Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál

Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...amikor bevétel nem keletkezik, adóelőleget sem kell megállapítani.A főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj-tv.) 40. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Duális képzés és szakirányú oktatás adókedvezménye

Kérdés: Társaságunk (duális képzőhely) szakképzési munkaszerződés keretében nem saját munkavállaló magánszemélyek szakirányú oktatását/gyakorlati képzését folytatja. Az Szkt. 107. § (3.a) bekezdése szerinti szabály egy háromszereplős konstrukció esetén alkalmazandó, melynek alanyai a duális képzőhely, a foglalkoztató (duális képzőhelytől eltérő személy), a felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy. Ha a képzésben részt vevő személy főállású egyéni vállalkozó, az egyéni vállalkozás más foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül-e, azaz az egyéni vállalkozó "harmadik" személynek minősül? Értelmezésem alapján: A felnőttképzési jogviszonyban álló képzésben részt vevő személy, ha szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan fennálló foglalkoztatásra irányuló más olyan jogviszony mellett veszt részt, amelyben a foglalkoztató a duális képzőhelytől eltérő harmadik személy, a munkabér 50%-ára jogosult, illetve az elszámolható normatíva is 50%. Milyen foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozik az 50%? Ha nincs foglalkoztató, akkor a teljes munkabér és teljes normatíva jár?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozás maga egy "jogviszony". Az egyéni vállalkozó e jogviszonyában válik biztosítottá, és e jogviszonyában fizeti a társadalombiztosítási járulékot és maga után a szociális hozzájárulási adót. Javasoljuk a kérdésben a NAV véleményét is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Ingatlan-bérbeadás közüzemi díjai (áfa)

Kérdés: Egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadási tevékenysége tekintetében áfakötelezettséget választott. Szeretné a bérbevevőjének a bérleti díj mellett a közüzemi szolgáltatások díjait is továbbszámlázni. A közös költséget a fűtés díjával együtt alanyi adómentes társasház számlázza az egyéni vállalkozónak. Ezt adómentesen vagy áfásan számlázza a bérbevevőjének a vállalkozó? Ha áfásan számlázza, akkor a bérbevevőnek (ha az egyéb feltételek fennállnak) lesz levonási joga e tétel tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...hárít át a szolgáltatás igénybevevőjére, így különösen: a bizománnyal, egyéb közvetítéssel, csomagolással, fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek. Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése pedig kihangsúlyozza, hogy ez az eljárás abban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Magánszemély járuléka jármű bérbeadásánál

Kérdés: Egyéni vállalkozó időnként alkalmazottjától bérelne 3,5 tonna alatti járművet, amikor a saját flottája nem elegendő a szállításhoz. A magánszemélynél ez önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, melyből a 10%-os költséghányad levonása utáni jövedelméből a személyi jövedelemadó levonásra kerül, a szochót és a szakképzési hozzájárulást a vállalkozó megfizeti. A kérdésem a társadalombiztosítási járulékra irányul. Ezen jövedelem után le kell-e vonni a munkavállalótól? A munkavállaló biztosított a vállalkozónál, de nem ezen jövedelme tekintetében. Ha a jövedelem meghaladja a minimálbér 30%-át, akkor kell tb-t vonni, ha pedig nem, akkor nem kell? Napi 5000 Ft-ért bérelné a vállalkozó.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincadrészét. Ebben az esetben társadalombiztosítási járulékot kell fizetni, amelynek összege 18,5 százalék.A kérdésben leírtaknak megfelelően a jármű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 17.

Kataalanyiság megszűnésekor kiállított számlák

Kérdés: Katás egyéni vállalkozó kataalanyisága december 31-ével megszűnik. A továbbiakban szja-s egyéni vállalkozóként működik tovább. Január elején kiállít néhány számlát, amelyeknél a kiállítás kelte 2020 januárja, a teljesítés időpontja viszont 2019. december hó. Ezen kiállított számlákra vonatkozik-e a Katv. alábbi rendelkezése: "13. bevétel megszerzésének időpontja: ...e) * az adóalanyiság megszűnésének napja, amennyiben az általa kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg", vagy ezen bevétele már az szja szerint fog adózni a 2020. évi gazdálkodása során?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját. Az adóelkerülés megszüntetésének biztosítása érdekében indokolt a kis­adózó vállalkozás bevételének és a bevétel megszerzése időpontjának kiegészítése"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Ügynöki szolgáltatás tartalma

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó ügynöki szolgáltatásként a gépjármű tulajdonosának segít vevőt keresni, szerződés megkötését segíti elő a vevő és az eladó között, így ügynöki jutalékot számláz az eladó felé; ez az összeg képezi a katás bevételt. Ha egy külföldi gépjármű-tulajdonos bízza meg az ügynöki munkával, és a külföldi tulajdonos az autót az egyéni vállalkozó telephelyére hozza – azért, hogy a vevők meg tudják nézni, illetve a külföldi tulajdonos személyesen nem, csak telefonon tud részt venni az eladáskor –, ez még belefér az ügynöki szolgáltatás keretébe, mely során csak ügynöki jutalékot számláz az egyéni vállalkozó a külföldi tulajdonos felé? Ilyen esetben vehet-e át a vevőtől pénzt, vagy az már bizományosi szerződés lesz? A cél mindenképp ügynöki szolgáltatás nyújtása, a bizományosi értékesítést nem szeretné.
Részlet a válaszából: […] ...az áru felett.Más oldalról közelítve a kérdést, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) szerint:3624 Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével)Jutalék ellenében a bel- és külkereskedelemben szolgáltatási, kereskedelmi ügyleteket közvetít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Egyéni vállalkozó háziorvos finanszírozási bevétele

Kérdés: Egyéni vállalkozóként dolgozó háziorvos rendelkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződéssel. A finanszírozás havonta érkezik a vállalkozó bankszámlájára.
1. A beérkezett finanszírozás összege az 1995. évi CXVII. törvény 10. számú mellékletében meghatározott bevételek közül melyikbe tartozik?
2. Az 1990. évi C. törvény 39. § (1) pontjának összegét növeli a megkapott finanszírozás összege?
3. Az 1995. évi CXVII törvény nem definiálja a nettó árbevétel fogalmát.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó".Az 1995. évi CXVII. törvény 10. számú melléklet I. Bevétel fogalom 1. pontba tartozik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK) kötött finanszírozási szerződés alapján havonta utalt összeg, amely az orvos által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Üzembentartási jog nélküli bérlet

Kérdés: A kft. egyéni vállalkozótól (aki egyben a kft. ügyvezetője, tulajdonrész nélkül) bérel egy kishaszonjárművet. A bérleti szerződést megkötötték, viszont az üzembentartási jog nem lett bejegyezve a forgalmiba. A kft. bérleti díjat fizet, és elszámolja a számla szerinti üzemanyagköltséget, valamint a kisebb-nagyobb javítási, karbantartási költségeket, az áfát visszaigényli, a megtett utakról nyilvántartást vezet. Az egyéni vállalkozó a bérleti díjról áfás számlát állít ki, valamint szerződés szerint fizeti a kötelező vizsga költségeit, a kötelező felelősségbiztosítást és a gépjárműadót, értékcsökkenést nem számol el a tehergépkocsi után. Helyesen járnak-e el?
Részlet a válaszából: […] ...üzemeltetéssel kapcsolatos költségeket csak az egyéni vállalkozó számolhatja el a kötelező vizsga költségeivel, a kötelező felelősségbiztosítás díjával, a gépjárműadóval együtt, az egyéni vállalkozónak kell az útnyilvántartást is vezetnie. A költségek fedezetére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Ingatlan és személygépkocsi bérlése magánszemélytől

Kérdés: Társaságunk magánszemélytől ingatlant és személygépkocsit bérel. A magánszemély a bérbeadásokról számlát állít ki. A bérleti díj összegét társaságunknál bérleti díjként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként kell könyvelni? Van-e különbség az ingatlan és az ingóság díjának könyvelése között?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt feltételezzük, a társaság ingatlan címszó alatt nem lakást bérel lakhatás biztosítása céljából. Így a lakás bérletére vonatkozó sajátos szabályokról nem szólunk. Feltételezzük azt is, hogy a magánszemély nem egyéni vállalkozó, függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...évi CLIV. törvény (Eü.-tv.) 3. §-ának f) pontjában meghatározott egészségügyi szolgáltató – feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött, és nem költségvetési szervként működik – az egészségügyi közszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
1
2
3
7