Üzembentartási jog nélküli bérlet

Kérdés: A kft. egyéni vállalkozótól (aki egyben a kft. ügyvezetője, tulajdonrész nélkül) bérel egy kishaszonjárművet. A bérleti szerződést megkötötték, viszont az üzembentartási jog nem lett bejegyezve a forgalmiba. A kft. bérleti díjat fizet, és elszámolja a számla szerinti üzemanyagköltséget, valamint a kisebb-nagyobb javítási, karbantartási költségeket, az áfát visszaigényli, a megtett utakról nyilvántartást vezet. Az egyéni vállalkozó a bérleti díjról áfás számlát állít ki, valamint szerződés szerint fizeti a kötelező vizsga költségeit, a kötelező felelősségbiztosítást és a gépjárműadót, értékcsökkenést nem számol el a tehergépkocsi után. Helyesen járnak-e el?
Részlet a válaszából: […] ...válaszadó számára nem érthető, hogy az egyéni vállalkozó miért nem számol el a tehergépjárműnek minősülő kishaszonjármű bekerülési értéke alapján értékcsökkenési leírást. Az Szja-tv. 11. számú melléklete szerint a kizárólag üzemi célt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Nyílt végű pénzügyi lízing áfája

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetésével a lízingbevevő a személygépkocsi tulajdonjogát is megszerzi. Az 1,4 millió forint áfájával tehát a személygépkocsi bekerülési értékét kell növelni: T 142 – K 384. (Ha a lízingszerződésben maradványértéket nem kötnek ki, csak arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Fejlesztési tartalék, bérleti jog

Kérdés: Fejlesztési tartalék feloldása lehetséges-e bérleti jognál?
Részlet a válaszából: […] ...a fejlesztésitartalékot a lekötés adóévét követő négy (az évközi módosítás szerint hat)adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja felaz adózó. A Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése alapján a Tao-tv. rendelkezéseit azSzt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Opciós bérleti jog elszámolása

Kérdés: A kft. opciós bérleti jogot vásárolt egy újonnan épülő irodaházban. Amíg az épület nem készül el, hol kell nyilvántartani a vásárolt bérleti jogot?
Részlet a válaszából: […] ...ha azopciós, azaz a jövőbeni bérleti jogviszonyra vonatkozik. Természetesen, az ígyállományba vett (T 126 – K 384) vagyoni értékű jog bekerülési értéke után tervszerinti értékcsökkenést mindaddig nem lehet elszámolni, amíg az elkészültépületben bérelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Műemlék épület felújítása

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú műemlék épület kezelését, üzemeltetését végzi. Az ingatlanon felújítást kívánunk végrehajtani. Lehet-e értékcsökkenést elszámolni vagy sem, tekintettel arra, hogy az épület műemlék?
Részlet a válaszából: […] ...(például a bérleti jogviszonymegszűnésekor sem) "vásárolja meg", akkor a társaságnak a várható hasznosélettartam alatt a felújítás bekerülési értékét terv szerinti értékcsökkenésileírás elszámolásával le kell írnia, a bérleti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Bérleti jog leírása

Kérdés: Bérelt ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognál van-e értékcsökkenés? Ha van, milyen mértékű?
Részlet a válaszából: […] ...maradványértéket a várható -továbbértékesítéskori – eladási ár határozza meg. Ez esetben a várhatómaradványértékkel csökkentett bekerülési értéket kell a hasznos élettartam éveialatt terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolni. Ha a bérleti jogot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Használatbavételi díj elszámolása

Kérdés: Magánszemély bérbeadó a bérleti jogviszony kezdetét megelőzően a bérbe adott építményen teljes körű átalakítást és felújítást végzett saját költségén. A bérleti szerződésben a bérleti díjon felül egyszeri, 4 millió forint összegű használati díjat állapítottak meg, amelyből 2 millió forintot 2003. december 15-én, 2 millió forintot 2004. május 15-én kell megfizetni. A bérleti jogviszony kezdete 2004. január 1-je. Bérleti díjként, egyéb szolgáltatásként vagy vagyoni értékű jogként célszerű elszámolni az egyszeri használatbavételi díjat? És milyen teljesítési időponttal? Ha vagyoni értékű jog, mennyi legyen az évenkénti amortizáció összege?
Részlet a válaszából: […] ...mellett felmondható, akkor a várható hasznos élettartam (a bérlemény várható használatának időszaka) alatt a vagyoni értékű jog bekerülési értékét le kell írni. A kérdésben leírtak alapján maradványértékkel nem indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Bérleményen végzett átalakítási munkák elszámolása a bérlemény megvásárlása után

Kérdés: A kft. 1996-ban frekventált helyen határozatlan idejű bérleti jogot szerzett egy üzlethelyiségre, amelyet még ez évben üzletházzá alakított át, költségeit idegen ingatlanon végzett beruházásként számolta el. Két év múlva újabb átalakításra került sor, amelyet a már meglévő beruházásra aktivált. 2001-ben a kft. az üzletházat megvásárolta, üzembe helyezte, majd bérbe adta. A bérlő a használatbavétel előtt átalakítást hajtott végre, és ennek során a kft. által korábban végzett beruházás egy részét lebontották, átalakították. A kérdés az, a kft. milyen módszerrel, mekkora értéket vezessen ki a könyveiből, ha nincsenek tételes számlák? Az ezután fennmaradó idegen ingatlanon végzett beruházást az üzletházra ráaktiválhatja-e?
Részlet a válaszából: […] ...akkor – amennyiben a vételár meghatározása során azt figyelembe vették – annak a még le nem írt összegével növelni kell a vételkor a bekerülési értéket (el kell számolni beruházásként). Amennyiben a vételár meghatározása során azt nem vették figyelembe, akkor annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

Bérleti jog figyelembevétele az üzlethelyiség megvásárlásakor

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető bt. 1998-ban megvásárolta egy üzlethelyiség bérleti jogát az önkormányzattól. Ezt követően bérleti szerződés alapján bérleti díjat fizetett. Az önkormányzat 2001-ben eladta a bérleményt. Az ingatlan vételárából 2x20 százalék engedményt adott, az egyiket azért, mert a bt.-nek elővásárlási joga volt, másikat azért, mert a bt. egy összegben kifizette a vételárat. A bérleti jog még le nem írt részét egy összegben terven felüli értékcsökkenésként elszámolhatjuk-e, vagy rá kell aktiválni az ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] ...a korábban megfizetett bérleti jogot. Ebből pedig az következik, hogy a bt.-nél a bérleti jog még le nem írt összegével az ingatlan bekerülési értékét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.

Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...eladási ár vagy a tulajdonos által visszatérítendő összeg határozza meg, de nem lehet ez az érték magasabb, mint a bérleti jog bekerülési értéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
1
2