Árukészlet átadása nyilvántartás hiányában

Kérdés: Sportáruházi nagykereskedelemmel foglalkozó kft., amely nem vezet év közben folyamatos mennyiségi és értékbeni készletnyilvántartást, októberben egy közhasznú szervezetnek adományoz 5 millió forint értékű árukészletet, amit már több mint 5 éve szerzett be, és nem tudott – előreláthatólag nem is tudna – értékesíteni. A közhasznú szervezet kiállította az igazolást az adományról. Jól tudjuk-e, hogy ez esetben nincs áfafizetési kötelezettség a kft.-nél, és a társasági adó alapja csökkenthető az igazoláson szereplő adomány 20%-ának megfelelő összeggel? Szükséges-e könyvelni az adományozást? Ha igen, mi a megfelelő kontírozása?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy– minden gazdasági műveletről, eseményről bizonylatot kell kiállítani, és– a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásban rögzíteni kell.A kérdés kapcsán valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Tönkrement áru bizonylatolása

Kérdés: A 2011 óta nem működő bt. végelszámolással szeretne megszűnni. Faáru-kereskedéssel foglalkoztak. Leázás, csőrepedés miatt az áru tönkrement, nem értékesíthető. A bt. tagjai külföldre mentek, a nagymama lett az ügyvezető, aki után fizették az egészségügyi szolgáltatási járulékot. A készletekről nincs fellelhető leltár. Jól működő cég volt, eredménytartalékkal rendelkezik. Mit lehetne kezdeni a készlettel?
Részlet a válaszából: […] A fellelhető készletről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben hitelt érdemlő módon rögzíteni kell az áruk tönkremenetelének okait, okozóit, továbbá azt, hogy megtettek-e mindent a kár okainak elhárítása érdekében.Indokolt rögzíteni a tönkrement áruk mennyiségét, könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Készletdifferenciák könyvelése

Kérdés: Készletdifferenciák könyvelése árrésmódosítás (csökkenés) könyvelési hiba miatt.
Részlet a válaszából: […] ...nem csökkentették, vagy csökkentették, de később visszaszállították, és a raktárba történő visszaszállítást ténylegesen nem bizonylatolták stb.Az adminisztrációs, elszámolási hibából adódó eltéréseket a megfelelő bizonylat kiállításával kell megszüntetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Eladási ár euróban és forintban

Kérdés: Cipőboltunk árukészletén euróban és forintban is feltüntetett eladási áron értékesít. Online pénztárgépünk euróban és forintban is képes rögzíteni a bevételeket. Ennek megfelelően euróval történő fizetés esetén eurót tartalmazó nyugtát állít ki a vevő részére. Helyes-e a nagyobb címletű euróval történő vásárlás esetén az euróban, eurócentben történő visszaadás? Elkülönítetten kezeljük a kasszában a forintot és az eurót. A pénztárgép-értékesítő felhívta a figyelmünket, hogy euróban történő vásárlás esetén is csak forintban adhatjuk a visszajárót. Valóban így van? Mi a helyes pénzkezelés és az ennek megfelelő bizonylatolás? Üzletünk nem rendelkezik pénzváltási engedéllyel. A valutapénztárba bevételezett eurót a bevételezés napján meglévő, választott hitelintézeti (MNB) euróárfolyamon átszámított forintban tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakkal – a pénztárgép-értékesítő felhívása kivételével – a választ adó alapvetően egyetért. A kétféle pénznemben történő értékesítés számviteli követelményei valójában teljesülnek. Ha a pénztárgép-értékesítő figyelemfelhívása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Határátlépés bizonylatolása

Kérdés: Egy kereskedelmi cég ("A") árukészletét egy másik (nem szállítmányozó) céggel ("B") szállíttatja ki megrendelőihez "B" cég autóin. A "B" cég autóin – szállítás közben – más cégek árui is megtalálhatók. "A" cég mivel tudja a kiszállítás tényét igazolni? Az áruk kiszállítására vonatkozóan "A" cégnek semmilyen bizonylata nincsen. A szállítólevelet és a menetlevelet ki vezeti, ki őrzi? Ha a kiszállításkor "A" cég azonnal kiállítja a számlát, és "B" cég a számlával együtt viszi az árut, kell-e átadás-átvétel a felek között?
Részlet a válaszából: […] ...határátlépés hitelt érdemlő bizonyítására minden esetben a szóban forgó helyzetre vonatkozó mögöttes jogszabályok szerinti bizonylat alkalmas. Közúti fuvarozás esetén CMR fuvarlevéllel kell rendelkezni, ez az, amit a fuvarozónak ki kell töltenie és meg kell őriznie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Törött áruk pótlása

Kérdés: Cégünk termékeket értékesít, év közben mennyiségben és értékben is nyilvántartjuk készleteinket. Van olyan eset, hogy a termék a vevő részére történő szállítás közben eltörik. Ezt pótoljuk. Ilyenkor a készletre vett árut milyen főkönyvi számlára kell kivezetni? Nem kell-e – ez esetben – az ingyenes átadás után áfát fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, továbbá csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad könyvelni.A kérdés szerint szállítás közben az áru eltörik. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Szállítási költség mint bekerülési érték

Kérdés: Kereskedelmi cég az árubeszerzést év közben költségként elszámolja, év végén meglévő készletét leltár alapján készletre veszi. Az áru egy részét a szállítócégek szállítják, más részét saját szállítóeszközzel szállítja a cég. A cégnek több gépkocsija is van, amelyekkel beszállítást, kiszállítást – raktárból a boltba – és visszaszállítást is végez. Hogyan lehet ilyen esetben a szállítási költséget az egyes termékekhez hozzárendelni?
Részlet a válaszából: […] ...készletek bekerülési értékét, a beszerzési ár tartalmi követelményeit, meghatározásának, nyilvántartásának módját, módszerét, bizonylatait, felelőseit. Ez igaz akkor is, ha a vásárolt készletekről év közben nem vezetnek nyilvántartást.A bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Készletek selejtezésének mértéke

Kérdés: Termelőüzem anyag-, illetve árukészletét (százalék vagy összeg megjelölésével) milyen mértékben selejtezheti saját hatáskörben?
Részlet a válaszából: […] Az anyag-, illetve az árukészlet selejtezésének mértékére sem központilag, sem saját hatáskörben nem lehet mértékeket előírni.Az új Szt. 56. §-a meghatározza, hogy a vásárolt, illetve a saját termelésű készleteknél mikor kell értékvesztést elszámolni, mikor kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.