9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Meg nem valósult készpénzes adásvétel kivezetése
Kérdés: Használtautó-kereskedés bizonylatai között a 2022. évben könyvelésre került egy készpénzes adásvételi szerződés, de az ügylet nem valósult meg, az autó nem került átadásra. A 2022. év végi leltárban szerepel a beszámolóban, a készletek között kimutatásra került. 2023. évi egyeztetés során derült ki, hogy az ügylet meghiúsult. Hogyan lehet kivezetni a könyvelésből?
2. cikk / 9 Árfolyamnyereség elhatárolása
Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
3. cikk / 9 Elhatárolás vagy mikrogazdálkodói beszámoló
Kérdés: Egy alanyi adómentes kft. 1 évre szóló szerződést köt a partnereivel. A szerződés tárgya: reklámhirdetés elhelyezése társasházi liftekben. Ha az elszámolási időszak 2021. 05. 01-től 2022. 04. 30-ig tart, és a partner előre kifizeti az 1 évre szóló díjat, akkor milyen dátummal könyvelem a bevételt? A kft. jelenleg nem mikrogazdálkodó. A 2021-es évet már én fogom könyvelni. Erre az évre még nem számlázott bevételt. Egyszerűbb-e, ha mikrogazdálkodói beszámolót készít? Ha jól gondolom, akkor a 2021-ben számlázott bevétel teljes összege elszámolható lenne 2021-re, nem kellene elhatárolnia 2022. évet illető részt.
4. cikk / 9 Fizetendő áfa önellenőrzése
Kérdés: Társaságunk 2018. évben hibás vevő részére állított ki számlákat. Érvénytelenítő számlákat kell kiállítanunk, valamint a tényleges vevő részére új számlákat. Az érvénytelenítő, valamint az új számlákon a számlakiállítás dátuma a 2020. év, az összes többi dátum az eredeti 2018. évi számlákon szereplő dátum lesz. Jól gondoljuk, hogy a 2018. évre önellenőrizni kell a fizetendő áfát a tényleges vevő részére kiállított számlák áfatartalmával, az érvénytelenítő számlában szereplő "negatív" fizetendő áfát pedig a 2020. évi áfabevallásban vesszük figyelembe? A 2018. évre más önellenőrzési teendőnk nincs?
5. cikk / 9 Tőkekivonás számviteli kezelése
Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
6. cikk / 9 Gépjármű-finanszírozás kétszeres számlázással
Kérdés: Cégünk gépjármű-márkakereskedés és szakszerviz is egyben. Tulajdonosi döntéstől függően a továbbértékesítési céllal beszerzett új gépkocsik egy részéhez készletfinanszírozó segítségét kértük. A finanszírozás szerződéskötéssel jár, a finanszírozandó gépjármű bejövő számlájának esedékességét megelőző napokban kérjük és kötjük meg a szerződést. Általában a teljes vételárat megfinanszíroztatjuk. Befinanszírozás esetén "egyedi lízingszerződést és adásvételi szerződést" kötünk a finanszírozóval. Ő a számlára megnevezésként az adott személygépkocsi zárt végű pénzügyi lízingjét tünteti fel. A folyamat a következő: 1. megérkezik az új gépkocsi számlája a vezérképviselettől; 2. kiszámlázzuk a készletfinanszírozónak az autót; 3. a készletfinanszírozó azt visszaszámlázza cégünknek; 4. eladjuk a végső vevőnek. Ez az oda-vissza számlázás adózási problémákat vet fel a helyi iparűzési adónál, az elvárt jövedelem alapján történő adózásnál. Mindkét adószámításnál megnő az adófizetési kötelezettségünk. Hogyan könyveljük a fent leírtakat, hogy ne keletkezzen többlet-adófizetési kötelezettségünk?
7. cikk / 9 Járulékbevallás önellenőrzésének könyvelése
Kérdés: Ha egy társaságnál 2007. 05. hónapban járulék-önellenőrzést kell végrehajtani 2007. 01-02. hónapokra vonatkozóan, akkor a társaságnál mikor, milyen időszakra kell könyvelni az önellenőrzést? A nyilvántartásba vételkor? Vagy vissza kell könyvelni? Az általunk használt könyvelőprogram megengedi az évközi javítást, a visszakönyvelést. Mi a helyzet akkor, ha havonta van zárás? Mikor kell könyvelni az áfa-önellenőrzést?
8. cikk / 9 Törzstőke a pénztárban
Kérdés: Családi kft. 3000 E Ft törzstőkével. A működéshez nincs szükség a 3000 E Ft-ra. A bankból felveszik a pénzt, a pénztárban megjelenik. Ha meg akarnánk számolni a pénzt, az nincs meg. Valamire elköltötte a család. Ha az APEH ellenőriz, mi a következménye, hogy nincs meg a "saját tőkéjük."
9. cikk / 9 Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása
Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.