Vásárolt épülettel kapcsolatos költségek

Kérdés: Cégünk vásárolt egy épületet, amely még nincs üzembe helyezve. A következő költségek merültek fel: kisebb javításhoz anyag, áramdíj, gázdíj, szemétszállítás, rovarirtás, biztosítási díj, építményadó, festés, egy gondnok megbízási díja, riasztó kiépítése. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni? (Üzembe helyezés után bérbe lesz adva az épület.)
Részlet a válaszából: […] ...jellemzően az üzembe helyezésig elvégzett karbantartási munkák számlázott, illetve közvetlen költségei, az üzembe helyezésig fizetett biztosítási díj.A kérdésben felmerült tételek többsége egyértelműen az épület használatával függ össze (akkor is, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Külföldi szakemberek részére szállásbiztosítás

Kérdés: Társaságunk az EU-ból vásárol gépeket belföldi forgalmazásra, illetve saját termelési tevékenységéhez. A gépek beüzemelését, szervizelését a gyártócég szakemberei végzik Magyarországon. A szerelők részére a szállodát többnyire mi rendeljük, és a számlát a részünkre állítja ki a szálloda. A szálláselszámolás kialakult módját a helyismeret és a költségtakarékosság indokolta. Ugyanis a külföldi fél szállásköltségét minimum 5-10 százalékos kezelési díjjal növelte. Amennyiben a szállodaszámlával kapcsolatosan egyértelműen bizonyítható, hogy a tevékenységünkhöz kapcsolódó szolgáltatáshoz vettük igénybe, levonható-e az áfája, és a vállalkozás költségeként elszámolható-e, illetve ha az igénybevétel vállalkozási célja nem dokumentált egyértelműen, akkor üzleti szolgáltatásról vagy nem a vállalkozás érdekében történt ráfordításról van-e szó, és ennek megfelelően kell-e az adózást megoldanunk?
Részlet a válaszából: […] ...és a magyar fél között – a válasz bevezetőjében körülírt – szerződés hiányzik, a külföldi szakemberek részére a szállásbiztosítás nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében szükséges feladatnak. Ez esetben a szálloda számlájának áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Teraszon fogyasztott étel áfakulcsa

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
-az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
-a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
-a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő szolgáltatásoknak is meg kell jelenniük. Ilyen többletszolgáltatás jellemzően a felszolgálás, ülőhely és evőeszköz biztosítása, az asztalok tisztán tartása, mosogatás, mosdó használatának lehetősége stb. (A példaként felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...lízingnél biztosan átmegy a lízingbe vevőhöz, operatív lízing esetében pedig nem. (A lízingszerződés a lízingtárgy működtetésével, biztosításával kapcsolatosan további eltéréseket állapíthat meg, amelyek azonban a számviteli elszámolást nem érintik!)A levélben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Iktatás

Kérdés: Magántulajdonú kft.-nél kötelező-e a bejövő és a kimenő iratanyag iktatása? Van-e erre valamilyen kötelezettséget előíró jogszabály? Vagy csak a cég vezetése követelheti meg, hogy egyedileg a cégre kialakított iratkezelési szabályzat szerint kell az iratkezelést, az iktatást elvégezni?
Részlet a válaszából: […] ...Hasonló követelményeket ír elő a cégiratok vonatkozásában acégtörvény, a foglalkoztatottak, biztosítottak vonatkozásában atársadalombiztosítási törvény stb. Összefoglalóan a válasz az, hogy a kft.-nek (függetlenülattól, hogy a tulajdonosai magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Óvadék, kaució áfája

Kérdés: Egy helyiség-bérbeadási szerződésben az alábbi meghatározás található, hol kaucióra, hol óvadékra vonatkozóan: "A Bérbeadó jogosult az óvadékot (kauciót) igénybe venni a Bérlő által fizetendő, de nem teljesített bérleti díj, azok járulékai, illetve a jelen Szerződésből eredő egyéb követelések kiegyenlítésére." Korábban a szerződések szövegében kaució szerepelt, és az áfásan lett kiszámlázva. Áfaellenőrzések során az APEH ezt nem kifogásolta meg. Egy másik cégnél a szövegben óvadék szerepel, itt viszont mentesen számlázták az óvadékot. Az APEH-ellenőrzések során szintén nem tett kifogást. Kérdés, hogy a fenti esetben az óvadékot mentesen vagy áfásan kellene számlázni?
Részlet a válaszából: […] ...Az óvadékot – vagy akár nevezhetjük kauciónak is, ha tartalmábanmegfelel az óvadék szabályainak – valamely kötelezettség biztosításáranyújtják, amelyet azonban kizárólag csak a szerződés nem vagy nemszerződésszerű teljesítése esetén szabad a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Adófizetési kötelezettség végelszámoláskor

Kérdés: A társaság több éve folytatja tevékenységét, egyes években nyeresége, más években vesztesége volt. Osztalékot nem fizetett. Milyen jövedelemként kell kezelni a felhalmozódott nyereséget, és milyen adó-, járulékkötelezettség áll fenn, ha a társaság elhatározza megszűnését? Függ-e az adókötelezettség attól, hogy rendelkezik-e a társaság a kifizetéshez elegendő pénzeszközzel? Milyen adókötelezettség keletkezik a társaság tulajdonában lévő "kis és nagy értékű" eszközökkel kapcsolatban? Hogyan kell kezelni az apportként bevitt eszközöket adózási szempontból?
Részlet a válaszából: […] ...értékének az adózottan befektetett részesedés értékét meghaladó része. Az adó mértéke 20 százalék (Szja-tv. 68. §). Társadalombiztosításijárulék-kötelezettség, illetve eho ezen jövedelmet nem terheli.Nem magánszemély tag a részesedésére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.