Eredménytelen követelésbehajtás

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozata alapján az ügyvezetés az adott követelést az Szt. 3. §-a (4) bekezdése 10. pontjának e) alpontja alapján minősítse behajthatatlan követelésnek. Ezen bizonylat alapján az adott követelés kivezethető, mint behajthatatlan követelést az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Tartozik előjelű számla téves átutalás esetén

Kérdés: A szállító számlája tévedésből kiegyenlítésre került. A belső ellenőrzés megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. Ezt követően a számlát visszaküldtük a számla kibocsátójának, a könyvelésből kivezettük. A szállító az átutalt összeget nem utalta vissza. A visszajáró pénzt peresítettük, és a tévesen átutalt összegre céltartalékot képeztünk, mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat. Mi a teendő a tárgyévben? Hogyan kezeljük ezt a követelést a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] ...– helytelenül – átutalt pénz miatti követelést, ha az átutalás ténylegesen megtörtént) a könyvekben ki kell mutatni mindaddig, amíg behajthatatlan követelésként nem lehet a könyvekben kimutatni. A peresített követelés még nem behajthatatlan követelés!...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Tévesen átutalt pénz a mérlegben

Kérdés: 2009-ben az egyik partner által számlázott összegek tévedésből kiegyenlítésre kerültek. A szakmai felülvizsgálat megállapította, hogy azokat nem lehetett volna kifizetni. A számlákat – a hiba felderítése után – visszaküldtük a számlakibocsátó részére, nyilvántartásunkból, könyvelésünkből kivezetésre kerültek. Partnerünk, a tévesen átutalt összeget nem utalta vissza. (Tartozik előjelű szállító szerepel a 2009. évi beszámolóban!) A visszajáró pénzt 2010. évben peresítettük. 2009. évben erre az összegre céltartalékot képeztünk. Mivel a számviteli törvény arról rendelkezik, hogy peresített követelést a beszámoló nem tartalmazhat, kérdésünk, mi a teendő 2010. év végén, miként kell elszámolni, miként kell kezelni ezt a követelést a beszámolóban?
Részlet a válaszából: […] ...az átutalás ténylegesen megtörtént) a könyvekben kikell mutatni mindaddig, amíg azt az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjaalapján behajthatatlan követelésként nem lehet leírni. Az Szt. szerint abehajthatatlan követeléseket nem lehet a könyvekben kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Adófizetés elévülése

Kérdés: Adófolyószámlánkon adójogilag elévült túlfizetés van. Főkönyvünkben igazodhatunk-e az APEH egyenlegéhez? Ha igen, hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet valósnak tekinteni, tehát azt nem lehet a mérleget alátámasztó leltárba beállítani, azaz az elévülés megállapításakor azt behajthatatlan követelésként le kell írni, egyéb ráfordításkénti elszámolással.A követeléseket, a kötelezettségeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Követelések, kötelezettségek leírása

Kérdés: Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?
Részlet a válaszából: […] ...esetleg a Ptk. szerint a kötelezettség teljesítésébe be nem számították, illetve amíg azt behajthatatlanság címén le nem írták.A behajthatatlan követelés fogalmát az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmazza azzal, hogy a behajthatatlanság tényét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.