6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Lakásbérbeadás berendezési tárgyakkal
Kérdés: A kft. bérbeadással foglalkozik. Egyik esetben megvásárolja az "üres" használt lakást és külön a berendezési tárgyakat. A berendezési tárgyakat egyedileg kell nyilvántartani a tárgyi eszközök között, vagy rá lehet/kell aktiválni a lakásra? A másik esetben új lakást vásárol, megbíz egy lakberendezőt, hogy rendezze be a lakást, és a lakberendezői szolgáltatásról kap számlát, a berendezési tárgyak nincsenek egyedileg nyilvántartva, azokat a lakberendező szerezte be. Ha nincsenek egyedileg nyilvántartva a berendezési tárgyak, akkor egy berendezési tárgy elhasználódása és cseréje esetén hogyan lehet kivezetni a lecserélt eszközt a könyvekből?
2. cikk / 6 Telekvásárláshoz fejlesztési támogatás
Kérdés: Nagyberuházáshoz nyertünk el fejlesztési támogatást, amit az általános szabályok szerint időbeli elhatárolásba kell tenni, és értékcsökkenés-arányosan kell bevételként elszámolni. Hogyan kell elszámolni, ha ebből a támogatásból fedezzük a beruházás megkezdéséhez szükséges telekvásárlást is? A telket külön tervezzük aktiválni, de mivel értékcsökkenési leírása nincs, mi a helyes eljárás ilyenkor?
3. cikk / 6 Vásárolt készletek nyilvántartása
Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?
4. cikk / 6 Készletek év végi értékelése
Kérdés: A vásárolt készletek leltárának értékelésére alkalmazható-e egyedi értékelési eljárás (a FIFO és az átlagáron kívül)?
5. cikk / 6 Hangszerüzlet készletnyilvántartása
Kérdés: Hangszerüzlet esetében kötelező-e év közben a bolti készlet nyilvántartása a 2. számlaosztályban? Vagy az áru beszerzésekor azonnal elszámolható elábéként, és év végén, a leltár alapján történhet az áruszámlára a visszavezetés?
6. cikk / 6 Az elszámolt értékvesztés kimutatása
Kérdés: Saját termelésű és vásárolt készletek értékvesztése esetén miért helytelen az egyedi cikkszámon történő elszámolás? Miért kell, miért tartják indokoltnak számlacsoportonként elkülönítetten kimutatni az elszámolt értékvesztést és annak visszaírását?