Értékcsökkenési leírás az eredménylevezetésben

Kérdés:

Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója eredménykimutatásának melyik sorában kell szerepeltetni az egyesület tárgyi eszközei után elszámolt tárgyévi értékcsökkenési leírást, amit a könyvelésben nem szerepeltethetünk, mivel az nem pénzforgalmi tétel?

Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt a kérdésben leírtakat pontosítani kell.Az egyszerűsített beszámolóhoz eredménylevezetés kapcsolódik, és nem eredménykimutatás. Az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésének az előírt tagolását az egyéb szervezeteknél a 479/2016. (XII. 28.) Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Társasházak könyvvizsgálata

Kérdés: Könyvvizsgáló kft. vagyunk. Cégünkön belül szeretnénk egymással egyetértésre jutni, ezért szakmai kérdésként tesszük fel a társasházak könyvvizsgálatával kapcsolatban, mivel megbízható kamarai állásfoglalást nem találunk. Nem jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra kérnek fel. A megbízási szerződés, a jelentés szövegezése, a mérleg és az eredménylevezetés szigorúan a kamarai szövegezésnek kell, hogy megfeleljen, valamint a naplófőkönyv alapján könyvelt mérleg és eredménylevezetés formája. Abban egyetértünk, hogy az egyszerűsített beszámoló legyen, de kizárólag ebben.
Részlet a válaszából: […] ...számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. §-ának (1) bekezdése szerint – 2020. január 1-jétől – kötelező a könyvvizsgálat annál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt?

Kérdés: Ügyvédi iroda vezethet-e egyszeres könyvvitelt a jelenleg hatályos jogszabályok szerint? Végigolvastam a számviteli törvényt és a 479. kormányrendeletet, de nem találtam sem tiltó, sem megerősítő részt azokban.
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontja szerint az ügyvédi iroda egyéb szervezet.A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezik. A Korm...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízott személyét, mivel a kifizetés csak 2022-ben történik.A 2017/41. számú Adózási kérdésre adott válasz részletezi, hogy a beszámolóval lezárt üzleti évben megvalósult gazdasági esemény el nem szá­mo­lása/helytelen elszámolása esetén szükséges-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Társasházi könyvelés és a közös képviselő

Kérdés: Milyen törvényi előírás vonatkozik a közös képviselőre a könyveléssel kapcsolatban? Konkrétan, lehet-e még naplófőkönyvben vezetni a társasház könyvelését, vagy csak digitális formában (egy ház könyveléséről van szó), esetleg valamilyen szoftvert szabad használni, mert nálunk a közös képviselő évente több tízezer forintot állít be "professzionális szoftver évenkénti frissítése" címen? (Amit nem tud kezelni sem.) Nyilván egy naplófőkönyv lényegesen olcsóbb lenne.
Részlet a válaszából: […] ...társasházak könyvelésére, beszámolókészítésére a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai vonatkoznak. Ezen rendelet rendelkezései természetesen kötelezőek a társasházat képviselő közös képviselőre is.A hivatkozott Korm. rendelet 7. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 11.

Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...ezért egyrészt a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény, másrészt a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet előírását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Térítés nélküli átvétel egyházi iskolánál

Kérdés: Az egyházi iskola kapott egy számlát egy nonprofit kft.-től a tankönyvekről. A számlán az szerepel, hogy "állami forrásból finanszírozott, pénzügyi teljesítést nem igényel". Ebben az esetben a tankönyvszámla értékét hogyan kell könyvelni az iskola könyvelésében, ha térítés nélküli átvétel? Aszámla értéke tartalmazza az állami forrásból finanszírozott pedagógusi példányok értékét is. A tanulók tandíjat, térítési díjat nem fizetnek.
Részlet a válaszából: […] ...egyházi jogi személyek is a számviteli törvény hatálya alá tartoznak. Beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségük sajátosságait a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet szabályozza.A Korm. rendelet szerint az egyházi jogi személy könyvvezetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 25.

Egyszerűsített beszámoló egyesületnél

Kérdés: Az egyesület éves beszámolójával kapcsolatban kérdezem, hogy véleményük szerint lehetséges-e egyszerűsített beszámolót készíteni akkor, ha ennek a 479/2016-os kormányrendelet 8. § 1. pontban rögzített feltétele fennáll, mert az árbevétel kisebb 50 M Ft-nál, de egyébként az egyesület kettős könyvvitelt vezet (bár vezethetne egyszeres könyvvitelt is)?
Részlet a válaszából: […] ...kizárt, mert a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet nem ad rá lehetőséget. A Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése az egyszerűsített beszámoló készítésének a feltételét határozza meg, a 9. § (2) bekezdése pedig a könyvvezetés kapcsán azt rögzíti, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 19.

Társasház "üzemeltetője"

Kérdés: Magánszemély tulajdonosok, több jogi személy tulajdonos által létrehozott társasház üzemeltetője a többségi tulajdonos kft. A társasház víz-, villany-, gázórája az üzemeltető nevén van, a közüzemi és általában minden, működéssel kapcsolatos számla az üzemeltető nevére szól, azok kiegyenlítése az üzemeltető bankszámlájáról történik. Az üzemeltető és a társasház együttműködési megállapodást kötött az üzemeltetésre. Az elszámolás, az üzemeltetés, a közműdíjak továbbterhelése a következők szerint történik: a kistulajdonosok apartmanjainak víz-, villanyfogyasztását a részlegesen kiépített saját víz-, villanyóra-leolvasás és a tényleges fogyasztás alapján az üzemeltető továbbterheli (számlázza) áfával a társasház felé (a saját tulajdonában lévő apartmanonként nem). A társasház a kistulajdonosok részére számlaadás nélkül elküldi a fizetendő összeget, akik a kiterhelt összeget a társasház bankszámlájára utalják. Számlázás nélkül az áfát a kistulajdonosok nem tudják visszaigényelni. A közös költségek összegét (az éves közgyűlésen elfogadott összeggel) szintén havonta fix összegben – a tulajdoni hányad arányában – a kistulajdonosok befizetik a társasház bankszámlájára, számla nélkül. A társasház a kistulajdonosok által befizetett közös költséget utalja az üzemeltető számlájára. Szerintem a közös költséget az előzetesen felszámított áfa nélkül kellene meghatározni, úgy, hogy a társasház a közüzemi költségeket továbbszámlázza. A kistulajdonosok a társasház bankszámlájára fizetnek úgynevezett hűtés-fűtés költségátalányt, amely áfás összegének kiterhelése számla nélkül történik, amit a társasház szintén átutal az üzemeltető bankszámlájára. Mi a helyes megoldás? A társasház nem áfaalany, továbbszámlázhatja-e a fentiekben körülírt költségeket? Az üzemeltető számlázhatja-e ezeket a költségeket közvetlenül a vállalkozási tevékenységet végző áfaalany kistulajdonosok felé, a többit pedig a társasház felé? Az üzemeltető és a társasház között bruttó módon történő elszámolásnak kellene lennie? Ez utóbbi azonban többletköltséget okozna.
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli törvény hatálya alá tartozik, a számviteli törvény előírásait a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben (Korm. rend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 13.

Társasházak számviteli feladatai, követelményei

Kérdés: A társasházi törvény szerint a közös képviselőnek évente költségvetési tervet kell készítenie, azt a tulajdonosok között felosztania. Ez lesz a közösköltség-hozzájárulás, amely szerint a befizetett összeg előlegnek minősül. A közös képviselőnek éves beszámolót is kell készítenie, a tényleges adatok alapján elszámolást, a tényleges adatokat is a tulajdoni hányadok alapján felosztani, a tervezett és tényleges adatok közötti különbözetet ténylegesen rendezni (a túlfizetést visszafizetni). A társasház nem képezhet eredményt, mert a közös költséggel megegyezik a bevétele. A közös képviselők jelentős része azonban nem veszi figyelembe sem a számviteli, sem a társasházi törvény előírásait. Nincsenek tisztában azzal, hogy a számviteli beszámolót is el kell készíteniük, a közgyűlés elé kell terjeszteni és elfogadtatni. Erre alapozva elkészíteni a következő évi költségvetési tervet. A közös képviselők gyakorlata nemcsak jogszabályellenes, de jelentős tulajdonosi érdeksérelmet is okoz azáltal, hogy a tulajdonosokon úgy követelnek közösköltség-előleget, hogy nem számolnak el velük az előző évi többletbefizetéseikkel. Kérem észrevételeim megerősítését!
Részlet a válaszából: […] ...egyéb szervezet, az Szt. hatálya alá tartozik. A számviteli törvény előírásait a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendeletben (Korm. rend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
1
2
3
6