Apasági szabadság könyvelése

Kérdés: Társaságunk tb-kifizetőhely. Hogyan kell könyvelni az apasági szabadságot és az azt terhelő közterhet a bérszámfejtéskor (azt a részt, amit a Magyar Államkincstár utal)? Hogyan kell könyvelni az apasági szabadság azon további napjait, amelyre a távolléti díj 40%-a jár, és ezt a részt nem téríti meg a Magyar Államkincstár? Hogyan kell könyvelni a Magyar Államkincstártól befolyt összeget?
Részlet a válaszából: […] ...apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről az 535/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet rendelkezik. A Kormányrendelet 4. §-a szerint: az apasági szabadság első öt napjára a munkavállaló részére járó távolléti díj és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Civil szervezetnél a felajánlott 1%-os szja felhasználása

Kérdés: Civil szervezet részére felajánlott szja 1%-os összegének felhasználása kizárólag a kiutalás napjától - azaz a bankszámlán való rendelkezésre állás után - válik "költhetővé", vagy a teljes naptári évre elszámolható cél szerinti, illetve működési költségre? A jogszabályban erre való konkrét utalást nem találtunk, a NAV kérdésemre azt válaszolta, valóban nincs, kérjünk állásfoglalást. Vagyis kérdésünk, ha teljes évre vesszük figyelembe az elszámolásban, akkor az elfogadható vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...25 millió forintot.Ha a kapott támogatást december 31-ig nem használták fel a jogszabályi követelményeknek megfelelően, akkor azt az egyéb bevételek közötti elszámolás után passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni. A passzív időbeli elhatárolást a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Alanyi adómentesség más tagállamban

Kérdés:

Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.

Részlet a válaszából: […] ...értelmében az adóalany a letelepedésétől eltérő tagállamban akkor választhat alanyi adómentességet, ha– az ún. tagállami éves árbevétele nem haladja meg a választott tagállam által alkalmazott tagállami értékhatárt (legfeljebb 85 000 euró), valamint– az ún....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Visszamenőleg megállapított építményadó

Kérdés: A kft.-nek 2021-ben 42.796 E Ft volt az árbevétele, és mikrogazdálkodói beszámolót készít. A kft. ingatlan-bérbeadással foglalkozik, más tevékenysége nincs. A helyi önkormányzat kiderítette, hogy építményadót kellett volna fizetnie a tulajdonában lévő ingatlan után, és 2018-tól visszamenőleg megállapította az építményadó-kötelezettséget. Ez átlagosan évi 7 millió forint körüli összeg, összesen 35.707 E Ft. Egyelőre még csak az önellenőrzési jegyzőkönyv készült el, mire a határozat jogerőre emelkedik, eltelik még egy-két hónap, valószínűleg a 2022. üzleti év mérlegének készítéséig nem történik meg. Mikor kell ezt a 35.707 E Ft-ot (ráfordítást) szerepeltetnünk a mérlegben, visszamenőlegesen 2018-tól kell-e ezzel foglalkoznunk? Társasági adó szempontjából is kérdezném a fentieket.
Részlet a válaszából: […] ...kell magyarázni, hiszen a 2023. évben egyéb ráfordításként elszámolt összeg akár több is lehet (de biztos megközelíti a 2021. évi árbevételt), és jelentősen negatív összegű lehet a mérleg szerinti adózott eredmény, a saját tőke is.(Kéziratzárás: 2023. 06....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Számviteli bizonylat nélküli könyvelés

Kérdés:

Egyre többször fordul elő, hogy egy gazdasági társaságnál hiányzó számlák vannak (bankkártyás fizetések, utalások, készpénzes fizetések), amik a bankon megjelennek, vagy a NAV online adatszolgáltatáson látszódnak. Megoldás lehet-e, hogy áfalevonás nélkül (bruttó módon) kerülnek könyvelésre ezen költségek a cég könyveiben egy nyilatkozat alapján, mely nyilatkozat tartalmazza, hogy ezen tételek a cég érdekében felmerült költségek voltak, mihez kapcsolódóan merültek fel, ki volt a partner, mi került vásárlásra, és mellékelésre kerülnek a NAV online adatszolgáltatásból kinyerhető adatok (ahol látszik az időpont, hogy a cég nevére állították ki a számlát, és hogy mit vásároltak stb.)?

Részlet a válaszából: […] ...megbízható és valós képet kaphassunk, a következőket kell mérlegelni:– létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között,– bizonyítható-e a termékért, a szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Részmunkaidősök beszámítása a létszámba

Kérdés:

Hét belföldi kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdasági társaságból álló cégcsoport összesített munkajogi létszáma 54 fő. A foglalkoztatottak megoszlása a cégcsoporton belül: (1 társaság: 22 fő) + [1 társaság: 7 fő, többnyire részmunkaidősök (napi 2–4 óra)] + [5 társaság: 5-5 ugyanaz a fő (napi 1–2 órában)]. A cégcsoportnál a tényleges, a természetes személy munkavállalók létszáma (22+7+5) = 34 fő, azaz a kisvállalkozási besoroláshoz szükséges 50 fő alatti. Összességében a cégcsoport a tényleges 34 fős létszáma és a 10 M EUR érték alatti nettó árbevétel alapján kisvállalkozásnak minősül. Amennyiben azonban a foglalkoztatotti adatok cégenként, munkajogi létszámmal (függetlenül attól, hogy hány órát dolgoznak egy-egy cégben) kerülnek összesítésre, akkor az együttes létszám 54 fő, amely meghaladja a kisvállalati besoroláshoz szükséges létszámot. Helyesen gondoljuk-e, hogy a cégcsoport cégei által részmunkaidőben (1, 2, 4 órában) foglalkoztatott asszisztens kollégák a Kkv. tv. és az Innov. tv. szerinti "foglalkoztatotti létszám" számításánál nem számítanak egy főnek, hanem csak részben kell őket a létszámba beszámítani, ezáltal a cégcsoport 34 fős foglalkoztatotti létszámával megtartja a kisvállalkozási besorolását? Értelmezésünket az europe.eu internetes oldalon talált tájékoztatásra (https://op.europa.eu/hu/publication-detail/-/publication/79c0ce87-f4dc-11e6-8a35-01aa75ed71a1) alapozzuk, amely szerint:
"A foglalkoztatotti létszám kiszámítása
A foglalkoztatotti létszámot éves munkaerőegységben (ÉME) kell kifejezni. Mindazok, akik egy vállalkozásnál vagy annak nevében teljes munkaidőben dolgoztak a teljes tárgyévben, egy egységnek számítanak. A részmunkaidős alkalmazottakat, az idénymunkásokat és azokat, akik nem teljes évet dolgoztak, az egy egység törtrészével kell figyelembe venni."

Részlet a válaszából: […] ...beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni.A beszámolóban az Szt. szerinti átlagos statisztikai állományi létszámot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.

Áfamentes mobiltelefon-vásárlás

Kérdés: Cégünk használt mobiltelefont vásárolt. A mobiltelefont értékesítő magyar cég áfamentesen állította ki a számlát. (Valószínűleg azért, mert különbözeti áfát választottak.) Kell-e az áfabevallásban valamelyik soron jelenteni az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] ...áfabevallás M-lap) az Áfa-tv. 10. számú mellékelte tartalmaz szabályokat. Eszerint az adóalany termékbeszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Egyszerűsített éves beszámoló készítése

Kérdés: A 2021. üzleti évről készített beszámoló készítésekor melyik megelőző kettő év mérlegfőösszeg-, árbevétel- és létszámadatait kell figyelembe venni ahhoz, hogy egyszerűsített éves beszámolót készíthessen a társaság:
-a 2018. és a 2019. éveket vagy
-a 2019. és a 2020. éveket?
Részlet a válaszából: […] ...közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:-a mérlegfőösszeg az 1200 millió forintot,-az éves nettó árbevétel a 2400 millió forintot,-az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.Nyilvánvaló, hogy az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az értékpapírt juttató személy, valamint az említett személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma

Kérdés: Az Szt. szerinti "létszám" fogalmánál a beszámoló készítésének főoldalán található "üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak számába" beszámít az olyan ügyvezető (akár tagja is, akár nem tagja a cégnek), akinek van máshol heti 36 órát elérő munkaviszonya, s a cégben/cégében nem vesz ki tagi kivétet (nem munkaviszonyban látja el az ügyvezetést a cégében). Úgy gondolom, hogy azon ügyvezetőket, akik nem tagjai a cégnek, és nulla díjazást kapnak megbízásukra, nincs más foglalkoztatott a cégben, itt a cég tulajdonosa (leánya), és nem kell róluk 08-as bevallásban sem szerepeltetni adatot), ott a létszám nulla. De ahol az ügyvezető tag is (de van más főállása, nem vesz ki kivétet, társas vállalkozónak minősül, ő vesz részt a bevételszerző tevékenységben), és van róla havi 08-as bevallásban "M" lap is: az ő esetükben 1 fő a létszám?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a számviteli törvényben nem került rögzítésre a létszám fogalmára vonatkozóan értelmező rendelkezés. Ezért a statisztika által használt létszámfogalmat, -értelmezést kell figyelembe venni.A KSH által kiadott "útmutató a munkaügyi statisztikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 14.
1
2
3
8