127 cikk rendezése:
1. cikk / 127 Árfolyamnyereségből származó jövedelem szociális hozzájárulási adója
Kérdés: Munkaviszonyban álló nyugdíjas magánszemély munkaviszonyból származó éves jövedelme 1,5 millió forint, ezenfelül kifizetésre került részére 4,5 millió forint osztalék. A munkabérből és az osztalékból a személyi jövedelemadó levonásra került. Az osztalékból szociálishozzájárulásiadó-levonás nem volt, mivel úgy nyilatkozott, hogy jövedelme várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ezenkívül szövetkezetben lévő részjegyét magánszemélynek kívánja értékesíteni. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme (eladási ár-névérték) 20 millió forint. Az árfolyamnyereségből származó jövedelme után a magánszemélynek a negyedévet követő hó 12. napjáig kell megfizetni a személyi jövedelemadót? Fenti jövedelmek alapján keletkezik-e a magánszemélynek szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
2. cikk / 127 Prémium Magyar Állampapír eladása magánszemélynek
Kérdés:
Magánszemély tulajdonában lévő Prémium Magyar Állampapírt (kibocsátás dátuma: 2022 és 2023) adna el másik magánszemélynek a tulajdonos úgy, hogy átvezettetné a vevő számlájára. Ez a névértékből és a felhalmozott kamatból tevődne össze, mely összeget a vevő átutalással kifizetné a magánszemélynek. A kérdés az, hogy ezt az ügyletet kell-e szerepeltetni az szja-bevallásban, és ha igen, mi lesz az adózás alapja?
3. cikk / 127 Magánszemélynek bérleti díj euróban
Kérdés: A bérleti szerződés alapján a bérleti díjat a magánszemély euróban kéri. Az Szja-tv. 6. § (4) bekezdésének a) pontja alapján a teljesítést megelőző hónap 15-én érvényes MNB-árfolyamot alapul véve számolom ki a bérleti díjat és a személyi jövedelemadót, aminek a nettó összege a 471. főkönyvi számlán van. A nettó bérleti díjat az eurószámláról utaljuk. Ennek a könyvelése átlagárfolyamon történik, amelyet a 471. főkönyvre könyvelünk. A két összeg között biztosan lesz árfolyam-különbözet (a 471. főkönyv egyenlege). Ennek a különbözetnek mi lesz a sorsa?
4. cikk / 127 Földgázszámla és korrekciója áfájának árfolyama
Kérdés:
A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.
5. cikk / 127 Eurós könyvvezetés, forintszámlák
Kérdés: 2023. január 1-jétől eurós könyvvezetésre tértünk át. Szeretnék segítséget kérni a forintban felmerült számlák költségként való elszámolásához tartozó árfolyam meghatározásában, amikor nem egy konkrét teljesítési időpont/árfolyam van. Pl. folyamatos teljesítésű ügyletek, vagy időszak előtt számlázott szolgáltatások. Ezeket a forintszámlákat árfolyamok tekintetében ugyanúgy kell kezelni, mint korábban az euróban felmerült költségeket?
6. cikk / 127 De minimis támogatás igénylése
Kérdés: A de minimis támogatások törvényes igénybevételéhez, a három pénzügyi évre vonatkozó korlát helyes számításához kérem szakmai értelmezésüket. A Bizottság vonatkozó 1407/2013 EU rendeletének 3. cikk (2) bekezdése értelmében: "Bármely három pénzügyi év időszakában... a támogatás összege nem haladhatja meg a 200.000 EUR-t." Hogyan kell eljárni az adórendszeren belüli (közvetett) és az adórendszeren kívüli (közvetlen) támogatások összegének figyelembevétele vonatkozásában általánosságban? Illetve hogy konkretizáljuk is a kérdést az alábbi esetekben:
a) 2022. március 25-én (támogatói okirat kelte) odaítélt adórendszeren kívüli támogatás,
b) a 2021-es évről 2022. 05. 31-ig beadott taobevallásban érvényesíteni kívánt adórendszeren belüli támogatás igénybe vehető mértékének helyes meghatározása során.
Mely évek tartoznak a rendelet által hivatkozott három pénzügyi évet felölelő figyelési időszakba?
a) Az első esetben a támogatói okirat keltét magában foglaló időszakon kívül még a 2021. és a 2020. évek tartoznak a figyelési időszakba? Tehát a figyelési időszak 2020. 01. 01. – 2022. 03. 25-ig tart? Vagy 2019. 03. 26. – 2022. 03. 25-ig? Továbbá ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy ha a megkapott támogatást részletekben folyósítják, akkor értelemszerűen azt a rendelet értelmében az odaítélés napjára vonatkozóan kell diszkontálni. Ez azt jelenti, hogy az odaítélés napjára vonatkozó évben kell beleszámítani a keretbe akkor is, ha évek között áthúzódik annak kifizetése?
b) A második esetben a bevallás kitöltésekor hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi még az igénybe vehető de minimis keretem? Tehát a figyelési időszak (amely alatt kapott de minimis keretet csökkentő támogatási összegeket figyelembe kell venni), mivel a 2021. évről a bevallást 2022. 05. 31-ig kell beadni, és tegyük fel, ezen a napon kerül beadásra, 2020. 01. 01. – 2022. 05. 31-ig tart? Vagy a figyelési időszak 2019. 06. 01-től 2022. 05. 31-ig tart?
a) 2022. március 25-én (támogatói okirat kelte) odaítélt adórendszeren kívüli támogatás,
b) a 2021-es évről 2022. 05. 31-ig beadott taobevallásban érvényesíteni kívánt adórendszeren belüli támogatás igénybe vehető mértékének helyes meghatározása során.
Mely évek tartoznak a rendelet által hivatkozott három pénzügyi évet felölelő figyelési időszakba?
a) Az első esetben a támogatói okirat keltét magában foglaló időszakon kívül még a 2021. és a 2020. évek tartoznak a figyelési időszakba? Tehát a figyelési időszak 2020. 01. 01. – 2022. 03. 25-ig tart? Vagy 2019. 03. 26. – 2022. 03. 25-ig? Továbbá ehhez kapcsolódóan kérdésként merül fel, hogy ha a megkapott támogatást részletekben folyósítják, akkor értelemszerűen azt a rendelet értelmében az odaítélés napjára vonatkozóan kell diszkontálni. Ez azt jelenti, hogy az odaítélés napjára vonatkozó évben kell beleszámítani a keretbe akkor is, ha évek között áthúzódik annak kifizetése?
b) A második esetben a bevallás kitöltésekor hogyan tudom meghatározni, hogy mennyi még az igénybe vehető de minimis keretem? Tehát a figyelési időszak (amely alatt kapott de minimis keretet csökkentő támogatási összegeket figyelembe kell venni), mivel a 2021. évről a bevallást 2022. 05. 31-ig kell beadni, és tegyük fel, ezen a napon kerül beadásra, 2020. 01. 01. – 2022. 05. 31-ig tart? Vagy a figyelési időszak 2019. 06. 01-től 2022. 05. 31-ig tart?
7. cikk / 127 Árfolyamnyereség elhatárolása
Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
8. cikk / 127 Készletszámlák árfolyama, áfája és számviteli kezelése
Kérdés: Társaságunk élelmiszeripari termékek előállításával foglalkozik, a termékek gyártása belföldi üzemben történik. Az ehhez szükséges alapanyagokat a külföldi anyavállalattól szerzi be, amely devizás számlát állít ki. A számviteli politika alapján folyamatos készletnyilvántartást vezetnek. A könyvelési program nem integrált rendszer, a készlet nyilvántartása külön készletprogramban történik. Kérdésünk az árfolyam helyes kezelésére vonatkozik. A kapott számlán az alábbi dátumok és információk vannak: a számla kelte: 2022. 06. 17., a felrakodás dátuma az anyavállalatnál: 2022. 05. 23., amikor az áru elindul az EU-s tagországból. Az áru kb. 2 nap alatt érkezik be a magyarországi raktárba, a készletre vétel dátuma: 2022. 05. 25. A készletre vétel a beérkezés dátumához tartozó MNB-árfolyamon történik a szállítólevél alapján. A számla könyvelési programban való rögzítésekor a számla kelte szerinti MNB-árfolyamot használjuk, a 2. alapanyagok főkönyvi számlán és az áfabevallásban is ezen árfolyammal szerepel. Mely napi árfolyamot kellene használnunk, hogy megfelelő legyen számviteli szempontból és az Áfa-tv. szempontjából is? A számla könyvelésekor két árfolyamot kellene használni: egyet a számviteli teljesítéshez, ami megegyezik a készletprogramban használttal, és külön az áfához is meg kellene adnunk az árfolyamot, amely a számla kelte szerinti vagy a teljesítést követő hó 15-ei árfolyam lenne? Tudomásunk szerint áfa szempontjából a Közösségen belül termékbeszerzés esetében alkalmazandó árfolyam az adófizetési kötelezettség megállapításának időpontjában érvényes árfolyam. Az Áfa-tv. 63. §-a (1) bekezdésében foglaltak értelmében a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani.
9. cikk / 127 Kettős állampolgár befektetéseinek adózása
Kérdés: Kettős állampolgár vagyok, állandó életterem az Egyesült Királyság. Magyarországon egy eurós és egy forintos betéti számlám van. A bankomtól kaptam egy levelet, amelyben arra szólítanak fel, hogy "... tekintse át az adott országban benyújtott adóbevallásait ezen jövedelmeivel, illetve pénzügyi vagyonával kapcsolatosan!". Mindezt a CRS-egyezmény alapozná meg, mert a számláim adatait kötik a brit adóhatósággal. Hazai számláimon tranzakciókat nem végzek, csak betéti számlám van, maximum az azon képződő elhanyagolható kamat lehetne az éves profitom, de az sincs jóváírva. Ugyanakkor korábban – az itthon adózott jövedelmemből – átutaltam a kinti számlámra 9000 eurót, amivel ott a digitális pénzpiacon befektettem, kereskedtem. Most vissza fogom utalni ezt a tőkét. A brit tevékenység hozamát az Egyesült Királyságban leadóztam. Önök szerint van-e mit jelentenem a brit hatóság felé, illetve a visszautalt tőke e szempontból hogyan veszi sorsát?
10. cikk / 127 Közösségi szolgáltatás áfájának árfolyama
Kérdés: Egyéni vállalkozó által EU-tagállamból igénybe vett szolgáltatás és fizetendő fordított áfa pénztárkönyvben történő könyvelésével kapcsolatban kérem válaszukat. A vállalkozó havi rendszerességgel EU-tagállamból vesz igénybe szolgáltatást, melyet bankkártyával fizet ki, és a lakossági bankszámlája kerül terhelésre a kifizetett összeggel. A számla euróban kerül kiállításra. Az egyéni vállalkozó alanyi adómentes áfaadóalany, ezért vállalkozói bankszámla nyitására nem kötelezett. A kiadás forintra történő átszámításához a vállalkozó a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát választotta, és erről a NAV felé bejelentést tett. Helyes-e az alábbi könyvelés?
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
1. A kiadás forintra történő átszámításához a számlán lévő teljesítési időpontban érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot alkalmazza, és a pénztárkönyvben költségnek minősülő kiadásként könyveli.
2. A kiadást a pénzforgalmi teljesítés napjával (azaz a lakossági számla megterhelésekor) kell könyvelni.
3. Az árfolyam-különbözet vállalkozási bevételként/ráfordításként történő elszámolására az Szja-tv. nem tartalmaz szabályt, ezért az 1. pont szerint számított összeg és a lakossági számlán terhelt összeg közötti különbözetet nem könyveli, vagy ha mégis, akkor költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
4. Az MNB hivatalos devizaárfolyamán számított adóalapra megállapítja a 27%-os felszámított fordított áfát, és a pénztárkönyvben a bevételek között fizetendő áfaként könyveli.
5. A 4. pont szerinti összeggel azonosan megállapítja az előzetesen felszámított, le nem vonható áfát, és a pénztárkönyvben a költségek között el nem számolható kiadásként könyveli. (A 4. és 5. pont szerinti tételek pénzforgalmi egyenlege nulla.)
6. A tárgyhónapot követően elkészített havi áfabevallás alapján megállapított és átutalt áfát költségként nem érvényesíthető kiadásként számolja el.
