Fizetett árverési biztosíték minősítése

Kérdés: 2023 októberében árverési biztosítékot fizetett cégünk ingatlan árverési hirdetmény útján történő megszerzése céljából. Az ingatlan-adásvétel megtörtént, a szerződés 2024 januárjában került aláírásra. A szerződés aláírásának a napjával a megfizetett árverési biztosíték összegéről előlegszámla került kiállításra. A 2023. évi mérlegben a megfizetett árverési biztosítékot az egyéb követelések vagy beruházásra adott előlegek között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] ...napjával. Mivel ingatlan jövőbeni megvásárlásával kapcsolatosan fizették az előleget, azt már a fizetéskor (tehát 2023 októberében) beruházásra adott elő­legként kellett könyvelni. És beruházásra adott elő­leg 2023. december 31-én is, azaz a 2023. évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Megvásárolt ingatlan birtokba adás nélkül

Kérdés: Társaságunk megvásárolt egy ingatlant nyilvános árverésen 2020 februárjában. 2021 februárjában került a tulajdonjog bejegyzésre, azonban a birtokba adás a mai napig nem történt meg, bíróság elé is került az ügy a napokban. Gyakorlatilag van egy ingatlanunk, amihez nincsen kulcsunk. Ez esetben hogyan szerepelhet a társaság eszközei között? Aktiválhatom és elszámolhatom az értékcsökkenést? Beruházások között mutathatom ki? Esetleg a készletek között kell kimutatnom? Még nem dőlt el az ingatlan sorsa. Lehetséges, hogy továbbértékesítésre kerül. Nem ez társaság fő tevékenysége. Saját célú felhasználásra vásároltuk volna, de mivel majd 1,5 év után sem került a birtokunkba, lehet, hogy megválnánk tőle, ha sikerül birtokba venni.
Részlet a válaszából: […] ...mi volt a társaság célja. A kérdés szerint: a saját célra történő használat. Ezért helyes, hogy a megvásárolt ingatlant a beruházási számlán mutatják ki. Az aktiválás, a terv szerinti értékcsökkenési leírás feltétele az, hogy az ingatlant üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Ingatlanvásárlás árverésen

Kérdés: Társaságunk több használt lakóingatlant vásárolt a Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara árverési oldalán keresztül. Az adós tulajdonosok minden esetben magánszemélyek voltak. Ismereteink szerint ebben az esetben nem készül adásvételi szerződés, és számla sem, csak egy ingatlanárverési jegyzőkönyv. Hogyan kell ezt könyvelni? Hogyan kezelendő adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...az árverés tárgyáról készült kép- és hangfelvételt stb.A kérdező cégnek az árverési jegyzőkönyv alapján a vételárat beruházásként kell könyvelnie a szállítóval (ez esetben a Végrehajtó Irodával) szemben. Ha a használt lakóingatlanok üresek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

10 százalékos adókulcs alkalmazása

Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?
Részlet a válaszából: […] ...2008-ban is) csak az adóból visszatartottadókedvezmények igénybevétele nem megengedett. 2006-ban ezek az adókedvezményeka következők:– beruházási adókedvezmény (Tao-tv. 21. § és 29/E. §);– filmgyártási támogatás, támogatási igazolás alapján[Tao-tv. 22...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Értékesítés árverésen

Kérdés: A hitelintézet – zálogjogával élve – végrehajtási árverésen értékesíti az adós ingatlanát. Az adós is, a vevő is kft. A hitelintézetnél fennálló tartozás 20 millió forint, az árverési vételár 35 millió forint. Kinek kell a számlát kiállítania, milyen öszszegben, milyen áfatartalommal?
Részlet a válaszából: […] ...a felszámított áfát fizetendő áfaként a vevővel szemben (T 311 – K961, 467). A vevő kft. az adós kft. számlája alapján könyveli a beruházást (azingatlanbeszerzést) és az előzetesen felszámított áfát a szállítóval szemben (T161, 466 – K 455). Mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 17.

Árverésen vásárolt eszközök bizonylata

Kérdés: A felszámolási eljárás alá került egyik szövetkezet telepén az APEH Végrehajtási Osztálya által megtartott árverésen szövetkezetünk több, tárgyi eszköznek minősülő eszközt vásárolt. A vásárlás értékéről a végrehajtótól nyugtát, majd később hivatalos árverési jegyzőkönyvet kaptunk. Szeretnénk a tárgyi eszközöket állományba venni, de az adóstól számlát nem kaptunk. A Végrehajtási Osztály tájékoztatása alapján nem is kapunk. Helyes ez így? Az árverési jegyzőkönyv lehet a beszerzés és az állományba vétel bizonylata?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből az előírásból az következik, hogy a kérdező szövetkezetnek az árverés útján megszerzett tárgyi eszközöket a vételáron beruházásként kell elszámolnia, majd a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválnia. A beruházáskénti elszámolásnak nem feltétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 28.