor kell könyvelni a tőketartalékba helyezést? Hol kell a befektetőnél kimutatni? Van-e korlátja a tőketartalékba helyezésnek?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a Ptk. a törzstőkén, az alaptőkén felüli tőke változásait (növekedésének, csökkenésének lehetőségeit) nem szabályozza. Ezekre vonatkozó előírások a számviteli törvényben kerültek rögzítésre, mint olyan tételek, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a törzstőkén felüli vagyon

Kérdés: A Ptk. 3:309. §-ának (6) bekezdése szerint: az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető összeg megállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában – az alaptőkén felüli vagyon összegét is. A Számviteli Levelek 306. számában megjelent értelmezés szerint az alaptőkén felüli vagyon összegébe beletartozik a tőkeleszállítás időpontjában meglévő pozitív tőketartalék, eredménytartalék és mérleg szerinti eredmény is, amit közbenső mérleg támaszt alá. A kft.-kre vonatkozó rendelkezések között hasonló előírást nem találtam. Ha a kft. szállítja le tőkekivonással a törzstőkét, ott is számításba kell venni a tagokat megillető összeg megállapítása során – a törzstőke-leszállítás ará­nyában – a tőkeleszállítás időpontjában meglévő törzstőkén felüli vagyon összegét? Akkor is, ha a törzstőkecsökkentés cégbírósági bejegyzésének időpontja 2015. 10. 28.?
Részlet a válaszából: […] ...kellene, lehetne eljárni, mint a részvénytársaságnál. A társasági forma eltérése nem eredményezheti azt, hogy a jegyzett tőkén (alaptőkén, törzstőkén) felüli vagyonból a tulajdonosok tulajdoni hányaduktól eltérően részesedjenek a tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Tőkeemelés kötelezettséggel

Kérdés: A tőkeemelés könyvelése lehetséges-e az alábbi módon? T: Hosszú lejáratú kötelezettség; K: Jegyzett tőke, Tőketartalék.
Részlet a válaszából: […] ...(eredménytartalékból, tőketartalékból) lehetséges.A Ptk. 3:198.-3:201. §-ai a törzstőke-felemelés, a 3:293.-3:307. §-ai az alaptőke-emelés feltételeit határozzák meg. A törzstőke új törzsbetétek teljesítésével, az alaptőke új részvények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Saját tőke a jegyzett tőke alatt

Kérdés: A 10 M Ft jegyzett tőkéjű társaság saját tőkéje két egymást követő évben a jegyzett tőke alatt van (8-9 M Ft), de nem fizetésképtelen a társaság. A tulajdonosoknak van-e valami teendőjük a saját tőke rendezésével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a Ptk. 3:189., illetve 3:270. §-a szerinti eset, amikor a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére, illetve az alaptőke kétharmadára csökken.A kérdésből nem derül ki, hogy az adatok a 2014. év adatait is tartalmazzák-e vagy sem. Ha tartalmazzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Értékesített üzletrész szerzési értéke

Kérdés: A 20 M Ft jegyzett tőkéjű kft. – ahol a tulajdonviszonyok: két magánszemély 2,5-2,5 M Ft, egy társaság 15 M Ft tulajdoni résszel rendelkezett – átalakul 5,5 M Ft alaptőkéjű zrt.-vé, oly módon, hogy a korábbi 14,5 M Ft jegyzett tőke az átalakuláskor az eredménytartalékba került. Az átalakulás következtében új tulajdoni részesedések keletkeztek: a két magánszemély 2,7-2,7 M Ft, a társaság 0,1 M Ft összegben. Ezt követően a magánszemélyek megvásárolták a társaság 100 E Ft névértékű tulajdonrészét 700-700 E Ft-ért. Az Szja-tv. 77/A. §-a alapján ekkor nem keletkezett jövedelmük. Az egyik magánszemély most meg szeretné vásárolni a másik magánszemély üzletrészét 19 M Ft-ért. Mekkora összeget lehet ebből levonni mint üzletrészszerzési értéket az üzletrészt eladó magánszemély jövedelmének megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt két megjegyzés. Az átalakulás során a jegyzett tőke csökkenését nem lehet az eredménytartalék javára elszámolni, ezt tiltja az Szt. 140. §-ának (7) bekezdése, így a jegyzett tőke csökkenésének összegével a tőketartalékot kell növelni. A másik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 16.

Tőkeleszállítás több jogcímen

Kérdés: A külföldi tulajdonos a magyar leányvállalatában tőkét szállít le. Eredeti jegyzett tőke: 2000 egység, új jegyzett tőke: 100 egység, tőketartalékba helyezés: 500 egység, tőkekivonás: 1400 egység. A cégbíróság a tőkeleszállítást a fentiek szerint bejegyezte. Helyes-e, ha a tőkekivonás és a tőketartalékba helyezés egy lépésben történik? A magyar számviteli törvény engedi ezt könyvelni? Ha igen, a cégbírósági bejegyzés alapján hogyan kell könyvelni a két tételt?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben foglaltakat. Ilyen például az, hogy a jegyzett tőke nem csökkenthető a törvényben meghatározott minimális törzstőke, alaptőke összege alá. (Feltételezzük, hogy a 100 egység jegyzett tőke megfelel ezen követelménynek!)A tőkeleszállítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszából: […] ...alaptőke-leszállítás zrt.-re vonatkozó előírásait az új Ptk. Harmadik könyvének XXXVII. Fejezete tartalmazza, számviteli elszámolása az Szt. 35-37., illetve 86. §-ának szabályaiból következik.Az alaptőke leszállításáról a közgyűlés dönt. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
1
2
3
4