Borászati termék reprezentációs célra

Kérdés: 2023. 11. 16-tól mentes az adó alól a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2000. évi CLXIII. törvény (Btv.) 9. §-ának (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászatiüzem-engedélyestől palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, a Btv. 1. §-ának 3. pontja szerinti borászati termék reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása. Hogyan kell bizonyítani, hogy a vásárolt borok a fentieknek megfelelnek, ha bortermeléssel foglalkozótól vásárol egy cég palackozott magyar bort? A borok átadásához vásárolt dísztasakok is az üzleti ajándék részei, ezen összegre is vonatkozik az adómentesség? Az üzleti ajándékról milyen nyilvántartást kell vezetni?
Részlet a válaszából: […] ...bor felel meg a kérdésben is körülírt követelményeknek.Mivel a törvénymódosítás a minőségi borok termelői - bár nem mondják ki - árbevételének növekedését kívánja sajátos módszerrel elősegíteni, a borok átadásához vásárolt dísztasakok is csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Ajándékozások adókötelezettsége

Kérdés: Év végével a cégünk díjazni szokta a dolgozóit különböző kategóriákban. Pl. az év legjobb dolgozója, vezetője stb. Ehhez kapcsolódóan a díjazottak kapnak egy gravírozott emlékplakettet is. Van olyan plakett, ami 10 000 Ft-ba került, de van olyan is, ami 30 000 Ft-ba. Milyen járulék és adóteher terheli a céget ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában – pénzben és/vagy nem pénzben – mástól megszerzett vagyoni érték bevételnek minősül. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősülnek többek között különösen azok, amelyek jellemzően ajándékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...után a kifizetőnek 15 százalék személyi jövedelemadót, 17,5 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.A fentiek figyelembevétele mellett, nem látszik célszerűnek promóciós célra üzleti ajándékot adni a kereskedelmi partnereknek. (De nem kizárt!)Az Szja-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések III.

Kérdés: A Számviteli Levelek 412. számában a 8018. kérdésre adott válasz folytatása.
Részlet a válaszából: […] ...fizetett összegAz Szja-tv. szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében közreműködő tagja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...a végkielégítés;– a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj, illetve a helyébe lépett korhatár előtti eljárás igénybevételéhez;– a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés;– a betegszabadság díjazása;– a jóléti és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos költségtérítés, üzemanyag-megtakarítás címén fizetett összegek, jellemzően a nem önálló tevékenységből származó bevételek, függetlenül attól, hogy azok adókötelesek-e vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] A három helyen (a számviteli törvényben, a személyijövedelemadó-törvényben, a KSH munkaügyi statisztikában) történő szabályozás követelményeinek a számvitel – röviden – csak akkor tud megfelelni, ha az 55. számlacsoport számláinak kijelölésénél a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...csak egy alkalommal), továbbá– az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében, termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból, valamint– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Nevezési díjak, vásárlási utalványok

Kérdés: Kreatív alapanyagok kereskedelmével foglalkozó kft. tevékenységi köréhez kapcsolódóan kiállítást és versenyt hirdet. Ennek során a résztvevők nevezési díjat fizetnek, az (ideiglenesen) átadott tárgyakból a kiállítás során a legjobbak díjakban részesülnek, konkrétan (üzletben levásárolható) utalványokat kapnak. Kérem segítségüket a nevezési díjak, továbbá az utalványok számviteli elszámolásának, adóvonzatának meghatározásához!
Részlet a válaszából: […] ...résztvevők által fizetett nevezési díjat árbevételként nem lehet elszámolni, mert nem a kft. tevékenységének ellenértéke. Azt a résztvevők a kiállításon és a versenyen való részvétel érdekében (és az esetleges díj reményében) adják, azaz a kft.-nél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 14.

Termékminta térítés nélkül

Kérdés: A termékbemutatónak vannak-e törvényi előírásai? Közvetlenül nem értékesítjük az általunk előállított szappanokat, csak katalógus és web­­­­áruház útján. Ettől függetlenül tarthatunk termékbemutatót, ahol termékmintaként megismertetjük a vevőkkel a szappanokat? Ha térítés nélkül adjuk át a termékmintát, milyen adóvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...vagy csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelemnek,vagy ingyenes termék révén juttatott adóköteles bevételnek tekintendő. Ezesetben a térítés nélkül átadott termék piaci – áfát is magában foglaló – értékének1,19-szerese lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.
1
2