Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...a cégtelefon magáncélú használata, csak az önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásokra befizetett összeg (de a személybiztosításra befizetett összeg nem), a reprezentáció és az üzleti ajándék (de a csekély értékű ajándék az évi három alkalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Cégtelefon utáni munkaadói járulék

Kérdés: A személyesen közreműködő tag használatában lévő céges mobiltelefon díjából a magánhasználatra jutó rész után meg kell-e fizetni a 3 százalékos munkaadói járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 5. §-a alapján a társaság tevékenységében személyesenközreműködő tag biztosítottnak minősül, és így társadalombiztosítási járulékotkell jövedelme után fizetni. Az 1991. évi IV. törvény 40. §-a szerint atelefonszolgáltatás miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Természetbeni juttatások utáni adókötelezettségek

Kérdés: A 872. kérdésre adott válaszban részletezik a természetbeni juttatás utáni kötelezettségeket. Felfrissítenék, hogy most melyik járuléknak mi az adóalapja? Aktualitását a cégtelefonok 20 százaléka után fizetendő adók adják. Mi után kell fizetni például a munkaadói járulékot? A bérszoftverfejlesztő cég szerint az 54 százalékkal növelt összeg után. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] ...adott terméket és nyújtott szolgáltatást]. A Tbj-tv. 19. §-ának (1) bekezdése alapján a foglalkoztatóáltal fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a járulékalapot képezőjövedelem 29 százaléka. A Tbj-tv. 4. §-ának a) pontja alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Cégtelefon használata IV.

Kérdés: A társaság 40 vonalas mobil-előfizetéssel rendelkezik. A számla 30 százalékát továbbszámlázza. Ebben az esetben az előzetesen felszámított áfa teljes egészében levonható? Mi az alapja a 20 százalékos természetbeni juttatásnak? Kapcsolási számonként külön kell kezelni a témát, vagy cégszinten együtt?
Részlet a válaszából: […] ...együtt), amelyre fel kell számítani az 54százalékos szja-t (12,96), az szja-val növelt természetbeni juttatásra a 29százalékos társadalombiztosítási járulékot [36,96 x 0,29 = 10,72] és aszemélyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás alapján a 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefon használata X.

Kérdés: Abban az esetben, ha a társaságnak nincsen telefonja magáncélú használatra, helyes-e az a megoldás, hogy a telefonszámla áfájának 70 százaléka a levonható áfa, és a telefonszámla bruttó összegének 20 százaléka után még 54 százalék szja-t is befizet. Van-e egyéb járulékfizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...54 százalékos személyijövedelemadóval együtt. A személyi jövedelemadóval növelt természetbenijuttatásra a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot is fel kellszámítani, továbbá a telefonszolgáltatás miatti természetbeni juttatás után a 3százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Cégtelefonadó járulékterhe

Kérdés: A cégtelefon használata után fizetett személyi jövedelemadón túlmenően milyen járulékfizetéssel kell a társaságnak még számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem.Így a kifizetőt terhelő adófizetési kötelezettség mellett 29 százalékostársadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettség is fennáll. Ugyanakkor ebevétel után nem kell százalékos egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.