Főiskola iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Megbízóm az egyesületi jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működésének támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 4. § (1) bek. d) pontja szerinti magán- (alapítványi fenntartású) felsőoktatási intézmény (főiskola), amely rendelkezik a törvényben foglalt közhasznú jogállással. A főiskola tevékenysége kettős, egyrészt felsőfokú oktatás, másrészt ingatlan-bérbeadás. (Afőiskola az általa bérelt ingatlant albérletbe adja, és ebből árbevétele keletkezik.) Az Ipa-törvény 3. § (2) bekezdése alapján adómentességet élvez a helyi adó alól a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Az Ipa-törvény értelmező rendelkezései nem adnak útbaigazítást arra vonatkozóan, hogy a felsőoktatási intézmény (főiskola) "nonprofit gazdasági társaságnak" tekinthető-e. E körülmény miatt a főiskola adómentes státusza nem azonosítható. Szakmai véleményüket kérjük arra vonatkozóan, hogy a közhasznú jogállással rendelkező felsőoktatási intézmény (főiskola) iparűzésiadó-mentességet élvez-e a felsőfokú oktatási tevékenysége után a főiskolai hallgatók által befizetett, a főiskola nettó árbevételének minősülő "hallgatói térítési díjak" után? Illetve adómentességet élvez-e az ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó nettó árbevétele után?
Részlet a válaszából: […] A Htv. mindösszesen egy rendelkezésében, a 3. §-ának (5) bekezdésében tesz említést a felsőoktatási intézményről. E szerint az állam által alapított vagyonkezelő által fenntartott közhasznú felsőoktatási intézmény nem tartozik a törvény, a helyi adók hatálya alá....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Ingatlanértékesítés teljesülése előtti bérbeadás

Kérdés: Társaságunk az ingatlanértékesítéseit adókötelessé tette, és egy építési teleknek minősülő ingatlant ad el. Az ügylet áfa szempontjából egyenes adózás alá esik. A fizetés ütemezése: szerződéskötéskor foglaló és előleg, két hónap múlva második előleg, további két hónap múlva a teljes fennmaradt vételárrészlet megfizetése. A megfizetett összegekre a jóváírás napján kiállítjuk a megfelelő (előleg-) számlákat, illetve a végén a végszámlát. A tulajdonjog átruházása és a birtokbaadás a teljes vételár megfizetésével egyidejűleg történik. De! A vevő az adásvételi szerződéssel egyidejűleg létrejött, külön bérleti szerződés alapján bérbe veszi az ingatlant, és a bérleti szerződés alapján azt fióktelepként be is jelenti a cégbíróságon. Mi ilyenkor a teljesítés időpontja az adásvétel tekintetében? A bérleti szerződés alapján történő birtokbaadás megvalósítja az adásvételi szerződés szerinti birtokbaadást is? Vagyis a bérleti szerződés alapján történő birtokbaadás miatt a birtokbaadással egyidejűleg ki kell állítanunk a számlát a teljes vételárról?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti teljesítéskor kell számlázni, és értékesítésként elszámolni.A kérdésből a fogalmak összekeverésére lehet következtetni. A bérleti szerződéssel az ingatlan tulajdonosa bérbe adja az ingatlant, azt a bérlő használatába adja, de nem a birtokába (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Építési-szerelési tevékenység végzése külföldi alvállalkozóval

Kérdés: Egy magyar kft. szerződést kötött egy magyar építési konzorciummal magyarországi építkezésen végzendő szerelési munkára. Az áfaelszámolás a fordított adózás szerint történik. Az építkezésen végzett szerelési munkára a magyar kft. alvállalkozási szerződést kötött egy lengyel céggel, amely a szerelési munkák nagy részét elvégezte, amit 0% áfával számlázott. A lengyel cégnek szállítási szerződése is van az építési konzorciummal. A lengyel cég az építkezéshez szükséges termékeket leszállítja Magyarországra, 0%-kal számlázza. A magyar cég az építkezésen elvégzi a teljes projektmenedzseri feladatokat, irányítást, ellenőrzést. A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A szállításhoz szükséges kamion behajtási engedélyét a magyar cég intézi, és ő kapja az áfás számlát, amelyet átszámláz a lengyel cégnek. Milyen módon, milyen áfával kell számlázni, hogyan kell könyvelni a befogadott számlát? Visszaigényelhető az áfa? A lengyel cég alkalmazottainak, vezetőinek esetenként a magyar cég intézi a szállásfoglalást, az étkeztetést Magyarországon, és fizeti ennek a számláját, amelyet továbbszámláz a lengyel cégnek. Kérdése mint az előbbieknél! A magyar cég végzi a szereléshez esetenként felmerülő anyag- és szerszámbeszerzéseket, amelyet számláz a lengyel cég részére. Milyen módon, milyen áfával kell ezt számlázni, a befogadott számlát hogyan kell könyvelni? Visszaigényelhető az áfa?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységet folytat, s így magyar adószáma kell hogy legyen.A magyar cég az építkezésen igénybe vett gépek és konténerek bérleti díját továbbszámlázza a lengyel cég felé. A továbbszámlázás közvetített szolgáltatás is lehet, ha a lengyel céggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkahelyi üzemi étkeztetés,– az Erzsébet-utalvány,– az iskolakezdési támogatás,– a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet stb.Ez a változás az Szja-tv. 2018. évi módosításából egyértelműen megállapítható. Nem született azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Áfa 50%-os levonhatósága – bérleti díj

Kérdés: Az Áfa-tv. 2018. évi LXXXII. törvénnyel történt módosítása alapján a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50%-a nem vonható le. A rendelkezést arra az esetre kell először alkalmazni, amikor az elszámolási időszak 2018. december 31-ét követően kezdődik, és a levonási jog 2018. december 31-ét követően keletkezik. Társaságunk 2018 júliusától nyílt végű pénzügyi lízing formájában bérel személygépkocsit, amelynek sem az első 50%-nyi lízingdíja, sem pedig a havi lízingdíjai után felszámított áfát egyáltalán nem vonta le a céges és magánhasználat arányában. (A kérdező hivatkozik a Számviteli Levelek 362. számában a 7243. kérdésre adott válaszunkra.) Mi a teendő a törvénymódosítás figyelembevételével a 2018. és a 2019. év vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...használja, hasznosítja.Az átmeneti rendelkezés szerint a bérelt (a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt) személygépkocsi bérleti díját terhelő áfa 50 százalékos diktált hányad szerinti levonását az adóalanynak – választása esetén – arra az esetre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Ingatlan és személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt feltételezzük, a társaság ingatlan címszó alatt nem lakást bérel lakhatás biztosítása céljából. Így a lakás bérletére vonatkozó sajátos szabályokról nem szólunk. Feltételezzük azt is, hogy a magánszemély nem egyéni vállalkozó, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...a saját üdülő – mint épület – terv szerinti értékcsökkenési leírása az 571. számlán (bérelt épület esetében a bérleti díj az 522. számlán);– az üdülő üzemeltetésének (fűtés, világítás, víz- és csatornadíj, takarítás stb.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Saját konyhánál az étkezési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni az étkezési hozzájárulást, ha a cégnél üzemi konyha van?
Részlet a válaszából: […] ...foglaló épület arányos részét is) terv szerinti értékcsökkenési leírását az 571. számlán, bérelt tárgyi eszközök esetében csak bérleti díját az 522. számlán;– ezen tárgyi eszközök üzemeltetésének (fűtés, világítás, takarítás stb.), karbantartásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.

Közvetített szolgáltatás négyzetméter-arányosan

Kérdés: Társaságunk egy bevásárlóközpontot működtet, s a bérleti szerződés a bérleti díj mellett különféle (üzemeltetési) költségek megfizetésére is kötelezi a bérlőt. A bérlőre terhelt költségek két csoportba oszthatók. Az első csoportot a bérlő tényleges fogyasztása alapján átterhelt közüzemi díjak (villamos energia, földgáz, víz, szennyvízszolgáltatás) alkotják, a második csoportba a bevásárlóközpont fenntartásával kapcsolatos üzemeltetési költségek négyzetméter-arányosan történő továbbhárításából eredő díjrészek sorolhatók. Ez utóbbi csoport két további alkategóriára bontható: az épület közös használatú helyiségeinek üzemeltetetésével (takarítással, karbantartással, őrzéssel összefüggő), illetve a menedzsmentfeladatok (ügyintézés, számlázás, egyéb adminisztrációs feladatok) ellátásával kapcsolatos költségekre. A közüzemi költségeket a számla melléklete tételesen lebontva tartalmazza, az üzemeltetési költségeket egy összegben számlázzuk ki, de visszakövethető, hogy az egyes költségeket miképp kalkuláltuk. A helyi iparűzési adó szempontjából a közvetített szolgáltatások értékének definíciójával összhangban alkalmazható-e a négyzetméter-arányos díjszabás az üzemeltetési költségek felosztásához?
Részlet a válaszából: […] ...által igénybe vett szolgáltatások akkor is, ha azok költségeit a bérlőkre terheli. E szolgáltatások költségei tartalmukat tekintve a bérleti díjban térülnek meg, ugyanúgy a díj elemei, mint a bérbe adott helyiség használatának a joga. Ezt nem befolyásolja az sem, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 26.

Külföldön bérelt személygépkocsi cégautóadója

Kérdés: A 216. számban a 4495. kérdésre adott válasz a következőket tartalmazza: "Egy adott hónapon belül kezdődő és megszűnő személygépkocsi-bérlet esetén az adófizetési kötelezettség a tárgyhónapban megszűnik, de csak a következő hónapban keletkezik, így nem értelmezhető az adófizetési kötelezettség." A NAV kérésünkre ennek az ellenkezőjét erősítette meg: "Abban az esetben pedig, ha a hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi bérlése adott hónapon belül csak pár (vagy akár csak egy) napot érint, vagyis a személygépkocsi után egyetlen hónapon belül pár napra (vagy akár csak egyetlen napra) számolnak el költséget – tekintettel arra, hogy az adókötelezettség keletkezését nem előzheti meg az adókötelezettség megszűnésének időpontja –, az adókötelezettség az elszámolás hónapját követő teljes hónapra fennáll." Kérjük álláspontjukat, s amennyiben az adóhatóság által leírtakkal egyetértenek, helyesbítsék a hivatkozott választ.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben közzétett NAV-válasz szerint ha az egyetlen hónapon belül pár napra (vagy akár egyetlen napra) a személygépkocsi után költséget számolnak el, akkor az adófizetési kötelezettség az 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 17/C. §-ának (5) bekezdésében foglaltaktól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
1
2
3