Külföldi céget terhel-e illeték?

Kérdés: Egy külföldi cég (amely semmilyen illetőséggel és adószámmal nem rendelkezik Magyarországon) megvásárolja egy olyan magyarországi székhelyű kft. részesedését, amely jelentős ingatlantulajdonnal rendelkezik (az ingatlan is Magyarországon található). Ebben az esetben a külföldi céget terheli illetékbevallási és -fizetési kötelezettség Magyarországon? A választ hogyan befolyásolja, ha a fent említett két cég kapcsolt vállalkozásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] Az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja és 18. §-a (4) bekezdése értelmében a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban [Itv. 102. § (1) bek. o) pont] fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Holtig tartó eltartás ingatlan ellenében

Kérdés: Magánszemély a közhasznú nonprofit kft.-vel eltartási szerződést kötött. A tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogát a kft.-re ruházta át, és megállapodott a kft.-vel, hogy élete végéig természetben ellátják. A tartás értékét a kft. által megjelölt havi térítési díj mértékében határozták meg. A tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba tartás jogcímén bejegyezték. A holtig tartó eltartási jog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztek be. Hogyan és milyen értéken kell a kft.-nél könyvelni a gazdasági eseményeket? A magánszemélyt terheli-e és mikor bevallási és adófizetési kötelezettség az ingatlan elidegenítéséhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nem terheli adófizetési kötelezettség a magánszemélyt az ingatlan átruházásából származó jövedelme után, ha azt a jövedelme bevallására nyitva álló határidőt megelőzően saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

GYED, GYET lakáscélú hitel adókedvezménye

Kérdés: Az Szja-tv. értelmében a lakáscélú hiteltörlesztésre befizetett összeg kedvezménye esetén, amennyiben a kedvezményt igénybe venni kívánó adózó házastársa, élettársa az adóévben 6 hónapot meghaladó időtartamban gyermekgondozási segélyre volt jogosult, valamint az adózónak a kedvezményre jogosító lakáscélú hitelszerződésben adóstársaként szerepel, továbbá a hitel felhasználásával megszerzett önálló lakóingatlanban egyben a tulajdonostársa is, akkor az adókedvezményre jogosító jövedelemhatár az adózó esetében 4 millió 400 ezer forint. Kérdésem: abban az esetben is a 4 millió 400 ezer forintos határ az irányadó, ha az adózó házastársa nem gyermekgondozási segélyre volt jogosult, hanem gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesült? A gyermeknevelési támogatás összege a GYES-sel egyező, azt a harmadik gyermek hároméves kora után lehet igényelni a főállású anyáknak. Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYED-en volt az adott adóévben? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az adózó házastársa 5 hónapig GYES-en, 7 hónapig GYET-en volt az adott adóévben? Tehát, a GYES-sel egy tekintet alá esik-e a GYED és a GYET?
Részlet a válaszából: […] ...és az azt követő négy adóévben lehet érvényesíteni. Tehát a kedvezményrejogosultak általános esetben utoljára a 2010. évi bevallásukban csökkenthetikezen a címen az adójukat. Ez alól azonban kivételt képeznek az Szja-tv. 38. §-a(7) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.