Cégvásárlás könyvelése

Kérdés:

Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?

Részlet a válaszából: […] ...a befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozó előírások szerint kell értékelni. Olvasói észrevétel(megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 374. számában – 2017.10.26.)Olvasónk a 6757. kérdés első esetére (üzletág-értékesítés) adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Adott támogatás a társasági adónál

Kérdés: Nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (tao-alap-növelő + áfa fizetendő): a visszafizetési kötelezettség nélkül adott juttatás, ha az külföldi részére történik, vagy ha a belföldi adózó nem nyilatkozik arról, hogy nem lesz veszteséges a juttatás évében. Mi a helyzet a magánszemélynek, egyéni vállalkozónak, őstermelőnek nyújtott juttatás esetén, nem kell növelni a tao-alapot? 2010/30. Adózási kérdés: ha az átvevőnél nem értelmezhető a beszámolóban kimutatott vállalkozási eredmény.
Részlet a válaszából: […] ...után a magánszemélyt személyi jövedelemadóterheli, és 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást vagy 27 százalékostársadalombiztosítási járulékot is kell fizetnie, a kifizetőt (a juttatót) azSzja-tv. 46. §-ának (6)-(7) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Magyar munkavállalók külföldön

Kérdés: Belföldi vállalkozás külföldön telephelyet létesít. A magyar munkavállaló megkapja a munkavégzési engedélyt. Külföldön kapja a fizetését, milyen árfolyamon tudom lekönyvelni a bért és a járulékokat? Belföldön hogyan lesz biztosított, ha külföldön fizeti a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony megszűnésének, a megbízás teljesítésének napja.A Tbj-tv. 5. §-ának (3) bekezdése szerint a természetesszemélyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződőbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] ...is) a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot(tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdésében meghatározott egészségbiztosításijárulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulékalapja azonos a 20. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség,amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a foglalkoztatói egészségbiztosításijárulék, illetőleg az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint az általamegfizetett egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Magánszemély elengedett kötelezettsége

Kérdés: Vásárolt követelés elengedése (ha magánszemély az adós) esetén mi az alapja a 44 százalék szja-nak és a 11 százalék eho-nak?
Részlet a válaszából: […] ...(az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.9 pontjában) sorolja a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetéséről szóló törvény (2003. január 1-jétől a Magyar Köztársaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...védelme céljából nyújtott támogatás, a gazdaság szerkezetátalakítására, befektetésösztönzésre, kereskedelemfejlesztésre, a minőségbiztosítási rendszer bevezetésére, a kutatás-kísérleti fejlesztés ösztönzésére stb. kapott támogatás, juttatás.A felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.