Romos épület bontása szárító építésekor

Kérdés: Vállalkozásunk egy új szárítót létesít. A szárító helyén egy romos épület volt, amelyet lebontottak. A bontási költség a beruházás értékébe belekalkulált. Csak a szárító építmény részére, vagy a szárító építmény és technológia részére kell osztani a költséget?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy csak a szárító építmény részének bekerülési értékét növeli a bontási költség!Az Szt. 47. §-ának (6) bekezdése szerint egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Épület bontásának, újak létrehozásának elszámolása

Kérdés: Van egy budapesti ingatlanunk, amin fejlesztést hajtunk végre. A belvárosi telken lévő épületegyüttes tulajdonképpen két épület: az egyiket teljesen lebontjuk, a helyén és a telek további beépítetlen részén felépítünk két vadonatúj épületet, amiben lakások lesznek, amiket eladunk. A másik régi épületet pedig teljesen felújítjuk. Az egyik generálkivitelező végzi a bontást és a mélyépítést, a másik pedig felépíti a két házat, és felújítja a megmaradó épületet. Az engedélyek rendben vannak, az áfakérdést már tisztáztuk az adószakértőkkel. Számviteli jellegű kérdéseinkre szeretnénk válaszokat kapni:
1. Jó megoldás-e, ha az első fővállalkozó munkáját kettébontjuk? Ami bontás, az azért van, hogy a két épület megépülhessen. Így a bontás ellenértéke beruházás, de nem a telekre, hanem az új épületre, ám csak az egyikre, mert az oda épül, a másik új, az teljesen érintetlen területre. Vagy mehet egybe? Kell ezt bontani vagy sem?
2. Mélyépítés a két teremgarázshoz és a tárolókhoz szükséges. A két teremgarázsnak és valamennyi tárolónak külön helyrajzi száma lesz, külön adtuk el azokat. A mélyépítés tulajdonképpen ezeknek kell. Ha a teljes mélyépítést (vagy valamilyen bontás alapján azt, ami rájuk esik) a két teremgarázsra és a tárolókra számoljuk el, akkor ezek végül igen veszteségesek lesznek, de ez nem egy számviteli szempont.
3. A lebontott épületnek volt egy könyv szerinti értéke. Ezzel mi a teendőnk? Rendkívüli vagy terven felüli értékcsökkenés? Vagy selejtezés és leírás? Szembe lehet-e ezt állítani észszerűen valamivel, valamilyen teljesítménnyel, mivel a bontás valamilyen teljesítmény elérése érdekében szükséges? A két új épület ugyanúgy épül, de az egyiknél először bontani kell, plusz ez a könyv szerinti érték is itt van. Tehát, ha mindent külön veszünk, akkor az egyik új ház aránytalanul drágább lesz, pedig az egész egy projekt. Külön számoljunk, vagy terítsük mindkettőre?
4. Mi legyen a telek értékével? Azt megtanultuk, hogy ingatlan nincs telek nélkül, és azt külön kell nyilvántartani. Jelenleg a két új épület a telek kb. felét foglalja el, és ezekben az épületekben a mi tulajdonunk kb. 15 százalék lesz, minden mást eladunk. Kérdés, hogy ha eladjuk bármelyik lakást, amit mi építtetünk, akkor telket is eladunk vele? Ha igen, akkor mennyit? Milyen arányban számoljunk? Akkor ki kell vezetni a telek könyv szerinti értékéből annyit, és minden eladott lakás esetében ugyanígy. Végül is, ha eladunk minden lakást, kivezetjük, akkor nem igaz az, hogy a telek 100 százalékban a mi tulajdonunk marad. Vagy igaz?
Végül szeretnék általában véve egy szakértői iránymutatást kapni arra, hogy a lakások, a felújított másik épületben lévő irodák, teremgarázsok, tárolók, közös helyiségek stb. esetében a két fővállalkozó számláit, magát a beruházási teljesítményt hogyan próbáljuk szétszedni? Mennyire kell a mérhetetlenül aprólékos műszaki leírásokat figyelembe venni, mennyire lehetünk "nagyoltak"? A maradó ingatlant aktiválni kell, az eladandót kivezetni, de mindenképpen önköltséget kell számolnunk lakásra, irodára, garázsra, tárolóra, közös helyiségekre, mindezt a fentiekben leírtak (bontás, mélyépítés, két új épület) figyelembevételével. Jó lenne ebben egy gyakorlattal rendelkező szakember tanácsa, iránymutatása.
Részlet a válaszából: […] A bonyolultan megfogalmazott kérdést teljes terjedelmében idéztük.A kérdés megfogalmazásához is indokolt lett volna szakember tanácsát kérni. Általános iránymutatás ugyan adható, de minden "projekt" más-más megválaszolandó kérdést vet fel. A legfontosabb szempont a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk a 2019-ben megvásárolt épületet lebontja, mert az a telephelyként kijelölt terület követelményeinek nem felel meg. A megvásárolt épület beszerzési értéke a beruházási számlán van. A lebontásra kerülő épület helyére új termelőcsarnok megépítését tervezi a cég, a megvalósítása azonban még bizonytalan. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére számolandók el, vagy a telek értékét növelik? Ha a telek értékét növelik, akkor a telek piaci értékét meghaladó részt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből hiányzik a telekvásárlásra vonatkozó információ, pedig az a válasz egyértelműségéhez szükséges. Jellemzően kétféle eset lehetséges: a kérdező cég a telket az épülettel egyidejűleg vette meg, vagy a telket az épületvásárlás előtt vagy után vásárolta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Bontásból visszanyert anyagok elszámolása

Kérdés: A mezőgazdasági főtevékenységgel bejelentett társaságnál a nagy értékű terményszárító berendezést elbontják. A bontásból származó eszközök egy részét (a nagyobb értékű berendezéseket) új szárító megvalósítása során felhasználják, más részét értékesítik, illetve hulladék vasként kerül értékesítésre. Helyesen járunk-e el, ha a nagyobb értékű berendezéseket a tárgyi eszközök közé beruházásként – az értékbecslés szerinti piaci értéken – felvesszük, majd aktiváljuk az új szárítóval? A visszanyert egyéb eszközöket, hulladék vasat készletre vesszük, és onnan szintén értékbecsléssel, piaci értéken az eladással egyidejűleg kivezetjük. Ezt követően a maradék nettó értéket terven felüli értékcsökkenésként számoljuk el. Esetleg selejtezhető a terményszárító, mivel bontásra kerül? Ez esetben nincs terven felüli értékcsökkenés.
Részlet a válaszából: […] ...szabályai szerint.Az egyéb berendezések, hulladék vasak haszonanyag-, illetve hulladékértékét az értékesítéskor kell az eladott áruk beszerzési értékeként kivezetni. Ezek piaci értékére eladási áruk meghatározása során kell tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...tétele érdekében végzett munkák költségeit,ráfordításait (idetartozik a tereprendezés is) a telek (a földterület) értékétnövelő beszerzési értékként kell elszámolni a telek (a földterület) bontásutáni (üres telek) piaci értékének megfelelő összegig. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Tárgyi eszközök bontási költségeinek elszámolása

Kérdés: Egy volt iparvállalat (amely a tevékenységét befejezte) területén lévő, a korábbi tevékenységhez kapcsolódó, cső- és elektromos vezetékek bontási költségeit hol számolhatjuk el?
Részlet a válaszából: […] A tárgyi eszközök megszüntetésével, bontásával kapcsolatos költségeket – főszabályként – a felmerülés időszakában, az eredményt terhelő költségként, az 5. számlaosztály megfelelő számláin kell elszámolni, és mint ilyen költségeket a társasági adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 14.

Lebontott épület bekerülési és bontási költségei

Kérdés: Ügyfelem 2000 II. félévében vásárolt egy telket azzal, hogy ott a tevékenysége folytatásához szükséges üzemcsarnokot építtet. A telken lebontásra ítélt, műszakilag értéktelen épület állt. Az egy összegben megállapított vételárat becsléssel osztották meg telekértékre és épületértékre. Az épületet 2001-ben lebontották, az új építkezés megkezdődött. Hogyan számoljuk el a vásárolt telken lévő épületingatlan bekerülési értékét, illetve bontását?
Részlet a válaszából: […] ...földterület, telek, illetve a telken lévő épület beszerzési értékét egymástól el kell különíteni. Ha ez az elkülönítés a szerződésben, a vételárban nem történt meg, akkor a vevőnél – értékbecslés alapján – kell az elkülönítést megtenni. (A kérdésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Telkes ingatlan értékmegosztása – értékcsökkenése

Kérdés: Magánszemélytől vásárolt telkes ingatlan értéke hogyan bontható meg telekre és építményre (nem akarunk ingatlanbecslőt alkalmazni)? Utólag tudomásunkra jutott, hogy az építmény teljes mértékben lebontásra került. Eddig, mint építmény után 2 százalékos értékcsökkenést számoltunk el.
Részlet a válaszából: […] ...földterület, telek beszerzési értékét a régi Szt. szerint (de már a számviteli törvényt megelőzően) is elkülönítetten kellett az ingatlanok között kimutatni. Egyrészt azért, mert külön tárgyi eszköz a földterület, telek, s külön tárgyi eszköz a földterületen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.