Részvények kivezetése

Kérdés: "A" kft. tulajdonában lévő 10 millió Ft névértékű részvényeket "B" kft. 1 millió forintért megvásárolta 2010-ben. A "B" kft. értékpapírszámláján jóváírásra került a 10 millió forint, amelyet a "B" kft. a befektetett eszközök között 1 millió forint értéken tart nyilván. A "B" kft. ügyvezetője úgy értékeli, hogy a részvények kapcsán eddig sem volt a kft.-nek bevétele, ezután sem lesz, emiatt ki szeretné vezetni. Megteheti-e? A kivezetéshez kell-e tulajdonosi hozzájárulás? A részvényeket kibocsátó zrt. mutatói 2013-ban a beszámoló adatai alapján: kötelezettség/saját tőke = 1,22; összes eszköz/saját tőke = 2,26; kötelezettség/eszköz: 0,54.
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy az ügyvezetőnek a részvények kivezetésére vonatkozó szándéka nem teljesíthető, a kérdésben leírtak figyelembevételével.A részvények könyv szerinti értéke kivezethető, ha a "B" társaság a 10 millió forint névértékű részvényeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszából: […] ...alapján a kivezetett (részben kivezetett) részesedés bekerülési értékét meghaladóan a kivezetés következtében az adóévben elszámolt bevétel összege csökkenti az adózás előtti eredményt.A zrt. tulajdonosainál az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Felvásárolt zrt. fel nem lelhető tulajdonosai

Kérdés: Néhány éve társaságunk megvásárolta egy zrt. részvényeit. A zrt. egy korábbi ÁFÉSZ-ből alakult, sok kis tulajdonossal. Társaságunk a nagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosoktól felvásárolta részvényeiket. Néhányan elutasították ajánlatunkat, ők továbbra is a zrt. tulajdonosai. Néhány részvénykönyvbe bejegyzett tulajdonost nem tudtunk utolérni. Mit lehet tenni ezeknek a tulajdonosoknak a tulajdonrészével? Milyen jogi és azt követő számviteli feladataink lehetnek a rendezés során?
Részlet a válaszából: […] ...névértékének csökkentésével az alaptőke leszállítását stb. Természetesen mindezeket az alapszabály vonatkozó rendelkezései figyelembevételével.Ha a fenti vagy hasonló esetekben jogszerű döntés született, felhívásban kell tájékoztatni a részvényeseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Közbenső mérleg tőkeleszállításhoz?

Kérdés: A zrt. 2011. 08. 01-jével közbenső mérleget készített a tulajdonos tőkeleszállítási döntéséhez. A tőkeleszállítás tőkekivonással történik, a tulajdonos részesedést fog kapni. A döntés októberben megszületett, a cégbírósági bejegyzés időpontja 2012. február vége. Kell-e újabb közbenső mérleget készíteni a cégbejegyzés napjával?
Részlet a válaszából: […] ...(ezt hangsúlyozni kell!).A zrt.-nél az így eladott részvény, üzletrész piaci értékét- ilyen jogcímen – a pénzügyi műveletek bevételei között kell kimutatni atulajdonossal szembeni követelésként, az eladott részvény, üzletrész könyvszerinti értékét –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 23.

Alaptőke leszállítása részvények bevonásával

Kérdés: A zrt. közgyűlése dönthet-e úgy, hogy a Gt. által korábban előírt 20 millió Ft-os alaptőkét 5 millió forintra úgy csökkenti le, hogy a 15 millió Ft névértékű részvényt a társaság névértéken visszavásárolja a magánszemély tulajdonosoktól, és 1 éven belül ezen részvények bevonásával a zrt. eredménytartalékát növelendően leszállítja az alaptőkéjét? Amennyiben a leírtak alkalmazhatók, átalakulás esetében a jogelőd vagyonából apportként bevitt, valamint az eredménytartalék terhére történő emelésben érintett alaptőkerészek ellenértéke adóköteles, mint a vállalkozásból kivont jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordításként (T 887- K 373),– a visszavásárolt saját részvények névértékét a jegyzett tőkecsökkenéseként, a rendkívüli bevételek között (T 411 – K 987)kell elszámolni, az alaptőke-leszállítás cégjegyzékbetörtént bejegyzése időpontjával. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményei figyelembevételével, a vállalkozó által meghatározott – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – fordulónapra kell az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés, vagyonértékelés, beolvadás

Kérdés: Az rt. alaptőkét emelt, új részvények zártkörű forgalomba hozatalával. A kibocsátott részvények ellenében egy kft. magánszemély tulajdonosai 6 millió forint névértékű üzletrészeiket bocsátották nem pénzbeli hozzájárulásként az rt. rendelkezésére, amelyeket az rt. – a kft. üzleti értékelése alapján – 100 millió forint értékben fogadott el, ennyi a tőkeemelés során kibocsátott részvények névértéke. (A kft. saját tőkéje 20 millió forint, az rt. saját tőkéje a tőkeemelés előtt 30 millió forint.) Az üzletrészek 100 millió forintot érő értékét könyvvizsgáló állapította meg. A kft.-nek az rt.-be való beolvasztását tervezik úgy, hogy az átalakuláskor élnek a vagyonértékelés lehetőségével, a kft. vagyonértékét – üzleti értékeléssel – az üzletrészek rt.-be apportként elfogadott értékével azonos összegben határozva meg. Ezek és az előbbiek figyelembevétele mellett a kft.-nek az rt.-be való beolvadásakor milyen adatok kerülnek az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlegének "különbözetek" oszlopába? Kell-e társasági adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...külső tőke bevonásával az rt.-nél a Gt. 245-252. §-aiban foglaltak figyelembevételével történhet. Itt utalni kell a Gt.-t módosító 2003. évi XLIX. törvény előírásaira is. Közgyűlési határozatban kell rögzíteni a nem pénzbeli hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor átadott – az adott esetben – telek számlázott értékét az egyéb bevételek között kell elszámolni, és követelésként kell kimutatni, majd a tőkeleszállítás miatti kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

Részvénycsere számviteli elszámolása

Kérdés: Meghirdetett részvénycsere (bemutatóra szóló helyett névre szóló részvényeket bocsátottak ki) során nem minden részvénytulajdonos jelentkezett a cserére. A ki nem cserélt részvények érvénytelenné váltak. Mi a számviteli eljárás az érvénytelenné vált részvények esetében?
Részlet a válaszából: […] ...részvénycsere számviteli elszámolása során a Gt. előírásainak figyelembevételével kell eljárni.Ha a bemutatóra szóló részvény helyett ugyanolyan névértékű, névre szóló részvényeket bocsátanak ki, az rt. könyvviteli elszámolásaiban ezt rögzíteni nem kell.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.