Külföldi munkáltató magyar munkavállalójának bejelentése, személygépkocsi-használata

Kérdés:

Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás a Tao-tv. 2. § (4) vagy (7) bekezdése alapján a Tao-tv. alanya, és az ő tulajdonában van a gépjármű, akkor a járművek bekerülési értékét (beszerzési árát) a tárgyi eszközökre vonatkozó általános szabályok szerint elszámolhatja. A társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Rendezvényszervezés – alvállalkozói teljesítmény – innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vesznek, amely szolgáltatások az Szja-tv. 70. §-a szerint az egyes meghatározott juttatások közé tartoznak, és így azok bekerülési értékét személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó terheli. Ezen adókat természetesen a munkáltatónak, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...levonásba helyezni, a levont áfa összegével – önellenőrzés keretében – annak az eszköznek, igénybe vett szolgáltatásnak a bekerülési értékét kell növelni, amelyhez az előzetesen felszámított áfa kapcsolódott (T 16, 21-22,26,51,52,55 – K 466)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Közvetített szolgáltatás a számlán

Kérdés: Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a számlán nem kerül feltüntetésre az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz". A közvetített szolgáltatás többi kritériumának az adott számlatétel megfelel, de így az iparűzési adó alapját nem tudjuk csökkenteni. Felmerült, hogy a fenti probléma elkerülése végett esetleg a számlán állandó tartalomként jelenítenénk meg "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget. Ha olyan számlán szerepel a közvetített szolgáltatást tartalmazó felirat, amely valójában nem az, jelenthet-e bármilyen adókockázatot, esetleg bírság kiszabására ad-e alapot?
Részlet a válaszából: […] ...is igénybe vette, és megrendelője felé számlázta), másodlagosan dokumentálja a készletre vett és közvetített szolgáltatás bekerülési értékének ráfordításkénti elszámolását, és a ráfordításként elszámolt összegének a helyi iparűzési adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanács­adási (ügyvédi, adókockázati elemző) munkák díjait, költségeit az üzletrész bekerülési értékében nem lehet számításba venni.A leírtak alapján tehát nemcsak az adóhatósági megállapítás könyvelésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Adólevonási jog módosítása

Kérdés: A társaságunknál folytatott ellenőrzés megállapította, hogy cégünket – egy épületberuházás kapcsán – áfalevonási jog 2013-ban nem illette meg. Az adóhiányt 2014-ben befizettük. Helyesen járunk el akkor, ha a határozat dátumával megegyezően az adott eszköz bekerülési értékét módosítjuk az adóhiány összegével, a késedelmi pótlékot, illetve az adóbírságot viszont a tárgyévre könyveljük? Szíveskedjenek a kontírozást is bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...2013. évi tételként a le nem vonható adót (az adóhiányt) a már említett könyvelési tétellel (T 161 – K 455).Az épületberuházás bekerülési értékét tehát nem az adóhatóság határozatának dátumával, hanem a számla szerinti teljesítés dátumával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Fizetési kedvezmény könyvelése

Kérdés: A fizetési kedvezménykor a kötelezettség csökkenése és a havonta történő visszaterhelések helyes kontírozásában kérem segítségüket. A határozat szerint 12 havi részletfizetést kapott a kft.
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettséghez kapcsolódik a részletfizetési kedvezmény. A lényeg, hogy a beszerzési érték, az igénybe vett szolgáltatás bekerülési értéke a részletfizetés miatt nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Bírság aktiválása

Kérdés: Beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárást a kihirdetés után az egyik pályázó megtámadta és felülvizsgálták. Emiatt 500 E Ft bírságot kaptunk, amit ki kellett fizetni a közbeszerzési eljárást felülvizsgáló szervezetnek. Ezen túlmenően még a hatósági eljárási díjat is át kellett utalnunk három külföldi cégnek, egyenként 450 E Ft-ot. A fenti bírság és a hatósági eljárás díja beszámítható-e majd megvalósuló beruházás értékébe? Aktiválható-e?
Részlet a válaszából: […] ...Így azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni!A beruházáshoz kapcsolódó közbeszerzési eljárás hatóságidíját az eszköz bekerülési értékébe tartozó tételnek lehet tekinteni, de nem afelülvizsgálat miatt, a bírság kiszabásával járó felülvizsgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A választ nehezíti az, hogy a kérdező nem nevesítette, vajonaz adóhatóság az áfahiányt mire alapozta? Helytelen áfakulcsot alkalmazott?Számolási hibát vétett? Olyan áfát is levonásba helyezett, amelyet nem lehetettvolna? Becsült árbevétel alapján állapították meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?
Részlet a válaszából: […] ...bíróság döntését.Ha az alkohol jövedéki adója nem igényelhető vissza, akkorazt az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése szerint az alkohol bekerülési értékébenkell számításba venni. Mivel a tevékenység során felhasznált alkohol bekerülésiértékét anyagköltségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
1
2