Lakás bérbeadása térítés nélkül

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?
Részlet a válaszából: […] ...Jellemzője ennek, hogy a társaság a Tbj-tv. 5. §-a szerintibiztosítottként foglalkoztatja a tulajdonost, vagy a tulajdonosnak abiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzalösszefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Lakás bérbeadása utáni jövedelem

Kérdés: Lakás bérbeadásából származó jövedelem után miként kell a 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást megfizetni, ha a tulajdonos a lakásban lakik, és két vállalkozásnak adja bérbe a lakást? Az egyik vállalkozásban 33 százalékos mértékben tulajdonos, a másik vállalkozásban nincs tulajdonrésze. A bérbeadásból származó jövedelem az évi egymillió forintot meghaladja, és az egyéb jövedelmek után fizetett egészségügyi hozzájárulás nem éri el a 400 000 Ft-ot.
Részlet a válaszából: […] ...mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetésikötelezettség, amíg a kifizetőnek nem nyilatkozik, hogy a foglalkoztatóiegészségbiztosítási járulék, illetőleg az egészségügyi szolgáltatási járulék,valamint az általa megfizetett egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] ...A magánszemélyt terhelő százalékosegészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettséget akkor kell megfizetni, ha amagánszemély biztosítási jogviszonyában a foglalkoztatója által megfizetettegészségbiztosítási járulék nem éri el éves szinten a 400 ezer Ft-ot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...rendszerrel nem folytatnak még részbensem. A hivatkozott válaszban utaltunk arra, ha a felsorolt berendezések azépület használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokatis szolgálnak, akkor is bekerülési értéküket az épület...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.