Osztalékként lakóingatlan kiadása

Kérdés:

Egy egyszemélyes kft. rendelkezik egy lakóingatlannal. Ezen ingatlant osztalékként szeretné a kft. a tulajdonosának kiadni. Ennek milyen adó- és illetékvonzata van a társaságnál és a magánszemélynél, áfa kapcsolódik-e hozzá, és milyen számviteli elszámolási feladatok merülnek fel?

Részlet a válaszából: […] ...hogy a lakóingatlan osztalékként nem adható ki. A kifizethető osztalékról az Szt. 39. §-a (3) bekezdésének előírásai figyelembevételével lehet dönteni. Fontos szabály, amit a kérdésben leírtak esetében alkalmazni kell – a (2a) bekezdés tartalmazza –: "Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Növénytermesztő, állattenyésztő egyéni vállalkozó átalakulása

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységet végző, általános szabályok szerinti áfabesorolású egyéni vállalkozó kft.-vé kíván átalakulni. Tevékenységét tekintve növénytermesztést és állattenyésztést is folytat. A kft.-be csak a növénytermesztési tevékenységet szeretné bevinni az átalakulás során. Az eszközeinek (ingatlanok és növendék-állat-készlet) az állattenyésztéshez kapcsolódó részét nem kívánja bevinni a kft.-be, az állattenyésztési tevékenységét őstermelőként kívánja folytatni.
Kérdéseim:
- Megtehető-e, hogy csak a növénytermesztési tevékenységet és az ahhoz kapcsolódó eszközöket (tárgyi eszközök, készletek) visszük be az átalakulás során létrejövő társaságba?
- A nem bevitt tárgyi eszközök (nem kis értékűek és 3 évnél korábban beszerzettek) és készleten lévő állatállomány után keletkezik-e szja- és áfafizetési kötelezettség, figyelembe véve, hogy a kimaradó tevékenységét őstermelőként tovább kívánja folytatni?
- Az őstermelői tevékenység megkezdése tekintetében milyen időpont a kívánatos? Az átalakulást követő nap, vagy lehet azt megelőző is?
- Milyen adózási következménnyel jár, ha az őstermelés nem jön létre az egyéni vállalkozás átalakulását követő napon?
Részlet a válaszából: […] ...§ (4) bekezdése szerint az egyéni vállalkozói tevékenység egyéni cég alapítása miatt történő megszűnése esetén a vállalkozói bevételek és költségek megszűnéssel összefüggő elszámolására irányadó rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Házipénztár pénzkészletéből tőkeemelés

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben leírt megoldás bonyolult, és ezért rossz megoldás. Jó megoldás az, ha a vonatkozó jogszabályok előírásainak a figyelembevételével járnak el.A kérdésben leírt módon a házipénztárban tárolt, több mint 5 millió forintot – feltételezhetően – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

200 ezer forint alatti eszközök egyéni vállalkozó átalakulásakor

Kérdés: Szja alá tartozó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakulna. A jogutódlással történő megszűnés esetén a tárgyi eszközökkel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel. Az Szja-tv. 10. sz. melléklet II. pontja szerint a 200 E Ft-ot meg nem haladó értékű eszközt bevételként kell szerepeltetni az egyéni vállalkozó megszűnésekor. Milyen értékben lesz bevétel, hiszen a nyilvántartási értéke 0 Ft? Bekerülési értéken, vagy piaci értéken? A 200 E Ft alatti értéken pontosan mit kell érteni megszűnéskor? Van olyan, még nettó értéken lévő eszköz, aminek a beszerzési ára 200 E Ft alatti volt, de nem számoltak el utána egyösszegű értékcsökkenést. Ezeket az eszközöket figyelembe kell venni olyan értéken, amennyi értékcsökkenést elszámoltak?
Részlet a válaszából: […] ...forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszköz esetében az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékét kell vállalkozói bevételnek tekinteni. Az Szja-tv. 10. számú melléklet II./1. pontja szerint ugyanis a 200 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.

Könyvvizsgálat egyéni vállalkozó kft.-vé történő átalakulásakor

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2021-ben átalakul egyszemélyes kft.-vé. Az egyéni vállalkozó bevétele az átalakulásig (2021. 08. 31.) meghaladta a 300 millió forintot. Az átalakulástól számítva a kft. tervezett bevétele 200 millió forint 2021. december 31-ig. Van-e/lesz-e könyvvizsgálati kötelezettsége a kft.-nek a 2021. és 2022. évre vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...rögzített két feltétel együttesen teljesül. Az egyik feltétel, hogy két üzleti év átlagában az éves szintre átszámított nettó árbevétel nem haladja meg a 300 millió forintot.Egyéni vállalkozóból átalakulással létrejött kft. esetében véleményünk szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 28.

Üzletrészek visszavásárlása és elidegenítése II.

Kérdés: Az 8638. kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a kft. 4 tagja magánszemély, akik a társasági szerződés módosításával egy időben 2011-ben 3 tag kiválásáról határoztak, a 3 tag (3×600.000 forintos) sajáttőke-részét a kft. saját üzletvásárlása címén, összesen 36 millió forintért vásárolta vissza. A társasági szerződés módosításával összhangban 10 éven belül a kft. jelenlegi tagja térítésmentesen átveszi vagy megvásárolja azt. A kft. egyszemélyes taggá válik. A jelenlegi tag 100%-ban tulajdonos lesz, a 3×600 ezer forint jegyzett tőkét térítésmentesen átveszi, vagy megvásárolja azt. Keletkezik-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek, ha ingyenesen veszi át, vagy ha valamekkora összegért megvásárolja az üzletrészeket? Ha igen, mekkora összeg után adózik?
Részlet a válaszából: […] ...térítés nélkül adja át a kft. (T 87591 – K373), akkor a magánszemély az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján adóköteles bevételhez jut az üzletrészek szokásos piaci értéke összegében (az adott esetben legalább 36 millió forint összegben). A (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...készleteknek a kft. alapító okiratában meghatározott értéke az Szja-tv. 49/A. § (4) bekezdés a) pontja alapján vállalkozói bevételnek minősül.Továbbra sem kell megszűntnek tekinteni az egyéni vállalkozói jogállást a korábban érvényesített kedvezmények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Tulajdonosváltozás (kiva)

Kérdés: Egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy döntött, hogy a kivaadózást választja, mivel megfelelt a feltételeknek. Majd 1 hónap múlva a tulajdonos értékesítette üzletrészét két magánszemélynek. Az új tulajdonosokat tekintve kapcsolt vállalkozásuk van. A kft. folytathatja a kivaadózás módját, vagy jelen esetben újból vizsgálni kell az új tulajdonosok kapcsolt vállalkozásokkal együttes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosváltozás nem jelenti a kataalanyiság megszűnését, továbbá a Katv. 19. § (5) bekezdése szerinti értékeket (létszám, bevétel) a vállalkozás szintjén kell vizsgálni, nem kell a kapcsolt vállalkozások adatait figyelembe venni. Ezt megerősíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés: Az egyszemélyes rt. átalakul egyszemélyes kft.-vé. A jegyzett tőkéje 100 M Ft. Az átalakulás során él a piaci értékre való felértékelés lehetőségével. Az ingatlanok nettó értéke 200 M Ft, a piaci értéke 1000 M Ft. A számviteliérték-csökkenés és a társaságiadóérték-csökkenés elszámolása megegyezik. Ha az átalakulás kedvezményezett, akkor – véleményünk szerint – nem keletkezik sem a jogelőd zrt.-nél, sem a jogutód kft.-nél a 800 egység után társaságiadó-fizetési kötelezettség, sem az átalakulás időpontjában, sem a későbbiekben a jogutódnál, amennyiben a Tao-tv. 16. §-a (9)--(10) bekezdésében foglaltaknak eleget tesz. Jól gondoljuk? Ha az alapító okiratban szerepel a nyilvántartásikötelezettség-vállalás, és ennek a vállalásnak eleget is tesz, ezen választását bejelenti a jogelőd bevallásában, pénzeszközt nem von ki, akkor – véleményünk szerint – ezen átalakulás megfelel a kedvezményezett átalakulásnak. Van még más feltétel is? A Tao-tv. 16. §-ának (10) bekezdése szerint a jogelődnek be kell jelentenie az adóbevallásában a választását. Ezt pontosan hogyan kell jelezni? A jogelőd végleges vagyonmérlegének utolsó oszlopában megjelölt érték (piaci árra felértékelt) lesz a jogutódnál a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, ez fog amortizálódni? A társaság továbbra is 2% amortizációt kíván alkalmazni mind a számvitelben, mind az adózásban. Jól gondoljuk, hogy az adótörvény szerinti amortizációs alapra is választható az, ami az Szt. szerintinél kötelezően a piaci érték lesz? Az amortizációs időszak 50 év lesz a Tao-tv. szerint is? Abban az esetben, ha az átalakulás során a 100 M Ft-os jegyzett tőkét leszállítják 3 M Ft-ra, akkor a tulajdonosnak járó 97 M Ft jegyzett tőke kifizetésének kötelezettsége akadályát képezi-e a kedvezményezett átalakulásnak? Ha az átalakulás után valósul meg a tőkeleszállítás, akkor az már biztosan nincs visszamenőleg hatással a kedvezményezett átalakulásra?
Részlet a válaszából: […] ...kedvezményezett átalakuláskor a jegyzett tőke leszállításáról döntsön. Ezen döntés azonban az Szt. és a Ptk. előírásainak a figyelembevétele mellett azt jelenti, hogy a jegyzett tőke csökkenésével arányosan (a kérdés alapján 97%-kal) csökkenteni kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Egyéni vállalkozó kft. alapítása

Kérdés: A 2009. évi CXV. törvény 19/C. és 19/D. §-a alapján az egyéni vállalkozó tevékenysége folytatására egyszemélyes kft.-t alapíthat. A törvény ismerteti az egyéni vállalkozóra vonatkozó egyes szabályokat, de nem teljeskörűen. Ami nincs ebben a törvényben, ott az átalakulás szabályai az érvényesek? (Mik a teendőim, mennyi időn belül kell benyújtani a vagyonmérleget, az adóbevallásokat stb.?)
Részlet a válaszából: […] ...vagyoni hozzájárulásként,– és pénzeszközöket pénzbeli vagyoni hozzájárulásként visz be.Ezen eszközök piaci értéke figyelembevételével nyitómérleget kell készítenie (nem vagyonmérleget), amelyben az összes eszköz értéke megegyezik a Cégbíróságon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.
1
2
3
4