Jelentős összegű hiba a mérlegben, az eredménykimutatásban

Kérdés: Társaságunknál 2020. december végén vált ismertté a jelentős összegű (a mérlegfőösszeg 2%-át jóval meghaladó), a 2019. üzleti évet érintő árbevétel (elszámolási időszak 2019. 01. 01. – 2019. 12. 31.). Elkülönített vevői és értékesítés nettó árbevétele főkönyvi számlákon tartjuk nyilván a kiszámlázott összeget (egy db kimenő számla készült) a 2020. évi könyvelésben. Az áfafizetés időszaka 2020. február hónap, amely időszak áfabevallását önrevízióval korrigáltuk. 2020. évben háromoszlopos egyszerűsített éves beszámolót készítünk. A gazdasági esemény az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének és eredménykimutatásának mely sorait fogja érinteni a lezárt üzleti évre vonatkozó módosítások oszlopában? Az iparűzésiadó-bevallást és a társaságiadó-bevallást önrevízióval kell korrigálni a 2019. évre, vagy a 2020. évi bevallásba kell korrekcióként beállítani?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan az ténylegesen kimutatásra került.Természetesen önellenőrzés keretében módosítani kell az iparűzési adó 2019. évi bevallását is, a társasági adó 2019. évi bevallását is. Az önellenőrzés miatti pótlékot és késedelmi kamatot az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...a 15 forintot meghaladja, a meghaladó rész után= a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok levonása és bevallása: T 4798 – K 462, 463-1;= a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó: T 5611 – K 463-8;= a munkába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés:

Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?

Részlet a válaszából: […] ...meghatározott – összegen felüli részt önálló tevékenységből származó bevételként kezelni (a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallás útmutatója is lényegében ezt az álláspontot képviseli). Olvasói észrevétel(megjelent a Számviteli Levelek 395....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Állami támogatásnak minősülő Tao-kedvezmény

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre: Közúti áruszállítás. 2013-ban tartályautót vásároltunk veszélyes anyag szállítására 19 500 E Ft értékben, valamint egy 17 személy szállítására alkalmas autóbuszt (7615 E Ft) személyszállításra. A társasági­adó-bevallásban adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet-e venni mindkét tárgyi eszközre a kkv-t megillető kedvezményt de minimis támogatásként? 2008-ban és 2009-ben már igénybe vettük ezt az adóalap-kedvezményt tehergépkocsi vásárlására. Akkor jogosan tettük?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján történő adózás előtti eredménycsökkentés a közösségi előírások szerint állami támogatásnak minősül, a szabály alkalmazásához a Tao-tv. előírása mellett figyelemmel kell lenni annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Utólag adott engedmény?

Kérdés: A beszállító partnerünkkel kötött szerződés szerint a szállító a megrendelő részére utólagosan adott engedményt biztosít, havonta az egyeztetett nettó kiszállított és kiszámlázott áru alapján. Az utólagosan adott engedmény mértéke a mindenkori havi nettó forgalom 22%-a. A számviteli törvény a vásárolt készlethez utólag adott-kapott engedményt az egyéb bevétel, egyéb ráfordítás kategóriában nevesíti. Elszámolása a pénzügyi teljesítéssel egyidejűleg történik. Az így nyújtott engedmény nem kapcsolható konkrét áruszállításhoz, illetve számlához, így az Áfa-tv. hatályán kívül esik. Elszámolás: a szállító a tárgyhót követő 3. napon a megrendelő felé faxon és levélben elszámolólevelet küld, amely tartalmazza a megállapított utólagos adott/kapott engedmény összegét, küldi az adott időszak beszerzésére vonatkozó forgalmi adatokat és a kibocsátott számlák listáját. Az elfogadott elszámolólevél egy példányát, egyeztetés után, a megrendelő aláírásával ellátva visszaküldi a szállítónak. Az elfogadott elszámolólevél a könyvelés, a pénzügyi nyilvántartás bizonylata is.
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy csökkentse. A helyesbítő számlával mind a fizetendő áfát, mind az előzetesen felszámított áfát módosítani kell az áfabevallásban is. (Természetesen a módosításnak kihatása van a helyi iparűzési adó összegére is!)(Megjegyezzük, 2010. 01. 01-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Eladásiár-különbözet

Kérdés: Társaságunk rendszeresen árut szerez be külföldi, EU-illetőségű kapcsolt vállalkozásaitól. Az áruszállításokkal összhangban, az eladó vállalkozások év közben folyamatosan számlázzák az általuk teljesített ügyleteket, amelyeket vállalatunk az eladott áruk beszerzési értékeként könyvel. A társaság folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartással nem rendelkezik, az év végi készlet megállapítása leltározással történik. A kapcsolt vállalkozások az általuk leszállított árukat a saját beszerzési áraikon adják tovább. Megállapodás, illetve a transzferár-dokumentációban meghatározott nyereséghányad alapján év végén számlázzák az általuk év közben teljesített érték 16 százalékát, mint eladásiár-különbözetet. Hogyan kell ezt könyvelni? Áfa szempontjából termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás? Az áfában melyik időszakot érinti? Figyelembe vehető-e az iparűzési adónál? Figyelembe kell-e venni az év végi árukészlet értékének meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzések áfafizetési kötelezettségekeletkezésének időpontjához kell rendelni. Így az évközi beszerzésekhezkapcsolódó áfabevallásokat kell – önellenőrzés keretében – visszamenőlegesenmódosítani a hozzájuk kapcsolódó eladásiár-különbözetre jutó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Szolgáltatásnyújtás teljesítési időpontja

Kérdés: A társaság tevékenységének szinte teljes egésze olyan szolgáltatásnyújtásból áll, amelynek számlázására a 2008. évtől hatályos Áfa-tv. 58. §-ában megfogalmazott határozott idejű elszámolásokra vonatkozó előírások érvényesek. Adott vállalkozás esetében a számlázásnak ez a módja többfajta szolgáltatásnyújtást és havi több ezer számlát érint. Példán levezetve, ha a 2008 decemberében teljesített szolgáltatásokat – szerződés szerint – január 2-án, január 15-ei fizetési határidővel számlázza ki a vállalkozás, akkor áfa szempontjából a teljesítés időpontja megegyezik a fizetési határidővel. A számlából, illetve az elszámolásból egyértelműen kitűnik az, hogy a tényleges szolgáltatásnyújtás decemberben történt, tehát egyértelmű, hogy a szolgáltatásból származó árbevétel a 2008. évet illeti. Szabályos-e, ha a mérleget a számviteli teljesítés alapján készült kivonat alapján állítja össze a társaság? Ebben az esetben vevőkövetelésként szerepelnek olyan tételek is, melyek számlán feltüntetett teljesítési időpontja tárgyévet követő (csak áfa szempontjából), és az áfafizetési kötelezettség sem egyezik meg a bevallással. Az áfabevallással való egyeztetésre készítünk egy "másik kivonatot".
Részlet a válaszából: […] ...a két félnél egyeznie kell.)A vállalkozásnak egy főkönyvi kivonata lehet, mely főkönyvikivonatnak mind a mérleget, mind az áfabevallást alá kell támasztania, azokkalmeg kell egyeznie.Az egyezőség úgy oldható meg, hogy a vállalkozás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...nem tiltja a törvény) a kapott támogatástadózás előtti eredmény csökkentéseként. A támogatás de minimis részéről a társaságiadó-bevallásbanadatot kell szolgáltatni annak érdekében, hogy egy vállalkozás 3 egymást követőadóévben összesen ne vehessen igénybe 200...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.

Áruszállítás Ukrajnából Magyarországra

Kérdés: Vállalkozásunk megrendelésre Magyarországon bejegyzett partnereknek Ukrajnából árut szállít Magyarországra. A számlát euróban állítjuk ki. Kell-e áfát felszámítani a külföldi, illetve a belföldi útszakaszra? Az áfabevallásban mely sorokban kell szerepeltetni az ügyletet?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint, a teljesítésidőpontjában érvényes MNB árfolyamon kell számítani. Adóköteles szolgáltatásnyújtás esetében az adóbevallás 8.sorában kell az ügylet belföldi részét szerepeltetni. Ha pedig az ügylet azÁfa-tv. 11/A. §-a szerint ítélendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. augusztus 10.

Követelésekhez kapcsolódó változások

Kérdés: 2004. május 1-jétől kiegészült az Áfa-tv. 16. §-a – többek között – azzal, ha a szolgáltatás ellenértékét a hatóság (bíróság) határozattal állapítja meg, a teljesítés időpontja a határozat jogerőre emelkedésének napja. Hogyan érinti ez a peresített követelés elszámolására vonatkozó előírásokat? Várható-e egyéb változás a követelésekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...határozata alapján történik az egyéb bevétel elszámolása, akkor azáltalános követelmény (a pénzügyi rendezéshez, az adóbevallásba történőbeállításhoz kötött elszámolás) nem teljesülhet. Így az egyéb bevételekrevonatkozó előírásokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.
1
2