Devizavételi, -eladási árfolyam használata

Kérdés: A számviteli törvény 60. §-ának (6) bekezdéséhez kapcsolódóan kérdezem: tudnának olyan példát mondani, amikor indokolt lehet a középárfolyamtól eltérni, és vagy csak a devizavételi, vagy csak a devizaeladási árfolyamon értékelni az eszközöket és a kötelezettségeket?
Részlet a válaszából: […] ...Ha költségként került elszámolásra a szállító szolgáltatása, akkor alacsonyabb volt a bekerülési érték (ha anyagról volt szó, az anyagköltség), amelyet vagy a tárgyévben, vagy a kiegyenlítés évében ellentételezett az árfolyamveszteség (ha ez utóbbi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
Kapcsolódó címkék:  

Devizás eszközök és kötelezettségek év végi értékelése

Kérdés: A kft. az év végén a devizás pénzeszközeit, követeléseit, kötelezettségeit a december 31-i MNB-árfolyamon értékeli. Amennyiben a devizás eszközök és kötelezettségek összevont árfolyam-különbözete jelentős, akkor a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számolja el a különbözetet. A következő évben a nyitást követően az előző évben elszámolt árfolyam-különbözetet visszavezeti. Helyes ez a gyakorlat? A követelések és kötelezettségek vonatkozásában ennek nincs az eredményre gyakorolt hatása. A devizás pénzügyi eszközöknél összességében nincs az eredményre gyakorolt hatása, de az eredménykategóriákban már igen. A felmerült költségek devizában történő kiegyenlítése esetén az eredmény az üzemi eredményben jelenik meg, míg nem költségtételek esetében a pénzügyi műveletek eredményében.
Részlet a válaszából: […] ...pedig 265 Ft/euró. A beszerzett anyag ellenértéke 100 euró(tekintsünk el az áfától), amelyet a valutapénztárból kifizetünk, és azonnalanyagköltségként elszámolunk. Ennek a könyvelése: T 511 – K 382, 100 euró 265Ft/euró árfolyammal, azaz 26 500 Ft. Mivel a 382....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
Kapcsolódó címke: