Bányászati jog minősítése

Kérdés: A bányászati jogot vagyoni értékű jogként, vagy ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként kell nyilvántartani a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] ...törvényi meghatározás hiányában a bányászati jog a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges, alapvetően a magyar állam javára megszerzett bányászati jog hasznosításba adása (a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28/A. §-a alapján)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Közösen finanszírozott olajkút fúrása

Kérdés: Olajtermeléssel foglalkozó két társaság közösen kíván egy területet feltárni. Az egyikük jogosult a bányászati tevékenységre az adott területen, de az olajkút fúrását közösen (50-50 százalékban) finanszírozzák. Sikeres kutatás esetén a kitermelt olajat egymás között a fenti arányban megosztják, és külön értékesítik. Melyik társaság mutatja ki a kutat a könyveiben? A kutatás jogosultja, vagy szabadon eldönthetik? Az üzemeltetés során hogyan számolhatják el az üzemeltetés költségeit, a kitermelt olaj átadását? Mi a helyzet akkor, ha a kutatási engedély jogosultja nem kíván részt venni a kútfúrásban, de engedélyezi a másik társaságnak a kutatást, amelyet az 100 százalékban finanszíroz? Ez esetben hogyan történik a bányajáradék bevallása és megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...is csak az egyik társaság tudja a könyveiben kimutatni. Logikus alapon annak a társaságnak a könyveiben kell szerepelnie, amely társaság a bányászati tevékenységre jogosultságot szerzett (nevezzük ezt "A" társaságnak).Az előző bekezdésben leírtakból következően, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Bányató területének telekadója

Kérdés: Társaságunk bányavállalkozónak minősül. A bányaművelés eredményeként a bányaüzem területének – a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki terv alapján – meghatározott részén a bányaművelés már befejeződött, míg más részein a külszíni bányászati tevékenység még folyik. Annak megerősítését kérjük, hogy a bányaüzem azon területe, amelyen a kitermelés megszűnt, nem tartozik 2017-től a helyi telekadó hatálya alá.
Részlet a válaszából: […] ...értendő. E szerint a bányató olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és föld alatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Kavics vagy bányászati jog értékesítése

Kérdés: A kft. kavics kitermelésére vonatkozó bányászati joggal bír egy magántulajdonban lévő terület felett, fizeti a bányajáradékot. A bányászati tevékenységet nem a kft. végzi. A földben lévő kavicsot kitermelés nélkül, szerződésben eladja a kitermelést végző vállalkozásnak. A kitermelt kavics mennyisége alapján számlázza a kft. a kitermelést végző felé a kavicsot a piaci érték töredékéért, mivel a kitermelés költségei nem a kft.-nél jelennek meg. A szóban forgó esetben kavics vagy kibányászatlan kavics értékesítése történik, azaz termékértékesítés vagy a bányászati jog értékesítése valósul meg?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt fel kell oldani a kérdésben lévő ellentmondást. Egyrészt a földben lévő kavicsot kitermelés nélkül, szerződésben eladja a kitermelést végzőnek, másrészt a kitermelt kavics mennyisége alapján számláz. A két variáció valójában egyidejűleg nem teljesülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Bányaterület bérleti díja, kapcsolódó eszközök értékcsökkenése

Kérdés: A cég 10 évre földterületet vett bérbe. A bérleti díjat előre kifizették és elhatárolták. A terület agyagkibányászásra is alkalmas, és lehetőség nyílt nagyobb mennyiségű agyagértékesítésre, amelyre szerződést is kötöttek. Ennek alapján, két-három éven át az árbevétel jelentősen magasabb lesz a szokásosnál, majd a bevétel lényegesen csökken. A bérleti díj mellett pluszkiadások is felmerülnek (pl. a földterület művelés alóli kivonása miatt földvédelmi járulék, villamosvezeték-áthelyezési költség, amelyek tárgyi eszközként lettek nyilvántartásba véve). Kérdés, hogy az elhatárolt bérleti díjnak az évekkel arányos része vagy a várható árbevétellel arányos része számolható el egy-egy évben költségként, illetve hogy az ingatlanok között állományba vett földvédelmi járulék, illetve a villamos vezeték esetében az idegen ingatlanon végzett beruházásra előírt 6 százalék értékcsökkenési leírást kell alkalmazni, vagy lehet a bányászatra [a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5/d) pontjában] előírt leírást érvényesíteni az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás meghatározására?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert arra nem lehet egyértelműigennel vagy nemmel válaszolni. A 10 évre előre kifizetett bérleti díj időbeli elhatárolásaa gyakorlati életben nem jellemző. Az adott esetben sem a klasszikus értelembenvett bérleti díjról van szó, nem a földterület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Céltartalék a Bt. alapján

Kérdés: Egy kft. homok- és agyagbányákat üzemeltet. A bánya kimerülésekor szükséges tájrendezési feladatok fedezetére céltartalékot kíván képezni. Ez a céltartalék a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe. Kérdés, hogyan kell az adóalapot csökkentő tételt meghatározni, és mi lehet a mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...a kérelem szöveges részében ütemezett tájrendezési feladatok várható költségét kell figyelembe venni a Bt. 27. §-a szerinti, a bányászati tevékenységet jóváhagyó műszaki üzemi terv alapján, amely tartalmazza a bányakárok, a környezeti-természeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Kártalanítás telephely átengedése miatt

Kérdés: Jelenlegi telephelyünk területén bányászati tevékenységet fognak folytatni. A bánya kártalanításként pénzeszközt, illetve csereingatlant ajánlott fel. Milyen könyvelési, adózási szabályokat kell alkalmazni, ha telephelyünk továbbra is a tulajdonunkban marad, illetve ha annak tulajdonjogát a kártalanítás fejében a bánya megszerzi?
Részlet a válaszából: […] A telephely használatának átengedése az átengedő számára anyagi hátránnyal (elmaradt haszonnal, esetleg többletköltséggel, teherrel) járhat. Ezért az átengedő attól, akinek a telephelyet átengedi, kártérítést, kártalanítást követelhet. A Ptk. szerint a kárt pénzben kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 25.