Saját termelésű készlet megosztása

Kérdés: A társaság társasház építését kezdte meg 2022-ben. A társasház építésének a költségeit saját termelésű készletként vette a mérlegfordulónapi értékelés keretében állományba, mivel a társasházban lévő lakásokat értékesíteni fogják. Az elmúlt hónapban (szeptemberben) a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az épülőfélben lévő társasház lakásainak túlnyomó részét nem adják el, hanem azokat bérbeadás útján fogják hasznosítani. A felmerült költségek megosztása a hasznos alapterület alapján történne. A tulajdonosok döntésének alátámasztása érdekében a társasház felmerült és a saját termelésű készletek között kimutatott költségei beruházások közé történő átsorolásának könyvelésére kérjük segítségüket.
Részlet a válaszából: […] ...hogy az épülő társasház építésének közvetlenül felmerült és elszámolt költségeit nem lehet megbontani eladásra kerülő, illetve bérbeadás útján hasznosításra kerülő lakások költségeire.A többlakásos társasház építésének a költségei nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Közös költség a bérleti díjjal együtt

Kérdés: Ingatlan-bérbeadással foglalkozó cég az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette, így a bérleti díjak áfával növelten kerülnek számlázásra. Üzlethelyiség bérbeadása kapcsán a felmerült közös költség is tovább lesz számlázva. Jól gondoljuk-e, hogy mivel a közös költség osztja a tevékenység sorsát, ezért az áfával növelten kell számláznunk ezt a bérlőnek annak ellenére, hogy a közös költséget egy díjértesítő alapján utaljuk a társasház részére? Nem kapunk róla számlát.
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés utolsó gondolatához tett megjegyzéssel kezdjük. Az technikai kérdés, hogy a közös költséget egy díjértesítő alapján utalják, de a közös költség alapja a társasház közgyűlése által elfogadott költségvetés, amelynek tagonként kell tartalmaznia a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Ingatlan-bérbeadás közüzemi díjai (áfa)

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében áfakötelezettséget választott. Szeretné a bérbevevőjének a bérleti díj mellett a közüzemi szolgáltatások díjait is továbbszámlázni. A közös költséget a fűtés díjával együtt alanyi adómentes társasház számlázza az egyéni vállalkozónak. Ezt adómentesen vagy áfásan számlázza a bérbevevőjének a vállalkozó? Ha áfásan számlázza, akkor a bérbevevőnek (ha az egyéb feltételek fennállnak) lesz levonási joga e tétel tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolásához abból kell kiindulni, hogy a fő szolgáltatásnyújtás a bérbeadási tevékenység, és ehhez kapcsolódik úgynevezett "járulékos elemként" a költségek továbbhárítása. A szolgáltatásnyújtás ellenértéke olyan esetben értelmezhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Előre fizetett bérleti díj kezelése, visszafizetése

Kérdés: Egy magánszemély több ingatlant vásárol egy társasházban (több szintet). Ezekre az ingatlanokra 15 évre előre megkapja a bérleti díjat egy magyar kft.-től, azzal a feltétellel, hogyha vis maior állna be, akkor a bérleti díj visszajár. Ezért a felek nem tekintik a szerződésben véglegesnek a kifizetett bérleti díjat, mert az adott évre ingatlanokat hasznosító kft. vis maior nyilatkozatot tehet. Akft.-nek a nyilatkozatot alá kell támasztania. Egyébként a szerződés – a vis maior esetét kivéve – se a bérbeadó, se a bérlő részéről nem felmondható, határozott idejű szerződés. A szerződés kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bérbe adó magánszemély kockázata az, hogyha az ingatlanbérleti díjra vonatkozó, jelenleg jelentős költségelszámolást engedélyező szabályozás megszűnik, és helyette például egy 20%-os kulcs kerül bevezetésre 2023. 01. 01-től. A szerződés szerint tehát egyik fél se hivatkozhat arra, hogy az idő múlásával a bérleti díj a piaci árakhoz képest aránytalanná válik. Ezekre hivatkozással a magánszemély bérbeadó sem követelhet bérletidíj-emelést, és nem mondhatja fel a szerződést. Vis maior hiányában tehát a bérleti díjak a magánszemély bevételeivé válnak – a szerződés konkrét rendelkezése alapján – minden évben, arányosan az évre jutó összeg.
1. A fenti tényállás esetén a magánszemélynek mikor keletkezik az ingatlan-bérbeadásból származó bevétele? A 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) vagy évente?
2. A kft.-nek el kell határolni a bevételt, a passzív időbeli elhatárolások főkönyvi számlára (T91 K48), és abból évente fel kell oldani – a szerződés szerint – az adott évre jutó bevételt?
3. A kft.-nél lehet-e vélelmezni, hogy nem bérleti díjat fizetett ki, hanem a bérleti jogért fizetett? Ez a vélelem fennállhat-e akkor, ha a felek kifejezetten rögzítik a szerződésben, hogy a kifizetett bérleti díj a bérlésen kívül semmilyen jogot nem testesít meg?
Részlet a válaszából: […] ...esetben a 15 évnyi összeg átvételekor (jóváírásakor) keletkezik a magánszemélynek bevétele. Atörvényben nincs szabály arra, hogy ha a bérbeadás bevételének kifizetése előre történik, hogy azt meg lehetne osztani azokra az évekre, amelyekre vonatkozik. Ezt erősíti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Társasháznál bérleti díj és adójának megfizetése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető társasháznál hogyan történik a bérleti díj előírásának és kiegyenlítésének, valamint a levonandó és befizetendő szja könyvelése, ha a bérleti díj után a kifizető fizeti meg az szja-t? Kérem, hogy a válaszban a könyvelendő gazdasági események kontírozását is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...pontos, mivel egyértelműen nem derül ki abból, hogy-a társasház a bérbeadó, amely a társasház közös tulajdonát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, vagy-a társasház a bérbevevő, amely társasház magánszemélytől bérelt ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Társasháznak fizetett bérleti díj adója

Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.
Részlet a válaszából: […] ...egyéb elő­állítási módjától -, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (nyilvántartását) támasztja alá.Az ingatlan-bérbeadás főszabályként az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján – figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra is –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Vállalkozás lakóingatlanának bérbeadása

Kérdés: Egy kft. új építésű ingatlant vásárolt bérbeadás céljából. Az építő, mivel ez az ingatlan társasházban van, lakóingatlannak jegyezteti be a földhivatalnál. A beszerzés áfáját visszaigényeltük. A mai napig még csak széljegyzéken van a tulajdonos, és még nincs lakhatási engedély sem. Bejelentkezett a kft. a bérbeadással kapcsolatosan az áfás bérbeadásra, amit már el is fogadtak. Mivel lakóingatlannak lesz bejegyezve az üzleti célra vásárolt ingatlan, a beszerzés áfája levonható-e, és a továbbiakban, ha a bérleti díjat áfásan számlázza, a további költségek áfája visszaigényelhető-e?
Részlet a válaszából: […] ...a lakóingatlant igazoltan egészben vagy túlnyomó részben úgy hasznosítja, hogy azt bérbe adja. Ennek feltétele, hogy a lakóingatlan bérbeadását az adóalany – élve az Áfa-tv. 88. § szerinti választási jogával – adókötelessé tette. Hasonló szabályt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Közös költség számlázása a bérlőnek

Kérdés: Lakóingatlan bérbeadása esetén, amikor az Áfa-tv.-ben lehetővé tett adókötelessé tételt választotta a tulajdonos (zrt.), van-e lehetőség arra, hogy a társasház által közölt rezsiköltséget és a közös költséget a bérlő közvetlenül a társasháznak fizesse meg, vagyis a tulajdonos azt ne számlázza tovább?
Részlet a válaszából: […] Az egyértelműség érdekében értelmezzük a kérdést!A társasházon belüli egyik lakás tulajdonosa a zrt., ezt a lakást bérli a kérdező. Az általános gyakorlatnak megfelelően a társasház közgyűlése meghatározza az egyes tulajdonostársak (idetartozik a zrt. is) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Rezsiköltségek továbbszámlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek 350. számában a 7055. kérdésre adott válaszban a közös költség megtérítése kapcsán azt írták, hogy az nem közvetített szolgáltatás, viszont azt sugallják, hogy az árbevétel, amikor azt írták, "annak a fedezetét a tulajdonosnak a bérleti díjban kell megkapnia". A válaszban elfelejtettek kitérni arra, hogy az is törvényes megoldás, ha a közös költséget csupán pénzügyileg közvetítik, és azt nem számlázzák, így az nem árbevétel, és nem is képezi az iparűzési adó alapját. Arról is kellett volna írni a válaszban, hogy a közös költség nagy része energiaköltség, így azt – a társasház éves adatai alapján – anyagköltségként számolta el, és csökkenti az iparűzési adó alapját.
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt megjegyezzük, igyekszünk a kérdésben foglaltakra válaszolni.A hivatkozott kérdés szerinti cég bérbeadással foglalkozik. A nála mint társasházat üzemeltetőnél felmerült, közös költségnek tekintendő tételek nem tekinthetők valamilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Rezsiköltség továbbszámlázása

Kérdés: A cég saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. A bérlőkkel kötött szerződés szerint az adott ingatlanhoz tartozó rezsiköltségszámlák a tulajdonos kft. nevére érkeznek, amelyeket a bérleti díjon felül továbbszámláznak a bérlők részére. A rezsiköltségszámlákat (víz, gáz, csatorna) a kft. a közvetített szolgáltatások között mutatja ki, a továbbszámlázott díjakat pedig árbevételként számolja el (a továbbszámlázás ténye tételesen kimutatható). Iparűzési adó szempontjából helyesen járunk el, ha a beérkező rezsiszámlákat a közvetített szolgáltatások között mutatjuk ki, és ennek megfelelően csökkentjük az iparűzési adó alapját? A kft. az adott lakások közös költségét is továbbhárítja a bérlőkre. A közös költség is elszámolható a közvetített szolgáltatások között?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 52. §-ának 40. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értékének értelmező rendelkezését a számviteli előírásokhoz hasonlóan. Az előírás lényege az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.
1
2
3